Wikipédia

„Nemnövekedés” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
plusz egy al-fejezet beillesztése - mivel a növekedést a GDP alapján mérik, fontos megemlíteni a GDP-vel kapcsolatos alternatívákat, kutatásokat
Linkek kiigazítása, tipográfia
1. sor:
[[Kép:Bastille - a la gloire - décroissance 2386.JPG|thumb|right|300px|Nemnövekedést hirdető felirat a [[Júlus oszlop|Július oszlopon]] a [[Bastille tér|Bastille téren]] [[Párizs|Párizsban]] az [[Első Munkaszerződés]] elleni tiltakozás idején, 2006. március 28-án]]
 
'''Nemnövekedés''' (angolul: ''degrowth'', franciául: ''décroissance''<ref>[http://decroissance.org decroissance.org – Institut d'études économiques et sociales pour la décroissance soutenable.(2003). http://decroissance.org/]</ref>, spanyolul: ''decrecimiento'', olaszul: ''decrescita'') egy politikai, gazdasági és társadalmi mozgalom, melynek alapját [[környezetvédelem|környezetvédelmi]], [[fogyasztásellenesség|fogyasztásellenes]] és [[anti-kapitalista]] eszmék alkotják. A nemnövekedést valló gondolkozók és aktivisták kiállnak a termelés és a [[túlfogyasztás]] – melyben hosszú távú [[környezetvédelmi aggályok]] és a társadalmi egyenlőtlenségek gyökereznek – visszafogása mellett. A koncepció megvalósíthatósága a fogyasztás oly módú csökkentésében rejlik, mely nem várja el az egyéni áldozatvállalást és a jólét csökkenését. A növekedésellenzők célja inkább, hogy maximalizálja a boldogságot és a jólétet a nemfogyasztás révén - munkamegosztással, kevesebb fogyasztással, művészetnek, zenének, családnak, kultúrának és közösségnek szentelt idővel<ref>Economic Degrowth for Sustainability and Equity.(2009). [http://www.degrowth.net/Economic-Degrowth-for Economic Degrowth for Sustainability and Equity (2009)]</ref>.
 
Az egyén szintjén a nemnövekedést [[önkéntes egyszerűség|önkéntes egyszerűséggel]] érik el. A növekedésellenesek szerint a globális megoldás a gazdasági tevékenységek [[lokalizmus (politika)|lokalizációjával]] jár, mely révén csökken annak [[ökológiai lábnyom|ökológiai lábnyoma]] és megszűnik az emberiség [[fosszilis üzemanyagok|fosszilis üzemanyagoktól]] való függése. A nemnövekedés szembe helyezkedik a [[fenntartható fejlődés|fenntartható fejlődéssel]], mert annak ugyan célja, hogy kezelje a környezet problémákat, mindezt a gazdasági növekedés érdekében teszi, ami nem tette jobbá az emberek életét és elkerülhetetlen a környezet állapotának romálásához vezet {{Citation needed|date=January 2011}}. Így a nemnövekedés éles ellentétben áll a [[produktivizmus|produktivista]] kapitalizmus jelenlegi formájával, mely a [[tőke (közgazdaságtan)|tőke]] és a [[javak (közgazdaságtan)|javak]] felhalmozását tartja a kívánatos végcélnak {{Citation needed|date=January 2011}}.
11 ⟶ 12 sor:
*A növény- és állatvilág - beleértve az embert magát - egészségügyi állapotának romlása
*Az [[első világ]] országainak egyre bővülő energiaigénye, hogy kielégítse azt az életvitelt, mely egyre több ételt és energiát fogyaszt és több hulladékot termel a [[harmadik világ]] kárára (lásd [[neokolonizáció]])
 
 
===Erőforrások felélése===
A gazdaság növekedésével összefüggésben növekszik az igény az erőforrásokra. A [[nem megújuló erőforrás|nem megújuló erőforrások]], mint a [[kőolaj]] korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, így azok szükségszerűen kimerülnek majd. A [[megújuló erőforrás|megújuló erőforrások]] szintén kimeríthetők ha kitermelésük huzamos ideig nem fenntartható mértékben történik. Ez történt például a [[Kaszpi-tenger]] [[kaviár (gasztronómia)|kaviárhozamával]] is<ref>[http://www.energybulletin.net/node/46143 Bardi, U. (2008) 'Peak Caviar'. The Oil Drum: Europe. http://www.energybulletin.net/node/46143]</ref>. Aggályos, hogy ezen erőforrások csökkenő rendelkezésre állása hogyan felel meg a növekvő keresletnek. Sokan a műszaki haladástól várják el a felélt erőforrások pótlását. Néhányan például a [[bioüzemanyag|bioüzemanyagoktól]] várják az [[olajhozam-csúcs]] utáni kínálathiány mérséklését. Azonban mások azzal érvelnek, hogy egyetlen alternatíva sem képes hatékonyan helyettesíteni az olaj sokoldalúságát és szállíthatóságát<ref>[http://www.raisethehammer.org/index.asp?id=119 McGreal, R. 2005. 'Bridging the Gap: Alternatives to Petroleum (Peak Oil Part II)'. Raising the Hammer. http://www.raisethehammer.org/index.asp?id=119]</ref>.
 
