„El País” változatai közötti eltérés

13 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
a (clean up, replaced: <br> → <br /> (2), Egyesült ÁllamokAmerikai Egyesült Államok AWB)
Az El País című napilapot José Ortega Spottorno alapította. Első példánya [[1976]]. [[május 4.|május 4]]-én, hat hónappal [[Francisco Franco]] halála után, jelent meg: az új napilap a spanyolországi tranzíció - a Franco-diktatúrából a demokráciába történő folyamatos átmenet – során az ország egyik legfontosabb publicisztikai platformja lett: az első, demokratikus elhivatottságú újság volt egy olyan közegben, ahol a többi spanyol lap múltja a Franco-diktatúrában gyökerezett. Első igazgatója (1988-ig) Juan Luis Cebrián volt, aki korábban – a kor többi spanyol újságírójához hasonlóan – a spanyol szakszervezetek lapjánál - Diario Pueblo<ref>'''Diario Pueblo''': a Franco-diktatúra idején a rendszer szakszervezeteinek tulajdonában lévő, esténként megjelenő madridi napilap volt, amelynek újságírói közül sokan a spanyol átmenet idején a sajtó megújulásán dolgoztak.</ref> - tevékenykedett.
 
Különösen nagy hatással volt a napilap hírnevére az újság reakciója az [[1981]]. [[február 23.|február 23]]-ai puccskísérletre (23-F): az éjszaka teljes bizonytalanságában, miközben a puccsisták megszállták a parlamentet, fogva tartották a képviselőház képviselőit, a hadsereg tankjaival elfoglalták [[Valencia (Spanyolország)|Valencia]] utcáit és mielőtt a spanyol televízió ''(Televisión Española)'' közvetíteni tudta volna [[I. János Károly spanyol király]] puccsot elutasító intézményi üzenetét, az El País szerkesztősége egy különkiadást jelentetett meg «''El País, con la Constitución''» címmel, amelyben a demokratikus alkotmány mellett szálltak síkra. Az első napilap volt, ami azon az éjszakán az utcára vonult különszámával, hogy kinyilvánítsa álláspontját és felhívja a polgárokat a demokráciáért történő demonstrációra. A lap túlélése a katonai puccs megbukásától függött. Újságírói körökben azt beszélték, hogy az El País akkori igazgatója, Juan Luis Cebrián, telefonon felhívta a ''Diario 16'' című újság akkori vezetőjét Pedro J. Ramírezt, hogy közösen dolgozzanak ki egy kiadványt a demokrácia védelmében. Ramírez viszont megtagadta az együttműködést: úgy döntött, hogy vár még pár órát megvárva az események alakulását és lapja csak a király televíziós üzenete után vonult az utcára.
 
Az El País elkötelezettsége a demokrácia mellett már a 23-F eseményei előtt, a [[Spanyol Szocialista Munkáspárt]] ''(Partido Socialista Obrero Español, PSOE)'' abszolút többséggel való győzelme az 1982-évi választásokon és [[Felipe Gonzáles]] nyílt támogatása, lehetővé tették, hogy az El País az 1980-as években a spanyol sajtó vezetőjeként konszolidálódott az inkább konzervatív irányzatú ''ABC''-vel szemben.