„Adolf Hitler politikai végrendelete” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a.v. |
|||
11. sor:
Az április 22-i helyzetértékelő eligazítás során Hitler közölte, Berlinben fog maradni és agyon fogja lőni magát, ha a várost nem sikerül felszabadítania a hadseregnek. Április 24-én, éjszaka a birodalmi kancellária (Reichskanzlei) a [[Führerbunker]] fölött súlyosan megsérült egy bombatámadás során. A következő napon Goebbels ezt írta naplójába:{{refhely|Frank 2005}}{{Idézet2|Amennyiben a Führer tiszteletet parancsoló módon hal meg és Európa bolsevik lenne – legkésőbb 5 éven belül a Führer legendás személyiséggé válna, a nemzetiszocializmus pedig mítosszá, mert őt eme utolsó nagy áldozata szentté emelné, és minden emberi, amelyet benne ma bírálnak, egy csapásra letörlődne róla.}}
Hitler április 25-én értesült arról, hogy a szovjet csapatok gyűrűbe fogták Berlint, valamint megtudta azt is, hogy szovjet és amerikai katonák [[Torgau]]nál találkoztak egymással. Mindaddig a [[Martin Bormann]] és [[Joseph Goebbels]] által a [[Führerbunker]]
Április 28-án Hitler a [[stockholm]]i rádióból értesült [[Heinrich Himmler]]nek a szövetségesekkel folytatott titkos tárgyalásairól és arról az ajánlatáról, hogy egy részleges kapituláció érdekében lemondana a [[A zsidóság Magyarországon|magyar zsidók]] elgázosításáról. Ezen túl közölték vele, hogy [[Karl Wolff]], [[Waffen-SS|SS]] tábornok fegyverszüneti egyezményt kötött az amerikai csapatokkal [[Olasz Királyság|Olaszországban]], valamint hogy [[Felix Steiner]] SS tábornok megtagadott egy parancsot. Erre Hitler megparancsolta, hogy [[Hermann Fegelein]]t – aki összekötője volt az [[Schutzstaffel|SS]] és Himmler irányában, ráadásul [[Eva Braun]] sógora – tartóztassák le annak berlini lakásában és lőjék agyon. Egy SS rögtönítélő bíróság tárgyalás nélkül halálra ítélte Fegeleint mint dezertőrt és mint olyant, aki tudott Himmlernek az ellenséggel fenntartott kapcsolatairól és ezeknek részese is volt.
| |||