A nemnövekedés hívei azzal érvelnek, hogy a kínálat hiányának végleges megoldása az igények csökkentése. A kínálatnak és ezért a termelésnek is olyan szintre kell csökkennie, ami megakadályozza az erőforrások felélését és környezetileg is egészséges. Az elmozdulás egy olyan társadalom irányába, amely nem függ az olajtól - úgy tűnik - alapvető, hogy elkerüljük a társadalmi összeomlást, mikor a nem megújuló erőforrások elfogynak<ref>[http://www.energybulletin.net/node/50447 Energy Bulletin. (Oct 20, 2009). Peak Oil Reports. http://www.energybulletin.net/node/50447]</ref>. "De a nemnövekedés nem csak mennyiségbeni kérdés, hanem sokkal inkább egy [[paradigma]] szerint az értékek újra rendezése, különösen tekintettel a társadalmi és természeti értékek megerősítésére és a gazdaságpolitika újra értelmezésére"<ref>Fournier, V. (2008). Escaping from the economy: politics of degrowth. ''International Journal of Sociology and Social Policy''. Vol. 28:11/12, pp 528-545.</ref>.
 
===Ökológiai lábnyom===
{{Main|Ökológiai lábnyom}}
 
Az ökológiai lábnyom a Föld ökoszisztémájának emberi igénybevételének mértéke. Az emberi igényeket hasonlítja a Föld ökológiai megújulásának kapacitásához. Reprezentálja a biológiailag produktív föld és tenger területét, mely ahhoz kell, hogy az emberi populáció fogyasztásának és a keletkező hulladék befogadásának és ártalmatlanná tételének szükséges erőforrásait megújítsa.
 
A 2005-ös Global Footprint Network (Globális Lábnyom Hálózat) beszámoló szerint<ref name=footprintnetwork>[http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/GFN/page/data_sources/ Global Footpring Network – data sources]</ref>, a magas jövedelmű országok lakói 6,4 [[globális hektár|globális hektáron]] (gHa), az alacsony jövedelmű országok lakosai egyetlen globális hektáron élnek. Például [[Banglades]] egyes lakói abból tartják el magukat, amit 0.56 gHa-on megtermelnek, míg egy [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] 12,5 gHa-t igényel. Egyes észak-amerikai lakosok 22,3-szor több földet használnak, mint egy bangladesi. Az észak-amerikaiak által használt 12,5 gHa-ból 5,5 gHa van az Egyesült Államok területén, a maradék idegen országokban<ref name=footprintnetwork/>. Ugyanezen beszámoló szerint míg korábban az átlagos emberenkénti mennyiség 2,1 gHa volt, mostanra a fogyasztás mértéke elérte az emberenkénti 2,7 gHa átlagot.
 
Annak érdekében, hogy a Föld populációjának életszínvonala elérje az átlagos európai országok színvonalát, három és nyolc közötti Föld erőforrásai lennének szükségesek {{Citation needed|date=May 2011}}. Ahhoz, hogy a világgazdaság kiegyenlített legyen a jelenleg rendelkezésre álló erőforrások mellett, a gazdag országoknak a nemnövekedésen keresztül csökkentetniük kellene az életszínvonalukat {{Citation needed|date=May 2011}}. Az erőforrások végső csökkenése a fogyasztás erőltetett visszafogásához vezetne. A fogyasztás tudatos csökkentése a változás miatti trauma csökkenésével járna.
 
