„Adolf Hitler politikai végrendelete” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
30. sor:
Folytatásként ezt diktálta Hitler:
{{Idézet2|Nem hagytam kétséget afelől sem, hogy ha Európa népeit ismét csak e nemzetközi pénzpiaci összeesküvők részvénycsomagjának tekintik, akkor azt a népet is felelőssé fogják tenni, amely a tulajdonképpeni bűnös ebben a gyilkos birkózásban: a zsidóságot! Továbbmenve, senkiben sem hagytam kétséget, hogy ezúttal nem pusztán Európa árja népei gyermekeinek milliói fognak éhen halni, nem pusztán több millió felnőtt férfi halhat majd meg, nem pusztán nők és gyermekek százezrei éghetnek el a városok utcáin és halhatnak meg a bombázásoktól, hanem a tulajdonképpeni bűnösöknek is, bár humánus eszközök által, de bűnhődniük kell.}}
Ezzel hivatkozik az 1939. január 30-án, a [[Reichstag (épület)|Reichstagban]] tartott beszédére, amelyben mint német kancellár elsőként a „zsidó faj Európában való megsemmisítésével” fenyegetett, „ha Európában és azon kívül a nemzetközi finánc zsidóságnak esetleg sikerülne a népeket ismét egy világháborúba kergetnie”. Ezt a beszédet akkoriban minden nemzetiszocialista média terjesztette, könyv formájában is nyilvánosságra hozták és 1940 novemberében bevették ''[[Az örök zsidó (film,1940)|Az örök zsidó]]'' című propagandafilmbe is.{{refhely|Benz 2010|96. o.}} A háború folyamán Hitler e fenyegetésére (például rádióbeszédeiben) újra meg újra visszatért.{{refhely|Schreckenberg 2005}}
 
A folytatásban Hitler az általa megkezdett, hat évig tartó világháborút így jellemezte: „a legdicsőbb és legbátrabb megnyilvánulása egy népnek”. Öngyilkossági szándékát azzal magyarázta, hogy nem tud megválni Berlintől, de ugyanakkor nem tud szembeszállni az „ellenség rohamával” sem. „Személyes ellenállását elvakult és jellemtelen szubjektumok lassanként értéktelenné nyilvánítják”. Állítása szerint ő „osztozni kíván sok millió más ember vállalt sorsában”. Ezen túl pedig „nem kíván az ellenség kezére jutni, aki az általa felhergelt tömegek szórakoztatására egy új, a zsidók által rendezett színházi darabot várnak”, hanem halálának időpontját „szabad akaratból” arra a pillanatra kívánja megválasztani, amikor az ellenség őhozzá elér. Ezután hangsúlyozza: