„Győr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Energiaellátás, közvilágítás, hőellátás: kiegészítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
2. sor:
{{Magyar település infobox
| név = Győr
| kép =
| képaláírás = Az óramutató járásával:<br />a [[Xántus János Múzeum]] és a Mária-oszlop, a [[Városháza (Győr)|Városháza]], a [[Loyolai Szent Ignác bencés templom|Szent Ignác templom]], egy Lakóház, a [[Széchenyi tér (Győr)|Széchenyi tér]], és a [[Bécsi kapu tér (Győr)|Bécsi kapu tér]]
| címer = HUN Győr COA.jpg
| becenév = A találkozások városa
| régió = Nyugat-Dunántúl
| megye = Győr-Moson-Sopron
23 ⟶ 24 sor:
| KSH kód = 25584
}}
'''Győr''' (
Jelentős
== Nevének eredete ==
Régi közismert neve: ''Arrabona'', amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona [[Római Birodalom|római]] város volt [[Pannonia (provincia)|Felső-Pannóniában]]. Nevét az Arrabo folyóról kapta melynek torkolatánál feküdt,
A városnak az ókori [[Latin nyelv|latin]] neve ''Arrabona'', középkori latin neve ''Jaurinum''. {{Törökül|Yanıkkale}}, {{németül|Raab}}, {{szlovákul|Ráb}}, {{szerbül|Ђер / Đer}}. Horvátul három alak ismert, amelyből az első kettő az elterjedtebb. A kópháziak Đura-nak, a kimleiek Jura-nak, a bezenjeiek Vjura-nak hívják a várost.<ref>{{cite web |url=http://hrcak.srce.hr/file/11541 |title= Folia onomastica croatica 14/2005.|date= |accessdate=2012-07-31 |author= | publisher= |work=Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj |format= pdf}}</ref>
==
A város a [[Kisalföld]] keleti felében, a [[Mosoni-Duna]], a [[Rába]] és [[Rábca]] torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „''folyók városának''” is. A [[Duna]] mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]]ot (Óbudát) Vindabonával ([[Bécs|Béccsel]]). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magas ártéren haladt az útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont. Az utak [[Bécs]], [[Budapest]], [[Sopron]], [[Pápa (település)|Pápa]], [[Veszprém]] és [[Székesfehérvár]] felé haladtak.
A város kialakulásában a [[geomorfológia]]i viszonyok is közrehatottak. A mai [[Belváros (Győr)|Belváros]] területén két árvízmentes terasz alakult ki, amelyet három parti [[dűne]] is megemelt. Ez tette vár építésére alkalmassá. Ennek jelentősége a [[Római Birodalom|római kor]]tól növekedett a török időkig. Amikor is hazánk legfontosabb végvára lett. A város és környéke a [[Kisalföld]]-nagytáj területén helyezkedik el, de [[Ménfőcsanak]] területén átnyúlik a [[Sokorói-dombság]] területére is, amely a [[Dunántúli-középhegység]]hez tartozik.
=== Természeti értékek ===▼
[[Fájl:A Radó-sziget a Rába kettős hídjáról.JPG|230px|bélyegkép|bal|A [[Radó-sziget]] a kettős hídról]]
A [[Duna]] jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót [[1886]] és [[1894]] között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a [[Mosoni-Duna]], amelyet a Dunával együtt szabályoztak. [[1907]]-ben megépítették a [[rajka]]i [[zsilip]]et, amellyel az [[árvíz]] teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. [[1924]]-ben fejezték be az [[Iparcsatorna]] építését. Az [[1980]]-as években a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunának]] új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója a [[Rába]]: ennek szabályozását [[1893]]-ban fejezték be. A harmadik folyó a [[Rábca]]. A [[Répce]] és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a [[Hanság]] területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják [[Rábca|Rábcának]]. Győrben termálvizeket is találtak. A [[Marcal]]t szabályzásakor [[1893]]-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.▼
▲== Természeti értékek ==
Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány ''(Pannonicum)'', az [[Alföld]] ''(Eupannonicum)'' flóravidékéhez, a [[Kisalföld]] ''(Arrabonicum)'' flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a [[Csallóköz]]be, és nyugaton [[Ausztria]] területére is. Az árvizektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult. A vadállomány már évszázadok óta jelentéktelen.
▲Az állatkert [[Gyárváros (Győr)|Gyárváros]] városrészben, a Kiskút-ligetben található.
