„Székely–magyar rovásírás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró formázások, idézőjelek, iw ki, ábécében képméretjavítások, jobbról balra balról jobbra kétkép összevon táblázatba
18. sor:
}}
 
[[Fájl:Enlaka rovas inscription.jpg|bélyegkép|260px|jobbra|Az [[énlaka]]i rovásfelirat (1668): „<span style="font-variant:small-caps;">egy az isten georgyius musnai diakon</span>”]]
[[Fájl:Szekely Hungarian Rovas alphabet Szekely magyar rovas ABC.svg|bélyegkép|400px|jobbra|A korszerű székely-magyar rovás abc]]
 
A '''székely–magyar rovásírás''' (vagy ''székely írás''<ref name="ReferenceA">Vékony Gábor: A székely írás emlékei, kapcsolatai, története, 2004</ref> vagy ''magyar rovásírás'') alapvetően alfabetikus írás, jellemzője, hogy minden hangra külön jelet alkalmaz, de vannak szó-, szótag- és mondatjelei is. A székely-magyar rovás a kialakulásától kezdve folyamatosan használatban lévő, ma is élő írás, amely egyrészt a [[magyar írások]] közé, másrészt a [[Rovásíráscsalád|rovás íráscsaládba]] tartozik.
 
Ezt az írást a [[magyarok]] több csoportja használta, s élő, mindennapi használatra alkalmas írásként a székelyek őrizték meg.<ref>Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története. Budapest: Nap Kiadó, ''passim''</ref> A szójeles, hieroglifikus változatát az egész Kárpát-medencében napjainkig megtaláljuk ünnepi alkalmazásokon, ezek jeleit azonban inkább hagyományos díszítésként alkalmazzák és a jeleit többnyire már nem értik, vagy csak óvó-védő jelnek tekintik. A legrégebbi feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába, csontba, kőbe és fémbe karcolva, illetve vésve lehet megtalálni. A középkortól megjelenik a kézzel papírra írott változata, a jelenkorban pedig a nyomtatott és digitális formája is.
 
A székely írás jellegzetes tulajdonsága, hogy a világ szinte mindegyik antik írásában megtalálhatók jeleinek párhuzamai (a hasonló jelek száma esetenként eléri a 20 db-ot, s az elvégzett valószínűségszámítás alapján ez a genetikus kapcsolat eredménye). Ez a körülmény több eredeztetés-elmélet kidolgozását tette lehetővé. Az a gondolat, hogy a székely írás igen régi, és kialakulhatott belső és természetes fejlődéssel is, az utóbbi évtizedekben egyre inkább terjed. Egy tudományos igényességgel alá nem támasztott vélemény szerint a közel 100 jelből álló, szótag-, szó- és mondatjeleket is használó székely írás közvetve a csak 18 mássalhangzójelből álló birodalmi [[arámi ábécé|arámi]] írásból eredt.<ref>[http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf Hosszú Gábor: Comments on encoding the Rovas scripts]</ref> A székely írás nem azonos sem a [[nagyszentmiklósi kincs]]en is látható az írástörténeti szakirodalom egy részében "tiszai„tiszai írás"írás” néven tárgyalt [[kárpát-medencei rovás]]sal, sem a [[steppei rovás]]sal.<ref name="ReferenceA"/>
 
== Az írás neve ==
 
Az írás neve a történelem folyamán nagy változatosságot mutatott: ''székely betűk'' ([[15. század]]i [[nikolsburgi ábécé]]) ''Littere Siculorum'')<ref>Jakubovich Emil (1935): A székely rovásírás legrégibb ábécéi. In: Magyar Nyelv. Vol. XXXI, 1935, pp. 12-14, Table II.</ref>, ''Szkíta ábécé'' (Rudimenta, 1598)<ref>Telegdi János (1994, eredeti: Ioannis Thelegdi, 1598): Rudimenta, Priscae hunnorum linguae brevibus quaestionibus ac responcionibus comprehensa opera et studio. [A hunok régi nyelvének elemei]. Budapest: Ars Libri.</ref>, ''a régi hun nyelv elemei'' (szintén a Rudimentában), ''régi székely ábécé'' (Kájoni, 1673)<ref>Sebestyén Gyula (1909): Rovás és rovásírás, 1909, Reprinted: Evilath Publishers, New York in 1969, 245. o.</ref>, ''ősi hun betűk'' (Harsányi, 1678, Hickes, 1703)<ref>Hickes, George (1703): Antiquae litteraturae septentrionalis libri duo, Vol. I, Oxford, 1703</ref><ref>Sebestyén Gyula (1915): A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia (MTA), 112. o.</ref>, ''hun-székely ábécé'' (Bél, 1718)<ref>Bél, Mátyás (1718): De vetere literatura hunno-scythica exercitatio, Lipcsében kiadot könyv, 1718</ref>, ''hun betűk'' (Hensel, 1730), ''hun-magyar írás'' (Fischer, 1889)<ref>Fischer, Károly Antal (1889): A hun-magyar írás és annak fennmaradt emlékei, Budapest: Heisler J. könyvnyomdája, 1889</ref>, de alapvetően mindig egy népnevet tartalmazó jelzős szerkezetként került meghatározásra. A jelzői népnevek között a hun, szkíta (szittya), székely, magyar a leggyakoribb. Megjegyzendő, hogy a székelyeket a hunok utódainak tartották, így a "hun" szó szerepeltetése közvetve a székelyekre utalt. A jelzett szavak pedig a következők: írás, rovásírás, rovás és az ABC. Ez utóbbiak közül a rovás és a rovásírás a legelterjedtebb, és a rovás szó több közép-európai és balkáni nyelvben is megjelent jövevényszóként.
 
