„Romániai magyar szabadkőműves irodalom” változatai közötti eltérés

Maga a tényleges szabadkőműves irodalom 1918 után alig néhány művet mutathatott fel. Ezek közül a mozgalom erdélyi történetére vonatkozólag forrásértékűek [[Jancsó Elemér]] könyvei: ''Az erdélyi szabadkőművesség kulturális és irodalomtörténeti jelentősége a XVIII. században'' (Kolozsvár, 1934); ''A magyar szabadkőművesség a XVIII. században'' (Kolozsvár, 1936); Balázs Lajosnak a temesvári Losonczy szabadkőműves páholy 30 éves évfordulójára kiadott kötete (''Harminc év.'' 1899–1929. Temesvár, 1929), valamint a kolozsvári Unió páholy félszázados jubileumára Jancsó Elemér és munkatársai által szerkesztett két kiadvány (''Ötven év munkája.'' Kolozsvár, 1936; ''Az Unió szabadkőműves páholy ötven éve.'' Kolozsvár, 1937). Ezenkívül megemlíthető az akkor már illegalitásban működő magyarországi páholy főmesterének, [[Balassa József (nyelvész)|Balassa József]]nek ''Jules Romains a szabadkőművességről'' c. kiadványa (Kolozsvár, é. n.) és [[Kőhalmi Béla]] ''Szabadkőműves kátéja'' (Temesvár, é. n.).

 

 

== Források ==