 
===Nemnövekedés és fenntartható fejlődés===
A nemnövekedés gondolata ellenzi a [[produktivista|produktivizmus]] közgazdaságtan minden formáját, így a [[fenntartható fejlődés|fenntartható fejlődést]] is. Míg a [[fenntarthatóság]] miatti aggodalom nem mond ellent a nemnövekedésnek, addig a fenntartható fejlődés a fő csapásirányt képviselő [[globális fejlesztés|globális fejlesztésből]] táplálkozik, mely a kapitalista növekedést és fogyasztást serkenti. A nemnövekedést vallók szemszögéből a fenntartható fejlődés ezért [[oximoron]]<ref>Latouche, S. (2004), "Degrowth economics: why less should be much more", Le Monde Diplomatique, November</ref>, mivel minden növekedés alapú fejlesztés eredendően fenntarthatatlan egy véges és környezeti szempontból erőltetett világban. Mivel a fogyasztás jelenlegi mértéke meghaladja a Föld erőforrásainak megújulásának mértékét, a gazdasági növekedés ezen erőforrások kimerüléséhez vezet a jövőben {{Citation needed|date=May 2011}}. Azok, akik egyetértenek a fenntartható fejlődés gondolatával azt állítják, hogy a gazdasági növekedés folytatható az energia- és az erőforrás-felhasználás csökkentése mellett.▼
 
Továbbá bizonyított, hogy a növekedés alapú fejlesztés hathatósabban növeli a társadalmi egyenlőtlenséget a kevesek kezében koncentrálódó vagyon által, ami a további vagyont generál és növeli az életszínvonalat<ref>Latouche, S. (1993). ''In the Wake of Affluent Society: An Exploration of Post-development''. N.J.: [[Zed Books]].</ref> <ref>Harvey, D. (2006, June 16). in Sasha Lilley [http://mrzine.monthlyreview.org/lilley190606.html "On Neoliberalism: An Interview with David Harvey"]. Monthly Review.</ref>. A nemnövekedés bírálói azt állítják, hogy a gazdasági növekedés csökkenése növekvő munkanélküliséget és szegénységet eredményezne. Sokan, akik értik a növekedés környezetpuszító velejáróját továbbra is kiállnak a gazdaság növekedése mellett, ha nem is északon, de délen. A gazdaság lassabb növekedése azonban nem hozná a nemnövekedés előnyeit — önellátás, anyagi felelősségvállalás — és valóban a munkáltatottság csökkenéséhez vezetne. Ehelyett a nemnövekedés támogatói a jelenlegi (növekvő) gazdasági rendszertől való teljes elfordulást javasolják, a globális gazdaság lokalizálását és elhagyását indítványozva a teljes déli területeken, mely segítené a déli emberek önellátóbbá válását és véget vetne a túlfogyasztásnak, valamint a déli erőforrások északiak által történő kihasználásának<ref>Latouche, S. (2004). [http://mondediplo.com/2004/11/14latouche Degrowth Economics: Why less should be so much more.] ''Le Monde Diplomatique''.</ref>.▼
A nemnövekedés gondolata ellenzi a [[produktivista|produktivizmus]] közgazdaságtan minden formáját, így a [[fenntartható fejlődés|fenntartható fejlődést]] is. Míg a [[fenntarthatóság]] miatti aggodalom nem mond ellent a nemnövekedésnek, addig a fenntartható fejlődés a fő csapásirányt képviselő [[globális fejlesztés|globális fejlesztésből]] táplálkozik, mely a kapitalista növekedést és fogyasztást serkenti. A nemnövekedést vallók szemszögéből a fenntartható fejlődés ezért [[oximoron]]<ref>
▲Latouche, S. (2004), "Degrowth economics: why less should be much more", Le Monde Diplomatique, November</ref>, mivel minden növekedés alapú fejlesztés eredendően fenntarthatatlan egy véges és környezeti szempontból erőltetett világban. Mivel a fogyasztás jelenlegi mértéke meghaladja a Föld erőforrásainak megújulásának mértékét, a gazdasági növekedés ezen erőforrások kimerüléséhez vezet a jövőben {{Citation needed|date=May 2011}}. Azok, akik egyetértenek a fenntartható fejlődés gondolatával azt állítják, hogy a gazdasági növekedés folytatható az energia- és az erőforrás-felhasználás csökkentése mellett.
 
