„Hanák Tibor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Unitárius (vitalap | szerkesztései)
Talán mondhatom azt, hogy hiánypótló szócikk...
Címke: Hullámos ő – kalapos ű
 
Unitárius (vitalap | szerkesztései)
a →‎Élete és munkássága: Lukács Gy. meglévő szócikk jelölése
3. sor:
==Élete és munkássága==
 
'''Hanák Tibor''' [[1929]].[[szeptember 9.]]-én született [[Kalocsa|Kalocsán]], Hanák Ferenc és Bagó Julianna negyedik, legkisebb gyermekeként. A [[Jezsuiták|jezsuita]] gimnáziumban érettségizett kiváló eredménnyel [[1948]]-ban, de törvényszerű volt, hogy egyetemre nem vették fel. A rend azonban nem hagyta magára tehetséges növendékét. Dr. [[Fábri Antal]] ( szerzetes, a [[Szeged|szegedi]] rendház főnöke) vezetésével [[1949]] januárjától megszervezték a fiatal szerzetesek és végzett diákjaik [[Ausztria|Ausztriába]] menekítését, elsősorban továbbtanulás céljából.<ref>Soós Viktor Attila: ''Kiss János SJ internálása'' http://www.tavlatok.hu/net/Kiss_Laszlo_SJ_internalasa_b.pdf</ref> Ebbe az akcióba vonták be Hanák Tibort is. Az egyik lehetőség az [[Alberg Expressz]] hálókocsijának két tengelye közé helyezett pallókon való kijutás volt. Egy ilyen pallón fekve(!) robogott át<ref>[[Szabó Zoltán|Szabó Zoltán(író)]]: ''Egy nélkülözhetetlen bíráló ( Hanák Tibor szellemi portréjához ) '' http://www.adatbank.transindex.ro/regio/html/alcim_pdf73.pdf</ref> a határon Hanák Tibor is [[1949]] március elején. Erről [[Pomogáts Béla]] is megemlékezik Hanák Tibor 65 éves születésnapján. A rend elindította életútján, egyetemi tanulmányait történelemből és filozófiából [[Innsbruck|Innsbruckban]] végezte (filozófia - tanára [[Brandenstein Béla, báró]]<ref> Emigráns magyar filozófus, egyetemi tanár [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02272.ht]</ref> <ref> A későbbiekben Hanák Tibor többször is méltatja (kritikai szinten is) volt tanára munkásságát: Hanák Tibor: ''B. B. nyolcvan éves ''(Katolikus Szle, Róma, 1981. 2. sz.); Hanák Tibor: ''B. B. – a filozófus'' (Katolikus Szle, Róma, 1989. 4. sz.). </ref> volt), [[1955]]-ben doktorált filozófiából<ref>Diákként aktívan részt vett a [[Keresztény Diákok Világszövetsége]] nevű [[Ökumenizmus|ökumenikus]] nemzetközi mozgalom munkájában, melynek rövid ideig főtitkára volt. Ez volt egész életének egyetlen közéleti szereplése, később sem társadalmi, sem politikai szervezetnek nem volt tagja.</ref>. Ezt követően 1955-59 között itt dolgozott középiskolai tanárként és újságíróként is bemutatkozott, ami viszont sokkal fontosabb, érdeklődésének közzéppontjába a [[20. század|XX. századi]] magyar filozófia került. Ezután Bécsbe költözött, megélhetési forrása a következő bő fél évtizedben az újságírás lett. Esszéi, tanulmányai, cikkei megjelentek az [[Új Látóhatár|Új Látóhatárban]], [[Irodalmi Újság|Irodalmi Újságban]], a [[Szivárvány(folyóirat)|Szivárvány]]ban, a [[Katolikus Szemle|Katolikus Szemlében]], a [[Magyar Műhely]]ben, az újvidéki [[Híd(folyóirat)|Híd]]ban. Több német nyelvű bölcseleti folyóirat, valamint filozófiai lexikon rendszeres munkatársa. Fő érdeklődési területe természetesen a magyar filozófiatörténet és a marxista ideológia. Jelentős kritikai tevékenységet folytat mind a bölcselet, mind az irodalom terén. Német (Philosophischer Literaturanzeiger, Zeitscrift für philosophische Forschung) és más idegennyelvû folyóiratokban folyamatosan jelennek meg tanulmányai, cikkei. <ref>[[Borbándi Gyula]]: ''Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia'' [http://mek.oszk.hu/04000/04038/html/]</ref> Megélhetési szempontból is jelentős változás életében, hogy 1966 szeptemberétől a [[Szabad Európa Rádió]] bécsi munkatársa lett. Legismertebb állandó rovatai a '''''Nyugati levelek'''''<ref> Kevés, magyarul megjelent írása közül az egyik 1970-ben hangzott el a sorozat keretében, a címe: ''Bécsi levelek ''. Mivel szülővárosáról, [[Kalocsa|Kalocsáról]] szól, megjelent a megújult [[Kalocsai Néplap|Kalocsai Néplapban]] 1990-ben.</ref>, majd a '''''Nyitott szemmel'''''<ref>Talán az egyetlen online fellelhető hanganyag a rovatból: ''Erkölcs és politika''(Felvétel ideje:1989. június 17.)[http://videotorium.hu/en/contributors/details/1714,Tibor_Hanak]</ref>, de többször felolvasta írásait az ''Ötágú síp'' című irodalmi műsorban is<ref> Hanák Tibor olvassa föl elemzését ''Változások Lukács György elidegenedés-koncepciójában'' címmel. 