Jelenleg a rovók jelentős része a 2008. október 4-i gödöllői [[Élő rovás szaktanácskozás|„Élő Rovás” szaktanácskozáson]] kötött megállapodás óta a '''székely–magyar rovás''' kifejezést – idegen nyelveken pedig annak pontos fordításait ([[angol nyelv|angolul]]: ''Szekely-Hungarian Rovas script'') – használja. Ugyanezt az elnevezést támogatja a Magyar Szabványügyi Testület Unicode-os előterjesztése is. Vélük szemben Vékony Gábor, Sándor Klára, Varga Géza és Varga Csaba a (rövidebb) székely írás elnevezést támogatja. Ezt az álláspontot fogadta el az MTA BTK Őstörténeti Munkacsoportja is <ref>[http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/70/a-magyar-ostorteneti-temacsoport-ulese-a A Magyar őstörténeti témacsoport ülése a székely írásról]</ref>.
34 ⟶ 35 sor:
== Eredete ==
=== A nyelv tanúsága ===
 
Megvizsgálva az írással kapcsolatos magyar szókincset, felismerhető, hogy a kérdéses szavak etimológiája segítséget nyújthat a székely-magyar rovás eredetének meghatározásában:
 
* ''ró'': ([[1211]], településnév) [[finnugor nyelvek|finnugor]] kori szó;
* ''olvas'': ([[1372]] után) finnugor kori szó, eredeti jelentése ''(meg)számol''; a bankjegyet "megolvas"„megolvas” = megszámol ma is használatos szó.
* ''ír'': ([[1372]] után) vitatott eredetű – vagy jövevényszó egy csuvasos török nyelvből, vagy azonos az ''irt/arat'' szó tövével, jelentése az ''irdal'' = ''bevagdal'' értelemben őrződött meg. Az irt/arat a maga során vagy ősi, [[uráli nyelvek|uráli]] kori szó, vagy jövevényszó egy török nyelvből;
* ''betű'': török jövevényszó, kései előfordulása ([[1416]] után) viszont akár a honfoglalás utáni türk eredetet is megengedi.<ref>Etimológia szótár, főszerk. Zaicz Gábor, 2006. Budapest</ref>
43 ⟶ 45 sor:
 
=== Kutatása ===
 
[[Fájl:Vargyas.jpg|bélyegkép|Középkori, [[11. század]]i rovásírásos lelet. Olvasata (Vékony Gábor volt, aki először ehhez hasonlóan elolvasta): "imé„imé fioγ të neküd"neküd”,<ref>Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Rovas Scripts’ Relations to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest</ref> ami mai magyar nyelven: "Íme a Te fiad!" (idézet János evangéliumából: 19,26).]]
 
A rovásírásról [[Kézai Simon]] után több magyar történetíró is megemlékezett, többek közt [[Thuróczi János]] [[Thuróczi-krónika|1488-as művében]] is: „a mi időnkben is e nemzet egy része, amely az ország erdélyi határain lakik, bizonyos jeleket ró fára, és az efféle írásmóddal betűk gyanánt él.” Őt a sorban [[Bonfini]], [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]], [[Szamosközi István]] és mások követik.
 
50 ⟶ 54 sor:
Sebestyén Gyula érdeklődése már a [[20. század]] kezdete előtt a rovásírás felé fordult, míg végül 1909-ben kiadta a ''„Rovás és rovásírás”'' nevű kötetét, amelyben egybegyűjtötte mindazt a tudományos eredményt, amit addig ő és elődei elértek. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] megbízásából ezután jelentette meg a ''„A magyar rovásírás hiteles emlékei”'' című művét ([[1915]]). Ebben meglehetősen szigorúra szabta a »hitelesség« követelményét, ami a kor hamisítási botrányai után meg is érthető. A könyv albumszerűen tartalmaz hasonmásokat az eredetikről.<ref name=kutatas1>[[Révai nagy lexikona]], Budapest, 1924.</ref>
 
Sebestyén után az akadémikus tudomány képviselői közül Németh Gyula, Jakubovics Emil, Melich János, Csallány Dezső, Ferenczi Sándor foglalkozott a rovásírással. Ez idő alatt külföldön is jelentek meg rovásírásról írt, azzal foglalkozó művek, például Magyar Adorján, Fehérné Walter Anna, Badiny Jós Ferenc és Novotny Elemér - tehát külföldre szakadt magyarok - tollából. Magyarországon az akadémikus szemlélet képviselőiként Püspöki Nagy Péter, Vásáry István, Róna-Tas András, Sándor Klára, Kéki Béla, Benkő Elek, Ráduly János, Ferenczi István, Vékony Gábor és Erdélyi István írtak később e témában. A rendszerváltás táján és azt követően a könyvkiadás lehetőségeinek bővülésével élve jelentek meg nem akadémikus kutatók, pl.például Forrai Sándor <ref>Forrai Sándor: Küskarácsonytól sülvester estig, egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásírásos emlékeink, Múzsák, Budapest, 1985.</ref>, majd az Írástörténeti Kutatóintézet által egybefogott Varga Géza, Simon Péter, Szekeres István, ezt követően pedig Varga Csaba írásai, amelyek esetenként jelentősen új szemléletet képviselnek. <ref>* [http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/83-bronzkori-magyar-irasbeliseg Varga GézaGéza–Simon - Simon Péter - SzekeresPéter–Szekeres István: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.]</ref>, <ref>* [http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/81-a-szekely-rovasiras-eredete Varga Géza: A székely rovásírás eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 1998.]</ref>, <ref>Varga Csaba: Jel, jel, jel avagy az ABC 30 000 éves története, Fríg Könyvkiadó, Budapest, 2001.</ref> A klasszikus székely írás jelformáit Szemerey Zsolt gyűjtötte össze a "Rovásírásunk„Rovásírásunk gyakorlati alkalmazásáról"alkalmazásáról” című, kéziratban maradt füzetében.
 
A [[21. század]] második évtizedének eleje óta a rovás kutatásának új irányai ismét felkeltették az akadémikus tudomány képviselőinek figyelmét. <ref>* [A magyar őstörténeti témacsoport ülése a székely rovásírásról http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/70/a-magyar-ostorteneti-temacsoport-ulese-a]</ref>
68 ⟶ 72 sor:
Vékony Gábor - helyesen - kazárnak nevezi a kazár írást (amit indokolatlanul keresztelnek át [[steppei rovás]]nak). Vékony felhívta a figyelmet a Homokmégyi írásemlék különlegességére. Ez összefüggésben lehet azzal a ténnyel, hogy ez az írásemlék a Kazár Kaganátuson kívüli területről származik.
 