▲A város környékét eredetileg ligeterdők borították. A ligeterdőket az élővizek, a lefűződött folyóágak, a morotvák hínár-szövetei, a nádasok és sásrétek szakították meg. A táj [[vegetáció]]ja nagy változásokon ment át. Az ármentesítések, lecsapolások után az erdők nagy részét kiirtották. Ma már csak a [[Mosoni-Duna]] árterein; így Püspökerdő, Likócs és Győr-Szentiván között, továbbá Szentivántól keletre találunk nagyobb erdőséget. Az árvizektől védett területeket túlnyomóan jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalták el.
===
▲A [[Kisalföld]] felszíne a harmadkorvégi [[pliocén]] korszak közepéig a [[Kárpát-medence]] [[Pannon-tenger]]rel borított szárnyának tartozéka volt. Belső területe a [[Pliocén-korszak]] végén újra süllyedésnek indult. E süllyedék területet, amelyet törésvonalak határolnak, nevezik [[Győri-medence|Győri-medencének]] is. Ezek mentén, az egykori tenger vízállományát a mélyben lévő [[magma]] felmelegítette, és ásványi sókkal keveredve – fúrások következtében – gyógyvízként bukkan a felszínre. Erre alapozva épült meg a [[gyógyfürdő]] elődje.
▲A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az [[Alföld]]é, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 10,3°C. A csapadék éves mennyisége 530 mm. A [[Duna]] jelentős hatást gyakorol a városra. A folyót [[1886]] és [[1894]] között szabályozták. Győr legjelentősebb folyója a [[Mosoni-Duna]], amelyet a Dunával együtt szabályoztak. [[1907]]-ben megépítették a [[rajka]]i [[zsilip]]et, amellyel az [[árvíz]] teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. [[1924]]-ben fejezték be az [[Iparcsatorna]] építését. Az [[1980]]-as években a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunának]] új medret építettek, amelyet „Püspökerdei-átmetszésnek” neveznek. A város másik nagy folyója a [[Rába]]: ennek szabályozását [[1893]]-ban fejezték be. A harmadik folyó a [[Rábca]]. A [[Répce]] és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a [[Hanság]] területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják [[Rábca|Rábcának]]. Győrben termálvizeket is találtak. A [[Marcal]]t szabályzásakor [[1893]]-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.
▲* [[:Kategória:Győr folyói és szigetei]]
{{Éghajlattáblázat
|város=Esztergom
|Jan_átl_max =1.9
|Feb_átl_max =4.6
|Mar_átl_max =10.2
|Apr_átl_max =16.0
|Maj_átl_max =21.1
|Jun_átl_max =24.0
|Jul_átl_max =26.2
|Aug_átl_max =25.6
|Sep_átl_max =21.6
|Okt_átl_max =15.9
|Nov_átl_max =8.3
|Dec_átl_max =3.3
|Éves_átl_max =14.89
|Jan_átl_min =-4.0
|Feb_átl_min =-2.0
|Mar_átl_min =1.4
|Apr_átl_min =5.5
|Maj_átl_min =9.9
|Jun_átl_min =13.1
|Jul_átl_min =14.4
|Aug_átl_min =14.1
|Sep_átl_min =10.8
|Okt_átl_min =5.9
|Nov_átl_min =1.9
|Dec_átl_min =-1.9
|Éves_átl_min =5.76
|Jan_átl_csapadék =32.0
|Feb_átl_csapadék =33.0
|Mar_átl_csapadék =28.0
|Apr_átl_csapadék =38.0
|Maj_átl_csapadék =55.0
|Jun_átl_csapadék =64.0
|Jul_átl_csapadék =53.0
|Aug_átl_csapadék =65.0
|Sep_átl_csapadék =38.0
|Okt_átl_csapadék =35.0
|Nov_átl_csapadék =53.0
|Dec_átl_csapadék =38.0
|Éves_átl_csapadék =532.0
|forrás =[http://www.hko.gov.hk/wxinfo/climat/world/eng/europe/ger_pl/gyor_e.htm HKO]
}}
== Története ==
A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum ''(vár)'' mellé polgárváros is települt. Kr. u. [[430]] körül [[hun]] fennhatóság alá került, majd [[avarok]] szállták meg. Az avarok uralmát a [[Frank Birodalom|frankok]] törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a [[Kisalföld]]ön. Az [[államalapítás]] idején [[I. István magyar király|Szent István]] [[püspökség]]et alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén.
| |||