„Égerszög” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Látnivalók: {{forráskérő}}
35. sor:
[[1270]]-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, akik vezetője '''Böjte''' ''(Buhte)'' volt. A vízóvók birtokát a [[13. század]] végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, végül '''Porcs fia Domokos''' nádor foglalta el, és Kovácsi települését Égerszöggé nevezte át. Ezután a falu '''Tomori Elus János''' kisnemes kezére került.
 
Hiteles dokumentumok szerint a [[14. század]] közepén már biztosan kőtemploma állt; ennek maradványait nem ismerjük. [[Luxemburgi Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[1424]]-ben '''Bessenyő Pál'''nak adományozta a falut, és így az a tornai uradalomhoz került. [[1436]]-ban '''Berencsi Sáfár István''' szerezte meg, majd e család kihaltával János [[esztergomi érsekség|esztergomi érseké]] lett. 1470 körül '''Szapolyai Imre''' tulajdonába került.
 
A [[mohácsi csata]]vesztés után [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] elvette [[SzapolyaiI. János magyar király|János királytól]], és főkamarásának, [[Horváth Gáspár]]nak adományozta. Horváth özvegye 1559-ben eladta '''Mágóchy Gáspár'''nak és Tamásnak. A [[16. század]]ban az itt élők áttértek a [[kálvinizmus|református]] hitre.
 
A [[török hódoltság|török megszállás]] alatt a portyázó csapatok Égerszöget sem kímélték, bár a település pontos története a [[17. század]]ból nem ismert. A [[18. század]]ból már dokumentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, [[szénégetés|szén-]] és [[mészégetés]]sel foglalkoztak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Égerszög