=== Korábbi, illetve alternatív elméletek ===
==== Türk elmélet ====
 
[[Fájl:A g betu alakulasa a foniciaitol a rovasig.png|jobbra|bélyegkép|A „G” betű (e) kialakulása: (a) a [[föníciai ábécé|föníciai]], (b) az [[Arámi ábécé|arámi (arameus)]], (c) a [[Szír ábécé|szíriai]] és (d) a [[türk rovásírás|türk]] írás g-je]]
 
A rovásírás származásáról szóló "türk„türk elmélet"elmélet” szerint a székely-magyar rovás a [[Belső-Ázsia|belső-ázsiai]] [[türk rovásírás|türk írás]]sal áll kapcsolatban. Az elgondolást Nagy Géza vetette fel (az 1800-as évek végén tartott előadásának nem maradt fenn a szövege), a vázlatos kidolgozása pedig [[Sebestyén Gyula (folklorista)|Sebestyén Gyulától]] és [[Németh Gyula (nyelvész)|Németh Gyulától]] ered. A türk eredeztetés elmélete sohasem lett tudományos igényességgel alátámasztva. Kidolgozói törekedtek olyan származáselmélet megalkotására, amely a magyarság általuk feltételezett uráli származtatásával és (időben és földrajzilag egyaránt feltételezett) rövid pályafutásával összeegyeztethetőnek látszott. Az akadémikus őstörténet-szemlélet talaján állva (amely a magyar-szkíta-hun azonosságot, vagy rokonságot tagadta) eleve nem végeztek széles körű alapozást és ellenőrzést. Például fel sem merült a hatti eredetű hettita hieroglif (újabb nevén: luwiai) írással mutatkozó (Mészáros Gyula szerint a hattiak a szkíták ősei), az ótürknél nagyobb számú azonosságok elemzése. Ezért az elmélet kidolgozói az ótürk eredeztetést cáfoló adatokra nem tértek ki.
 
Az ótürk eredeztetés-elmélet követői szerint a székely írás az alfabetikus írások közé tartozik, elvont őse a [[föníciai ábécé]] – így rokonságban áll a [[héber írás]]sal, a [[latin ábécé]]vel és a többi jelentős ábécével is. A magyarsághoz hosszú vándorút során jutott el az írástudás: először az [[arámiak]] (arameusok) átvették a föníciaiaktól az írást ([[Arámi ábécé]]); tőlük a szíriaiak ([[szír ábécé]]); majd a [[Szogdia|szogdok]] ([[szogd ábécé]]); és végül a különféle török népek ([[türk rovásírás|türk írás]]).
89 ⟶ 94 sor:
Az 1990-as évekig hangoztatott türk elmélet hívei úgy vélték, a [[magyarok|magyar törzsek]] 600 körül vették át a rovásírást, amikor délnyugatra,a [[Fekete-tenger]] keleti partvidékére költöztek korábbi területeikről. Szerintük a székely-magyar rovásírás szinte bizonyosan a [[türk rovásírás|türk írás]]ból ered: ezt a [[göktürkök]] földrajzi értelemben vett közelsége is bizonyítja. 13 rovásjel meglehetősen hasonlít a fentebb említett írásrendszer betűire; néhány azonban feltehetően a [[görög ábécé]]ből ered, mint például az [[Fájl:F (rovásbetű).svg|11px|F]] 'F'.<ref name="görög_eredet">{{ÚML|5}}</ref> A fennmaradó, nem kis rész valószínűleg belső fejlődés eredménye.
 
A korábbi kutatásokat összegző Sándor Klára így foglalja össze a türk kapcsolatot: "''a„a székely rovásírás nem vezethető ugyan le közvetlenül a keleti türk rovásírásból, de a kettő távolabbi rokonsága is nehezen cáfolható a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján.''"<ref name="erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro">Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), in: Erdélyi Múzeum folyóirat, Kolozsvár, 1996/1-2 [http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/index.php?cid=168#_ednref1]</ref> Magyarán, a székely és a türk írás között nem szülő-gyermeki, hanem közös őssel rendelkező unokatestvéri viszony áll fenn.
 
==== Kőkori kapcsolatokat feltételező elméletek ====
 
A klasszikus székely írás középkori emlékeinek nagy része a [[Székelyföld]]ön maradt fenn. Ennek előzménye, a népi hieroglifikus változat szójeleket alkalmazó írásemlékei azonban az egész Kárpát-medencéből és a sztyeppéről is ismertek, sőt ezt a hieroglifikus írásmódot napjainkig is használják például a fazekasok.
 
Varga Géza, Szekeres István, Simon Péter, Novotny Elemér és mások véleménye szerint a székely-magyar rovás egy ősi magyar szó-szótagoló írás leszármazottja, amit több lelet (például az afrászijábi tál, a karcagi csatkarika felirata, az énlakai ligatúra és a nikolsburgi ábécé) is igazol.
 
Van olyan feltételezés, amely szerint a székely írás a kőkorban alakult ki, s a jégkorszak idején s azt követően Eurázsiában és Amerikában is általánosan el volt terjedve. A székely írás jeleinek régészeti leleteken és barlangokban megtalált kőkori párhuzamait Varga Géza, majd Varga Csaba említi. E párhuzamok a Pireneusoktól a Kárpát-Balkán térségen és a Közel-Keleten át Szibériáig, Kínáig <ref>[http://tudomany.halmaz.hu/tarsadalom/kulturpolitika-rovasiras.php Varga Géza: "Kultúrpolitika"„Kultúrpolitika” és rovásírás]</ref> és Amerikáig egyaránt előkerültek. A jelek - a Varga Géza és Nemetz Tibor által elvégzett valószínűségszámítás szerint - nem véletlenül, hanem a genetikus kapcsolatnak köszönhetően hasonlítanak egymáshoz <ref>[http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/91/kulonbozo-linearis-irasrendszerek-hasonlo-jelei Varga Géza: Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei, Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.]</ref>,<ref>[http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/83-bronzkori-magyar-irasbeliseg Simon Péter - Szekeres István - Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.]</ref>. Varga Géza szerint a legősibb rovásírás az interglaciális idején (kb. 50 000 éve) a Közel-Keleten alakult ki, onnan terjedt el (a Homo sapiens sapiens szétvándorlásával egy időben) és az ősvallás fogalmait jelölte. Varga Csaba az írás kialakulását későbbre és a Kárpát-medencébe teszi. A Kárpát-medencében a legkorábbi, eredetiben megmaradt, hiteles ásatáson előkerült, a székely írás jeleivel (azok előzményével) írt és (a szójelek ismeretében) jól elolvasható írásemlék a szentgyörgyvölgyi tehénszobor 7500 éves felirata, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán látható <ref>[http://www.szentgyorgyvolgy.hu/banffy-eszter-es-szentgyorgyvolgyi-tehenszobor-szojelei Bánffy Eszter és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szójelei]</ref>.
 
Az Írástörténeti Kutatóintézet által 1993-ban kiadott, Simon Péter (az ELTE tanszékvezetője), Szekeres István és Varga Géza által írt "Bronzkori„Bronzkori magyar írásbeliség"írásbeliség” c.című kötet cáfolta az ótürk eredeztetés elméletét. A kötet megjelenését követően Róna-Tas Andrástól Sándor Kláráig kutatók sora változtatta meg a korábbi álláspontját és tekintette (az arameus-ótürk-glagolita származtatás helyett) ismeretlen eredetűnek a székely-magyar rovásírást. Véleményük szerint 1993 óta csak az "alternatív"„alternatív” szerzőknek van alátámasztott eredetteóriájuk. Az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre végezte el a 90-es években a székely betűket eredményező akrofónia folyamatának rekonstrukcióját, aminek köszönhetően ma a legtöbb betűhöz van elmélet, hogy milyen magyar szó jeléből keletkezett. Ezzel szerintük nyilvánvalóvá vált, hogy az írás magyar eredetű, s hogy eleve kudarcra volt ítélve minden korábbi próbálkozás, amely betűírásként próbálta rokonítani a székely írást, vagy amely a szójelekkel írt székely jeles feliratokat betűzve akarta kiolvasni.
 
A rovásírás kutatása napjainkig sem fejeződött be. Az 1980-as, 1990-es évek számos új elmélet megalkotásával járt együtt, amelyek például az Írástörténeti Kutatóintézet "Írástörténeti„Írástörténeti tanulmányok"tanulmányok” c. könyvsorozatában jelentek meg. Nem csak új írásemlékek kerültek elő, hanem nyilvánvalóvá vált az is, hogy a székely írást szoros rokonság fűzi a népművészet által ma is alkalmazott népi hieroglifákhoz, a klasszikus írásokhoz és a kőkor jelrendszereihez. Az akadémikus szemlélet egyik legutóbbi, szakmai szempontból elavult, a témáról szóló monográfiáját [[Vékony Gábor]] adta ki 2004-ben. Sok vitatott kérdés osztja meg a rovásírást többé-kevésbé ismerők táborát. A vitákat néhányan a cenzúra eszközével próbálják megakadályozni <ref>[http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/120/szele-tamas-es-biro-andras-a]</ref>. Még mindig léteznek eldöntetlen kérdések.
 
A rovásírás kutatása napjainkig sem fejeződött be. Az 1980-as, 1990-es évek számos új elmélet megalkotásával járt együtt, amelyek például az Írástörténeti Kutatóintézet "Írástörténeti tanulmányok" c. könyvsorozatában jelentek meg. Nem csak új írásemlékek kerültek elő, hanem nyilvánvalóvá vált az is, hogy a székely írást szoros rokonság fűzi a népművészet által ma is alkalmazott népi hieroglifákhoz, a klasszikus írásokhoz és a kőkor jelrendszereihez. Az akadémikus szemlélet egyik legutóbbi, szakmai szempontból elavult, a témáról szóló monográfiáját [[Vékony Gábor]] adta ki 2004-ben. Sok vitatott kérdés osztja meg a rovásírást többé-kevésbé ismerők táborát. A vitákat néhányan a cenzúra eszközével próbálják megakadályozni <ref>[http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/120/szele-tamas-es-biro-andras-a]</ref>. Még mindig léteznek eldöntetlen kérdések.
Varga Géza elmélete szerint (amelyet Mandics György vitat) az újabban felfedezett magyar hieroglif írást (amely a klasszikus székely írást megelőző szójeles írásunk, lényegében azonos jelkészlettel) napjainkig használják az egész magyar nyelvterületen pl. a fazekasok (akik azonban a saját jeleik eredeti jelentését már csak a legritkább esetben értik). Varga Géza szerint a székely írás a kőkori ősvallás jeleiből alakult ki. Ebből következően a korábban általánosan elfogadott, de sohasem igazolt [[türk rovásírás|türk írás]]ból való kifejlődésnek az ellenkezője lehet igaz. Az ókánaánita/föníciai írásból való eredeztetés is alátámasztatlan. A székely írásnak az ugariti ékírással, a bübloszi pszeudohieroglifikus írással, a hettita hieroglif (luwiai) írással és a Tepe yahja-i jelekkel való szoros kapcsolata arra utal, hogy a föníciai írás lehet a székely írás elődjének vagy korai rokonságának leszármazottja, fordítva azonban nem történhetett.
 
A magyar népnév szerepeltetése az írás nevében szerintük indokolatlan, hiszen a székelyek is magyarok. Az írástechnológiára utaló rovás szó használata is helytelen véleményük szerint, ugyanis a székely írást nem csak rótták, ráadásul régi rótt emlék nem is maradt ránk. A székely népnév kifejezi a székelyek szerepét az írás megőrzésében, így a nevük szerepeltetését az írásban indokolt. A klasszikus székely írás középkori emlékeinek nagy része a [[Székelyföld]]ön maradt fenn, a hieroglifikus (szójeles) változat azonban az egész magyar nyelvterületen elterjedt <ref>[http://www.szekely-rovasiras.hupont.hu/10/szekely-szojelek Varga Géza: Székely szójelek]</ref>.
 