1977. augusztus 14. (Petőfi Irodalmi Múzeum –Saáry Éva hanggyűjteménye) [http://www.pim.hu/object.ff3d661a-7e2b-44a8-8810-9f8d85f108e7.ivy]</ref>. Élete végéig a rádió munkatársa maradt. [[Juhász László(kultúrtörténész, szerkesztő)|Juhász László]], a [[Szabad Európa Rádió|SZER]] egyik bécsi tudósítója így emlékezik: "''A hatvanas évek közepén, Tormay és Lauringer távozása után került hozzánk a filozófus Hanák Tibor, aki rendkívül nagy tudású, sokoldalú és kellemes kolléga volt.''"<ref name="jl1"> Juhász László: ''A Szabad európa rádió bécsi tudósítója voltam''[http://www.magyarszemle.hu/cikk/a_szabad_europa_radio_becsi_tudositoja_voltam]</ref> Műsorait ''saját neve'' alatt szerkesztette, így személye ismert volt a magyar belügyi szervezetnél. Többször próbálták Őt is különböző fondorlatos módon hazatérésre rávenni - hasonlóan, mint kollegáit - de szerencsére nem sikerült. Idézzük itt újra [[Juhász László(kultúrtörténész, szerkesztő)|Juhász Lászlót]]: "''Bizonyára nem véletlen, hogy röviddel a belépésem után itthoni hozzátartozóimat meghurcolták, megfenyegették, és arra igyekeztek rávenni, hogy csábítsanak haza. Miután ez a kísérlet kudarccal végződött, a Népszabadság és a televízió Kékfény műsora – számos kollégámmal együtt – CIA-ügynöknek minősített.''"<ref name="jl1"/> Hanák Tibor személyét illetően még ennél is tovább mentek: a 70-es évek végén egy bot-csinálta újságíró a [[Népszabadság]]ban ''Magyarország Első Számú Közellenségének'' nevezte <ref> Lényegében erről szól a következő cikk:''Tényfeltáró botrányújságírás a kádári időkben''[http://www.urbanlegends.hu/2009/08/tenyfeltaro-botranyujsagiras-a-kadari-idokben/]</ref>. Teljesen nyilvánvaló, hogy [[Nicolae Ceaușescu|Ceausescut]] utánozta, aki [[Wass Albert]]et illette ugyanezzel a minősíthetetlenül durva "címmel"<ref>Guzmán mexikói drogbáró 2013. február 14-én kapta meg ezt a "kitüntetést"[http://kinehagyd.hu/kereses.tvn?mit=Capone%20mintha]</ref>. Hanák Tibor nagy tisztelője volt [[Wass Albert]]nek, levelezésben álltak egymással. Így nyilván tudott arról is, milyen merényleteket kíséreltek meg [[Wass Albert]] ellen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Ő sem tért vissza többé hazájába, még kitüntetése átadásának alkalmából sem. Visszatérve munkásságához: A megszünt (Bécsi) Magyar Híradó folytatásaként - többek között köztiszteletben álló amerikai magyar személyiségek (VargaBéla, Varga László, Kovács Imre) biztatására -1980 márciusában Hanák Tibor főszerkesztésében beindult a [[Bécsi Napló]]. Rádiós állása mellett [[1984]]-ig szerkesztette a kéthavonta megjelenő, ma is élő színvonalas újságot. Mindenre volt ideje, ami ''írásról'' szólt: maradandót alkotott esszéíróként is, [[Borbándi Gyula]] ''Nyugati magyar esszéírók antológiája'' sem jelenhetett meg Hanák Tibor írása nélkül<ref>Hanák Tibor: ''Herakleitosz és Parmenidész – magyar tanulságokkal'' (1983). [http://mek.oszk.hu/02600/02611/02611.pdf]</ref>. Közben eljött az idő, hogy filozófiatörténeti kutatásait, kritikus elemzéseit rendszerezze. Első könyvét Londonban adják ki, címe: ''Ideológiák és korunk'' ([[1969]]). [[Lukács GyörgyrõlGyörgy]]rõl szóló monográfiája [[1972]]-ben jelent meg, amely a [[Lukács György|lukácsi]] életmű elsõ magyar nyelvû részletes áttekintése volt. (Ezt rövidesen németre is lefordította.) Élete főművei kétségtelenül a [[20. század|XX. századi]] magyar filozófiát ''ideológiai teljességigénnyel'' elemző és összefoglaló három nagy magyarul ( ''Az elfelejtett reneszánsz'', 1981; ''Az elmaradt reneszánsz'', 1979; és ''A nélkülözhetetlen bírálat'', 1983), és németül ( ''Die Entwicklung der marxistischen Philosophie'', 1976; ''Die marxistische Philosophie und Soziologie in Ungarn'', 1976; és a ''Geschichte der Philosophie in Ungarn'', 1990.) megjelent kötetei.
Alkotó munkáját a tragikus hirtelenséggel bekövetkező szívroham és annak következményei miatt [[1991]] decemberében volt kénytelen abbahagyni, halála [[199]] [[november 14]]-én következett be. Életműve így sem csonka, de bizonyos, hogy a felhalmozott óriási ismeretanyag birtokában tehetségét és szorgalmát ismerve a filozófus társadalom, de minden, irodalmat szerető magyar sokat veszített korai eltávozásával.
 
==Kitüntetései==