Továbbá bizonyított, hogy a növekedés alapú fejlesztés hathatósabban növeli a társadalmi egyenlőtlenséget a kevesek kezében koncentrálódó vagyon által, ami a további vagyont generál és növeli az életszínvonalat<ref>Latouche, S. (1993). ''In the Wake of Affluent Society: An Exploration of Post-development''. N.J.: [[Zed Books]].</ref><ref>
▲Harvey, D. (2006, June 16). in Sasha Lilley [http://mrzine.monthlyreview.org/lilley190606.html "On Neoliberalism: An Interview with David Harvey"]. Monthly Review.</ref>. A nemnövekedés bírálói azt állítják, hogy a gazdasági növekedés csökkenése növekvő munkanélküliséget és szegénységet eredményezne. Sokan, akik értik a növekedés környezetpuszító velejáróját továbbra is kiállnak a gazdaság növekedése mellett, ha nem is északon, de délen. A gazdaság lassabb növekedése azonban nem hozná a nemnövekedés előnyeit — önellátás, anyagi felelősségvállalás — és valóban a munkáltatottság csökkenéséhez vezetne. Ehelyett a nemnövekedés támogatói a jelenlegi (növekvő) gazdasági rendszertől való teljes elfordulást javasolják, a globális gazdaság lokalizálását és elhagyását indítványozva a teljes déli területeken, mely segítené a déli emberek önellátóbbá válását és véget vetne a túlfogyasztásnak, valamint a déli erőforrások északiak által történő kihasználásának<ref>Latouche, S. (2004). [http://mondediplo.com/2004/11/14latouche Degrowth Economics: Why less should be so much more.] ''Le Monde Diplomatique''.</ref>.
===A GDP alternatívái===
A gazdasági növekedés alapját a [[GDP]] nevű indikátor képezi, így a növekedés elvárásának kritikájával kapcsolatban lényegbevágó kérdés, hogy a [[GDP]] mit mér valójában, és mit nem. A GDP alternatíváival kapcsolatban az első nagy lépés a 2007-es magas szintű konferencia volt, az Európai Tanács, az Európai Parlament, a [[Club of Rome]], az [[OECD]] és a [[WWF]] szervezésében, Túl a GDP-n ([[Beyond GDP]]) címmel. A második nagy mérföldkő [[Joseph Stiglitz]] Nobel díjas közgazdász 2008-as jelentése volt (a Stiglitz jelentés – The [[Stiglitz report | „Stiglitz report”]]). 2009 augusztusában aztán az Európai Bizottság kibocsátotta az „EU Roadmap 2009” programját<ref>[http://www.beyond-gdp.eu/EUroadmap.html Beyond GDP – EU Roadmap 2009]</ref>, egy közleményt „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” címmel <ref>[http://eur-lex.europa.eu/NoticeLexUriServ/LexUriServ.do?checktextsuri=checkbox&val=499855CELEX:52009DC0433:HU:NOT A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A GDP-n innen és túl : a haladás mérése változó világunkban (2009. augusztus 20.)]</ref>. Ebben a jelentésben arra a következtetésre jutnak, hogy a GDP „Minden hiányossága ellenére még mindig a legjobb mérőszám a piacgazdaság teljesítményének értékelésére.”, de hozzáteszik, „Szükség van tehát arra, hogy a GDP-t olyan statisztikákkal egészítsük ki, amelyek egyéb, az emberek jólétét kritikus mértékben meghatározó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak.”.Továbbá meghatározták, hogy 2012 folyamán a kutatás további eredményeiről újfent tájékoztatást adnak.
 
A GDP-vel kapcsolatban fontos tehát, hogy a GDP nem méri a társadalmi jólétet, ami viszont igényként merül fel.
 
 
Az GDP egyebek közt az alábbi fontos tényezőket nem méri<ref>http://www.consultmcgregor.com/documents/resources/GDP_and_GPI.pdf</ref>:▼
 
▲Az GDP egyebek közt az alábbi fontos tényezőket nem méri<ref>[http://www.consultmcgregor.com/documents/resources/GDP_and_GPI.pdf McGregor Consulting Group – Alternatives to GDP]</ref>:
# egészség
# gyermekhalandóság
57 ⟶ 51 sor:
# a következő generációk sorsa iránti aggodalom hiánya
# fizetési szakadék (férfiak/nők, szegények/tehetősek)
 
 
alternatív mutatók (nem teljes) listája:
 
# FISH (Fordham Index Of Social Health) http://www.ccsd.ca
# GPI (Genuine Progress Indicator) http://www.rprogress.org
# UNHDI (United Nations Human Development Index) http://www.un.org
# GSDP (Gross Sustainable Development Product) http://members.home.net/g.dufour
# GESDI (Gross Environmental Sustainable Development Index)
 
