„Sasvár–Morvaőr” változatai közötti eltérés

Morvaőrt írott forrásban [[1392]]-ben ''Ewr'' néven említik először, amikor [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] más birtokokkal együtt a lengyel Stiboric Stíbornak adja. A település fontosságát igazolja, hogy itt vezetett át a [[Nagyszombat]]ból [[Prága|Prágába]] menő út. A Stíbor család kihaltával [[1435]]-ben a Czoborok zálogbirtoka lett. A [[16. század]] második felében a Czoborok mellett a Révayak és a Bakicsok birtokosok a településen. Ekkor délről a török elől menekülő magyarok és a Morván túlról habánok költöztek a településre. Később ezek a népek beolvadtak a környező szlovákságba. 1605-ben a közelében ütköztek meg [[Bocskai István]] hajdúi a császári csapatokkal. A visszavonuló császáriak felgyújtották a települést. A török is kétszer égette fel Morvaőrt. [[1620]]-ban [[pestis]] pusztított. [[1703]]-ban [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc serege foglalta el. [[1749]] és [[1762]] között Mária Terézia férjének, [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc császárnak]] a birtoka volt és később is királyi birtok maradt. 1831-ben [[kolera]]járvány pusztította lakosságát, [[1876]]-ban pedig árvíz öntötte el. [[1886]]-ban nagy tűzvész pusztított.