„Olaszliszka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Más látnivalók: Kelet-Európa Modern Képtár és Nemzetközi Szoborpark, Történeti és Néprajzi Látványtár (2012)
29. sor:
A település és határa ekkor királyi birtok volt, [[1243]]-ban azonban a király a [[szepesi prépostság]]nak adományozta. [[1320]]-ban [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király szabad piacot engedélyezett az ekkor már ''Liszka Olaszi'' néven említett településnek.
 
[[1466]]-ban [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] [[város]]i rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.
 
=== A török idők ===
A település a [[Török hódoltság|török hódítás]] idején, a [[16. század|16]]. és [[17. század]]ban rendkívül nehéz helyzetbe került [[geopolitika]]i helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.
 
[[Szapolyai János]], aki a [[mohácsi csata]]vesztés után az ország keleti felében uralkodott, [[1530]]-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. [[1538]]-ban a várost és vidékét a [[váradi béke]] a [[HabsburgokHabsburg-ház|Habsburg]] [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinándnak]], [[Ausztria]] és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.
 
[[1546]]-ban a város határában ütközet zajlott, [[Serédy Gáspár]] és [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül [[1560]]-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a [[tokaj]]i vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.