===== A székely írás többhangértékű jelei =====
Varga Géza felismerése szerint a szinte csak betűket használó mai gyakorlattal ellentétben a székely írás nem az alfabetikus írások családjába tartozik (amelyekben csak egyetlen hangot jelölő betűk vannak); hanem egy szó- szótagoló írás (amely a szó-, szótag- és mondatjelei mellett rendelkezik egy kitűnő betűkészlettel is). Úgy gondolja, hogy a székely írás az egyiptomi hieroglif íráshoz hasonló kevert rendszerű írás volt, amelynek szintén vannak egyetlen hangot jelölő betűi a többhangértékű jelei mellett. Ezt a besorolást szerinte több forrás is alátámasztja. Ilyen forrásnak tekinti többek között az alábbiakat:
 
Varga Géza felismerése szerint a szinte csak betűket használó mai gyakorlattal ellentétben a székely írás nem az alfabetikus írások családjába tartozik (amelyekben csak egyetlen hangot jelölő betűk vannak); hanem egy szó- szótagoló írás (amely a szó-, szótag- és mondatjelei mellett rendelkezik egy kitűnő betűkészlettel is). Úgy gondolja, hogy a székely írás az egyiptomi hieroglif íráshoz hasonló kevert rendszerű írás volt, amelynek szintén vannak egyetlen hangot jelölő betűi a többhangértékű jelei mellett. Ezt a besorolást szerinte több forrás is alátámasztja. Ilyen forrásnak tekinti többek között az alábbiakat:
[[Fájl:Szekely-Hungarian Rovas letter TPRUS.svg|bélyeg|balra|50px|TPRUS jel]]
A székely írás eredeti jelsorrendjét őrző nikolsburgi ábécében még egymás mellett szerepelnek a betűk és a többhang-értékű jelek. Az utóbbiak közül az "us" (ős) szójel, a "tprus" (tapar us "szabír ős") pedig mondatjel. Thelegdi János a Rudimentájában sorolja fel és mutatja be a székely írás egyetlen hangot jelölő betűit, valamint a többhang-értékű szótagjeleit és capita dictionumait [4]. A capita dictionumokról megjegyzi, hogy azok nem betűkből vannak összeállítva (azaz nem késői ligatúrák, hanem eredeti ősjelek).
 
[[Fájl:Szekely-Hungarian Rovas letter TPRUS.svg|bélyegbélyegkép|balra|50px|TPRUS jel]]
A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551-53), a bécsi Nationalbibliothek-ban lévő kéziratos művében kifejezetten meg is nevezi a székely szó- és mondatjeleket: "... in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten." Magyarul: "A székelyek az írásukban olyan jelekkel is élnek, amelyek némelyike egész szót vagy mondatot jelent." [5] A forrásokban említett szó- és mondatjelek létét Varga szerint e világos híradás ellenére is rendszerint letagadják, a szerkesztők pedig kitörlik, bár a szó- és mondatjeleink megtalálhatók az írásemlékeken is.
 
A székely írás eredeti jelsorrendjét őrző nikolsburgi ábécében még egymás mellett szerepelnek a betűk és a többhang-értékű jelek. Az utóbbiak közül az "us"„us” (ős) szójel, a "tprus"„tprus” (tapar us "szabír„szabír ős"ős”) pedig mondatjel. Thelegdi János a Rudimentájában sorolja fel és mutatja be a székely írás egyetlen hangot jelölő betűit, valamint a többhang-értékű szótagjeleit és capita dictionumait [4]. A capita dictionumokról megjegyzi, hogy azok nem betűkből vannak összeállítva (azaz nem késői ligatúrák, hanem eredeti ősjelek).
* Például a székelyderzsi rovásírásos téglán a "Du/Dana (is)ten" mondatjel [6]; az énlakai mennyezetkazettákon az "Egy isten" mondatjel szerepel [7]; a karcagi csatkarikán [8] és a berekböszörményi gyűrűn pedig szójelekkel írt ősvallási imádság olvasható.
 
A pozsonyi Veit Gailel, Castaldo magyar tolmácsa Erdélyben (1551-53), a bécsi Nationalbibliothek-ban lévő kéziratos művében kifejezetten meg is nevezi a székely szó- és mondatjeleket: "... in„…in ihrer Schrift haben sie (die Székler) eigene Charaktere, von denen einige ein ganzes Wort, oder einen Satz bedeuten." Magyarul: "A„A székelyek az írásukban olyan jelekkel is élnek, amelyek némelyike egész szót vagy mondatot jelent." [5] A forrásokban említett szó- és mondatjelek létét Varga szerint e világos híradás ellenére is rendszerint letagadják, a szerkesztők pedig kitörlik, bár a szó- és mondatjeleink megtalálhatók az írásemlékeken is.
 
* Például a székelyderzsi rovásírásos téglán a "Du„Du/Dana (is)ten"ten” mondatjel [6]; az énlakai mennyezetkazettákon az "Egy„Egy isten"isten” mondatjel szerepel [7]; a karcagi csatkarikán [8] és a berekböszörményi gyűrűn pedig szójelekkel írt ősvallási imádság olvasható.
 
* Hasonló jellegű, kizárólag szójelekből álló, esetenként elolvasható írásemlék-sort jelent a világmodellek, a fazekasjelek és a hímes tojások jelrendszere is. Ezeket azért minősítik puszta díszítésnek, mert betűzve nem adnak értelmes szöveget. Cserépedényeink elolvasható díszítéséről [9]
 
===== A Varga Géza által elolvasott emlékek =====
 
A kutató többek között az alábbi, szójelekkel írt emlékekre ad saját olvasatot:
 