 
==="A visszacsapó hatás"===
88 ⟶ 79 sor:
===Serge Latouche===
[[Serge Latouche]], a [[Paris-Sud 11 Egyetem]] közgazdaságtan professzora megjegyezte:
{{Idézet 2|Ha megpróbáljuk megmérni a növekedés mértékének csökkenését az okozott környezeti károk és annak környezeti és kulturális következményeit figyelembe vételével, általában nulla vagy éppen negatív növekedést kapunk eredményül. 1991-ben az Egyesült Államok 115 milliárd dollárt, vagy a [[GDP]] 2,1%-át költötte környezetvédelemre. A Clean Air Act (Tiszta Levegő Törvény) évi 45 vagy 55 millió dollárral növelte ezt a költséget. [...] A [[World Resources Institute]] megpróbálta megmérni növekedés mértékét figyelembe véve a világ természeti tőkéjére mért büntetést a fenntartható fejlődés szemszögéből. Indonéziára a felmérés azt mutatta ki, hogy a növekedés 1971 és 1984 között évi 7.1%-ról 4%-ra esett vissza mindössze három tényező miatt: [[erdőirtás]], olaj- és gáztartalékok csökkenése és [[talajerózió]].}}<ref>Hervé Kempf, ''L'économie à l'épreuve de l'écologie'' Hatier</ref> <ref>Latouche, Serge (2003) ''Decrecimiento y post-desarrollo'' El viejo topo, p.62</ref>
 
===Schumacher és a buddhista közgazdaságtan===
106 ⟶ 97 sor:
===Liberális kritikák===
A (gazdaságilag) liberális kritikák elsősorban is azért érdemelnek említést, mert hiszen a Nemnövekedés épp a gazdasági neoliberalizmus tulajdonképpeni bukását követő, "post-crisis", 2009 utáni fordulattal vált uralkodó kritikai irányzattá, s éppen a gazdasági liberalizmussal szemben. A liberális kritikák gyakorlatilag viszont-kritikák, védekezésként annak a gazdaságpolitikának a képviselőitől, amely ellenében a Nemnövekedés elsősorban kritikát fogalmaz meg.
 
A [[gazdasági liberalizmus]] támogatói úgy vélik, hogy a gazdasági növekedés velejárója a [[jólét]], mert növeli a foglalkoztatottságot, javítja az életminőséget és jobb színvonalú oktatást és egészségügyi szolgáltatást biztosít (ezeket a pontokat az 1992-2009 közötti időszak tényei globálisan és 180 fokban cáfolják, szóval ez tényleg csak "vélekedés"). E liberális gazdaságpolitika szemszögéből a nemnövekedés [[recesszió|gazdasági recessziót]] és romló jólétet jelent (ami természetes, hiszen éppen ez a probléma a liberális gazdaságpolitikával, hogy csak növekedésben képes gondolkodni, még akkor is, amikor növekedésnek már nincs sem oka, sem tere, értsd, amikor már nincs hova növekedni, például amikor az adott gazdaság már elérte az optimális méretét).
 
A nemnövekedés liberális kritikája továbbá, hogy a haladás egyre inkább a [[ismeret|ismeretekhez]] kapcsolódik, mintsem a fizikai erőforrások felhasználásához, valamint az, hogy a technológia fejlődése majd megoldja a Föld környezeti problémait. A [[szabadpiaci környezetvédelem]] egy olyan álláspont, amely szerint a legtöbb környezeti problémát tulajdonjog hiánya okozza.
120 ⟶ 112 sor:
This position argues that allowing market forces to take effect is the most rational way of solving the problem, and consider that these forces are more efficient than centralized decision systems (see [[economic calculation]], [[dispersed knowledge]], [[tragedy of the commons]]). Market capitalism can take advantage of the exploitation of energy sources that were not economically viable 10 or 20 years prior, because under new conditions the required economic growth will necessitate their use.
 
In response to the theories of [[Georgescu-Roegen]], [[Robert Solow]] and [[Joseph Stiglitz]] noted that capital and labor can substitute for natural resources in production either directly or indirectly, ensuring sustained growth or at least sustainable development.<ref>William D. Sunderlin, Ideology, Social Theory, and the Environment, [[Rowman & Littlefield Publishers]], 2002, p. 154-155.</ref>
 
===Marxist critique===
 
[[Marxists]] distinguish between two types of growth: that which is useful to mankind, and that which simply exists to increase profits for companies. Marxists consider that it is the nature and control of production that is the determinant, and not the quantity. They believe that control and a strategy for growth are the pillars that enable social and economic development. According to Jean Zin, while the justification for degrowth is valid, it is not a solution to the problem.<ref>''L'écologie politique à l'ère de l'information'', Ere, 2006, p. 68-69</ref>
-->
134 ⟶ 125 sor:
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.degrowth.net/ degrowth.net – First International De-growth Conference in Paris 18-19 April 2008]
* [http://www.degrowth.eu degrowth.eu – 2nd Conference on Economic Degrowth for Ecological Sustainability and Social Equity. Barcelona 26-29 March 2010]
* [http://cle.ens-lyon.fr/82582439/0/fiche___pagelibre/&RH=CDL_ANG000000 Peter Ainsworth on degrowth and sustainable development] Published on La Clé des langues
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemnövekedés”