„I. Száhib Giráj krími kán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Uralkodó infobox | név = I. Száhib Giráj<br> ١ صاحب كراى | állam = | megnevezés = Kazanyi tatár kánság<br>Kr…” Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
36. sor:
Száhib gyakran küldött segédcsapatokat a törökök európai hadjárataihoz és többször portyázott az Észak-Kaukázusban. Udvari krónikása, Remmal hodzsa kilenc portyáját írta le. A hadjáratokban a kán muskétás testőrsége, a nemesek lovassága és a káni tüzérség vett részt.<br />
1538-ban Nagy Szulejmán szövetségeseként [[Moldva]] ellen indultak, hogy megbüntessék az áruló [[IV. Péter moldvai fejedelem|Petru Rareș]] vajdát. Itt a kán személyesen is találkozott a szultánnal. A vajdát elűzték, és a fejedelemség déli részét, Budzsakot a birodalomhoz csatolták.<br />
1539-ben hadjáratot szervezett a cserkeszek megbüntetésére, akik a [[Temrjuk|Temrük]] körüli muzulmánokat zaklatták. A kán fogadta a cserkesz klánok vezetőit, akik bőséges ajándékokkal lekenyerezték és megígérték, hogy elfogják a hegyek közé menekült támadókat. A bűnösök soha nem lettek meg, de a kán visszatértében megsarcolta a cserkesz falvakat.<br />
1539-40 telén a krími tatárok északra indultak, Litvánia és talán Moszkva ellen. A sereg vezére Száhib fia, Emin volt. Sok rabszolgát szereztek, de a visszaúton a tatárok sokat szenvedtek a nagy hideg miatt.<br />
1541-ben a menekült herceg, Szimeon Belszkij biztatására Moszkvát támadták meg. A herceg megígérte, hogy megmutatja az [[Oka]] gázlóit, de a krímiek sokat késlekedtek, mert nem bíztak a hadjárathoz csatlakozó nogáj vezérben, Baki bégben. Az oroszoknak így volt idejük felkészülni és a gázlókhoz muskétásokat és ágyúkat küldtek. A tatárok így dolgavégezetlenül visszafordultak, csak néhány falut sarcoltak meg közben.<br />
| |||