* A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor<ref>[http://corpuscuit.us/joma/index.php?option=com_content&view=article&id=1791:elkeszuelt-a-szentgyoergyvoelgyi-tehenszobor-hiteles-masolata-a-magyar-nemzeti-muzeumban&catid=48:nyelvregeszet-&Itemid=45 Elkészült a szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolata a Magyar Nemzeti Múzeumban]</ref>
* A magyar őstörténet egyik legvitatottabb kérdését dönti el a budapesti hun jelvény, amelyen székely jelek ősével írt magyar nyelvű szöveg került elő. A tárgyat Varga Géza ismertette "A„A székely írás eredete"eredete” c. kötetében. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai Varga Gézával és az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének munkatársaival (Deák Dezsővel, Vér Sándorral és másokkal) közösen készítették elő a lelet kiállítását s az ma már megtekinthető a Múzeum régészeti kiállításán. A leletet egyébként eddig a szakirodalomban senki sem vitatta. Erdélyi István és Ráduly János a legutóbb megjelent kötetében a székely írás legkorábbi (hun) emlékeként mutatja be. <ref>[http://hunjelveny.uw.hu/ Budapesti hun jelvény (a restaurálás során lereszelt felületű lelet megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán)]</ref>
* A karcagi csatkarika<ref>[http://csinyalohaz.hu/index.php/cikkek/72-a-karcagi-karika Varga Géza: A karcagi csatkarika szójelekkel írt felirata]</ref>
* Székely írásjelekkel rokon hieroglifák a népi jelhasználatban <ref>[http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/224-cserepedenyeink-szimbolikaja Varga Géza: Népi cserépedényeink szimbolikája]</ref>
129 ⟶ 140 sor:
Mészáros Gyula ismerte fel, miszerint a Kr. e. 3000 táján élt anatóliai hattik a szkíták ősei. Igazolja ezt a nyelvészeti alapozású elméletet a székely rovásírás párhuzamainak sora, amelyeket a hatti eredetű (újabban luwiai írásnak nevezett) hettita hieroglif írásban, a véle rokon urartui hieroglif írásban és a szkíta, valamint a hun jelek között találunk. Mindegyik említett jelrendszerben kb. 20 párhuzama található a székely írás jeleinek. Harmatta János említette az urartui hieroglif írás jeleinek sztyeppén történő felbukkanását, de nem figyelt fel arra, hogy e jelek egyúttal a székely írás jeleire is emlékeztetnek. Varga Géza fogalmazta meg elsőként, hogy a hatti/hettita/urartui/szkíta/hun jelek a székely jelek megfelelői. Bemutatja és elolvassa többek között a budapesti hun jelvény feliratát, amely részben szójeleket, részben betűket tartalmazva magyar nyelvű szöveget őriz. Ezt a hun jelvényt legutóbb már Erdélyi István és Ráduly János is közölte a székely írást bemutató közös korpuszukban (a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán látható).
 
== Emlékei ==
=== Honfoglalás korától a XV. századig ===
 
[[Fájl:Nikolsburg.gif|bélyegkép|450px|A nikolsburgi (ma: [[Mikulov]], [[Csehország]]) ábécé]]
 
A [[896]] utáni század a magyar állam felemelkedésének szemtanúja volt. A hét magyar törzs immár véglegesen letelepedett a [[Kárpátok]] koszorúja által övezett medencében, megalapítván a [[Magyar Fejedelemség]]et.
 
163 ⟶ 175 sor:
[[Kép:Europa Polyglotta.jpg|bélyegkép|450px|Gottfried Hensel 1730-as Európa-térképe ''Europa Polyglotta, Linguarum Genealogiam exhibens, una cum Literis, Scribendique modis, Omnium Gentium''. A térképen megtalálható a '''[[székely-magyar rovás]]''' (''Hunorum elementa'') betűkészlete is. Magyarország jelölése: HVNGARICA, Magyarország területén '''régi magyar helyesírással''' látható a következő mondat: ''"Mi Atyanc kivagy az mennyekben"'']]
[[Kép:Székelyföldi-felirat rovással.jpg|bélyegkép|450px|A "székelyföldi" felirat rovással, 1776-1785 között keletkezett (Patakfalvi Biblia)]]
 
* [[Bodrog-alsóbűi rovásfelirat|Bodrog-alsóbű]] (900. körül)
* [[Vargyasi rovásfelirat|Vargyas]] (12. sz.)
187 ⟶ 200 sor:
 
== A székely-magyar rovás helyesírás ==
 
[[Fájl:Rovas ligaturak.gif|jobbra|bélyegkép|300px|Néhány lehetséges ligatúra]]
 
A klasszikus székely írás többnyire alfabetikus elveken jelöli a hangokat (minden hanghoz egy betűt rendel). Vannak olyan szó-, szótag- és mondatjelei is, amelyek több hangot jelölnek; ilyeneket Thelegdi János is felsorolt a Rudimentában. A szójeles gyakorlat korábbi, az alfabetikus későbbi. Az átmenet időszakában az egy- vagy többhangértékű jeleket vegyesen is használták (ilyen pl. a székelyderzsi rovásírásos tégla felirata is). A sor a legtöbb esetben jobbról balra halad, de ritkán lehet látni függőlegesen, vagy balról jobbra haladó emlékeket is. (Ellenben a [[busztrofedon]] használata, azaz az irány váltakozása egyáltalán nem jellemző.) A balról jobbra tartó sorok esetében az írásjegyek függőlegesen nem tükrözendők. Kis- és nagybetűk közötti különbségtétel nincs, noha néha a tulajdonnevek kezdőbetűjét szokás volt kicsit nagyobbnak írni.
 
194 ⟶ 209 sor:
: [[Fájl:Le rovasiras.png|120px]]
 
A helymegtakarításra alkalmas még a hangugratás (a magánhangzók kihagyása) is bizonyos esetekben. Ez a hangugratás jellegzetes tulajdonsága azon szótagírásoknak is (mint pl.például a hurrita ékírás), amelyek félúton vannak az alfabetikus jelhasználat felé. Az ''e'', mint a leggyakoribb magyar magánhangzó, általában emiatt ki is maradt. Egységes [[hangrend]]ű szavaknál az első magánhangzót írták csak ki, mert a következő könnyen kitalálható. Ha a szón belül hangrendváltozás történt, az első más hangrendű betűt kellett kiírni. Az esetben, ha két szó között azok mássalhangzói alapján nem lehetett különbséget tenni, a magánhangzók jelölendők voltak, csakúgy, mint a szóvégiek.
 
A mássalhangzók vagy magánhangzók hosszúságának jelölése nem volt általános. Egyes mássalhangzókat jelölő betűk két alakkal rendelkeztek (például k és s); ezek közül az átiratban az aK formában megadottak mély magánhangzók után voltak írandók, míg eK alakjuk a magasak után.
202 ⟶ 217 sor:
=== Betűk ===
 
{| class="wikitable" style="text-align:center;float: right;"
[[Fájl:Á (rovásbetű).svg|bélyegkép|100px|Á betűalak - '''balról''' jobbra tartó rovásfeliratnál]]
|-
[[Fájl:Á (rovásbetű) JB.svg|bélyegkép|100px|Á betűalak - '''jobbról''' balra tartó rovásfeliratnál]]
| [[Fájl:Á (rovásbetű).svg]] || [[Fájl:Á (rovásbetű) JB.svg]]
|-
| „Á” betűalak balról jobbra<br />tartó rovásfeliratnál || „Á” betűalak jobbról balra<br />tartó rovásfeliratnál
|}
 
Az alábbi táblázat bemutatja a Forrai Sándor-féle ábécét, és a mesterségesen összeállított rovás kiterjesztett szabványt (ami egyben a legutolsó unicode szabványtervezet magja). A betűk a ''balról jobbra'' (BJ) haladó írásnak megfelelőek. Jobbról balra (JB) haladó írás esetén a betűk függőleges tengely mentén tükrözendők.
 
209 ⟶ 229 sor:
 
===== DZ, DZS, Q, X, Y, W =====
 
[[Fájl:Idegen betuk rovasa QXYW transliteration rovasletters HU.svg|bélyegkép|200px250px|jobbra|Idegen betűk átírási lehetőségei rovásra]]
Ennek a konvergenciafolyamatnak az utolsó állomása hat hiányzó karakter (a nevük: [[DZ (rovás)|DZ]], [[DZS (rovás)|DZS]], [[Q (rovás)|Q]], [[X (rovás)|X]], [[Y (rovás)|Y]], [[W (rovás)|W]]) kifejlesztése volt az 1930-as évektől, és a használatuk népszerűvé vált a rovásírók egy részének körében (cserkészeket is ideértve)<ref>Rumi Tamás - Sípos László: Rovás Alapísmeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5</ref> . Ugyanakkor az [[Q (rovás)|Q]], [[X (rovás)|X]], [[Y (rovás)|Y]] jelek rovásváltozatai már 1621-ben léteztek a Bonyhai Moga Mihály abc-jében.<ref>{{cite web |url= http://rovas.info/index.php/hu/hirek/58-tmp/187-381-eve-letezik-az-x-rovasjele |title=381 éves az X rovásjele |work=Rovás Info. |accessdate=2010-05-10}}</ref>
 
Ennek a konvergenciafolyamatnak az utolsó állomása hat hiányzó karakter (a nevük: [[DZ (rovás)|DZ]], [[DZS (rovás)|DZS]], [[Q (rovás)|Q]], [[X (rovás)|X]], [[Y (rovás)|Y]], [[W (rovás)|W]]) kifejlesztése volt az 1930-as évektől, és a használatuk népszerűvé vált a rovásírók egy részének körében (cserkészeket is ideértve)<ref>Rumi Tamás - SíposTamás–Sípos László: Rovás Alapísmeretek, 2010. ISBN 978-963-88437-1-5</ref> . Ugyanakkor az [[Q (rovás)|Q]], [[X (rovás)|X]], [[Y (rovás)|Y]] jelek rovásváltozatai már 1621-ben léteztek a Bonyhai Moga Mihály abc-jében.<ref>{{cite web |url= http://rovas.info/index.php/hu/hirek/58-tmp/187-381-eve-letezik-az-x-rovasjele |title=381 éves az X rovásjele |work=Rovás Info. |accessdate=2010-05-10}}</ref>
 
{| class="wikitable" style="text-align:center;"
216 ⟶ 238 sor:
! Magyar ábécé latin betűkkel !! a !! á !! b !! c !! cs !! d !! dz !! dzs !! e !! é !! ë !! f !! g !! gy !! h !! i
|-
| Székely–magyar rovásírás<br />''Forrai-féle változat'' || [[Fájl:A (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Á (rovásbetű).svg|12px]] || [[Fájl:B (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:C (rovásbetű).svg|12px]] || [[Fájl:Cs (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:D (rovásbetű).svg|13px]] || – || – || [[Fájl:E (rovásbetű).svg|11px]] || [[Fájl:É (rovásbetű).svg|10px]] || – || [[Fájl:F (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:G (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Gy (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:H (rovásbetű, Forrai Sándor).svg|11px]] || [[Fájl:I (rovásbetű).svg|13px11px]]
|-
| Székely–magyar rovásírás<br />''Unicode szabványtervezet'' || [[Fájl:A (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Á (rovásbetű).svg|12px]] || [[Fájl:B (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:C (rovásbetű).svg|12px]] || [[Fájl:Cs (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:D (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Dz (rovásbetű).svg|16px]] || [[Fájl:Dzs (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:E (rovásbetű).svg|11px]] || [[Fájl:É (rovásbetű).svg|10px]] || [[Fájl:H (rovásbetű, Forrai Sándor).svg|11px]] || [[Fájl:F (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:G (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Gy (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:H (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:I (rovásbetű).svg|13px11px]]
|-
! Magyar ábécé latin betűkkel !! í !! j !! k !! ak !! l !! ly !! m !! n !! ny !! o !! ó !! ö !! ő !! p !! q !! r
230 ⟶ 252 sor:
| Székely–magyar rovásírás<br />''Forrai-féle változat'' || [[Fájl:S (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Sz (rovásbetű).svg|5px]] || [[Fájl:T (rovásbetű).svg|11px]] || [[Fájl:Ty (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:U (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Ú (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Ü (rovásbetű).svg|12px]] || [[Fájl:Ű (rovásbetű).svg|15px]] || [[Fájl:V (rovásbetű).svg|13px]] || – || – || – || [[Fájl:Z (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Zs (rovásbetű).svg|13px]]
|-
| Székely–magyar rovásírás<br />''Unicode szabványtervezet'' || [[Fájl:S (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Sz (rovásbetű).svg|5px]] || [[Fájl:T (rovásbetű).svg|11px]] || [[Fájl:Ty (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:U (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Ú (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Ü (rovásbetű).svg|12px]] || [[Fájl:Ű (rovásbetű).svg|15px]] || [[Fájl:V (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:W (rovásbetű).svg|15px]] || [[Fájl:X (rovásbetű).svg|18px16px]] || [[Fájl:Y (rovásbetű).svg|15px13px]] || [[Fájl:Z (rovásbetű).svg|13px]] || [[Fájl:Zs (rovásbetű).svg|13px]]
|}
 
==== A székely-magyar rovásbetűk összehasonlítása más ábécékkel ====
 
{{sémi figy}}
{| class="wikitable"
623 ⟶ 646 sor:
[[Fájl:1-1000 Rovásszámok.svg|200px|bélyegkép|Rovásszámok]]
[[Fájl:Rovas Text processor - glyph of Rovas number 500 - big.jpg|200px|bélyegkép|Rovás 500-as jel, Nagy Béla rovásos szövegszerkesztő programjában, 1997.05.10]]
 
{{Számjelölő rendszerek}}
 
A magyarok körében a számok lejegyzésére is elterjedt egy írásmód: a számrovás. Szorosabb összefüggésben nem áll a betűírással – olyan emlékek nem is ismertek, amelyeken a betűk és számok együtt szerepelnek. Van azonban egy 1576-ban készített tanítótábla<ref>A Csepregi Ferenc ősei által megőrzött ún "Csepregi„Csepregi Tanítótáblá"-rólTanítótábláról” van szó.</ref>, amelyen együtt szerepel rovásírást oktató szövegekkel, mutatva a kettő összetartozását.
 
A magyar számírás minden bizonnyal az ujjakon való számlálásból ered, de akár a százezer is lejegyezhető. A jelölés egyszerűen, [[additív]] elven történik: a számokat 1-től 4-ig megfelelő számú egyenes vonás képviselte; az 5 jele a V vagy néha a /; A 6-tól 9-ig terjedő számokat az 5 és a szám valamint az 5 különbségének jelével lehet írni (például IIIIV = 9). 100-ig ugyanez a szisztéma érvényesül.
684 ⟶ 709 sor:
[[Fájl:Het meg het magyar nepmese (rovaskiadas).jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Illyés Gyula: Hét meg hét magyar népmese, rováskiadás, 2009.]]
[[Fájl:Egri csillagok (rovaskiadas).jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Gárdonyi Géza: Egri Csillagok, rováskiadás, 2009.]]
 
Napjainkban számos műkedvelő, érdeklődő ember figyelmét keltette fel az írás ezen formája, változatos okokból. Legtöbben - a legkézenfekvőbb módon - [[titkosírás]]ként használják, vagy a népi-nemzeti hagyományőrzés keretében ápolják magyar szellemi örökség eme érdekes részét, s a legújabb generációk már a mindennapi használat lehetőségeit keresik. Ennek előfutára a [[20. század]] első felében [[Magyar Adorján]] volt, aki összegyűjtötte a már létező betűalakokat, és megpróbált az akkori magyar helyesírásnak megfelelő korszerű ABC-t összeállítani. Ennek részeként először különítette el a hosszú és rövid magánhangzópárokat a rovásban is - történelmi alakváltozatok használatával.
 
A [[rúnaírás|germán rúnák]] és a rovásírás között vonható egy nyilvánvaló párhuzam. Az előző évezred végén számos különleges elmélet és megállapítás született a magyar írással kapcsolatban. A székely szójelek rekonstrukciója elvezetett a jelnevekhez. Ezt tévesen értékelik úgy, mintha a [[rúnaírás|rúnák]] mintájára adtak volna nevet egyes betűknek. Az eredeti betűnevek nem egy [[sémi nyelvek|sémi nyelv]] szavai voltak,<ref name=anevuk>Például az A neve valaha az ''alef'' 'ökör' volt.</ref>, hanem a magyar ősvallás műszavai. A sémi jelnevek ehhez képest késeiek és I. J. Gelb szerint utólagos népi magyarázatoknak tekinthetők. Érthető módon a [[magyar nyelv]]ig ezek a sémi elnevezések nem jutottak el.
690 ⟶ 716 sor:
A rovásírás a kőkori ősvallás jelkészletéből származik (Varga Géza), vagy éppen a világ összes írása őse (Varga Csaba elmélete); megint mások különféle módokon próbálják beilleszteni a [[magyar mitológia]] világába.
 
1991-ben alakult meg a Nap Fiai alapítvány a székely rovásírás eredetének kutatására. Az alapítvány 1992-ben alapította meg az Írástörténeti Kutatóintézetet, amely véleményük szerint áttörő eredményeket ért el az eredetkutatásban. A két intézmény adja ki az Írástörténeti tanulmányok c.című könyvsorozatot, amelyben Varga Géza, Simon Péter, Szekeres István, Bakay Kornél és Borbola János művei is megjelentek. E művek hatására kezdett a székely rovásírás eredetének kutatásába Varga Csaba is.
 
[[1998]]-tól rendez a ''Forrai Sándor Rovásíró Kör'' versenyeket diákok számára a rovásírás népszerűsítésére. Az országos döntőre az egész Kárpát-medencéből érkeznek versenyzők.<ref name="www.rovasirasforrai.hu">[http://www.rovasirasforrai.hu/ www.rovasirasforrai.hu]</ref>
697 ⟶ 723 sor:
 
=== Rovásos helynévtáblák ===
 
{{bővebben|Rovástáblás települések listája}}
 
A rovásos helynév-táblák ismert története 1989-ig nyúlik vissza, mikor helyi kezdeményezésre felállításra került [[Székelykeresztúr]] fémből készült táblája. Ezt követően is több egyedi magán és önkormányzati kezdeményezés történt rovásos helynév-tábla állítására, többnyire a Székelyföldön.
 
2003. június 21-én Csíkszeredában tartotta a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága a Quo vadis Székelyföld? konferenciát, amely megfogalmazta Székelyföld és a székelység autonómia, azaz önrendelkezési törekvéseit. Ennek részeként javasolta a Székely Nemzeti Tanács létrehozását, zárónyilatkozatában pedig kérte: „... székely„…székely településeink önkormányzati testületeit, hogy a helységtáblákon tüntessék fel a települések nevét a székely rovásírással is!.<ref name="www.rovasirasforrai.hu"/>
 
Az első rovásos táblaállító mozgalom a Forrai Sándor Rovásíró Kör nevéhez köthető, az általuk kezdeményezett és megvalósított táblák "települési beköszönő táblák", nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon, Felvidéken is jelen vannak. A Magyarok Szövetségén belül is indult táblaállítási mozgalom.
 
718 ⟶ 747 sor:
 
== Számítástechnikai megjelenítése ==
 
[[Fájl:Rovas Text processor screenshot from 1996.jpg|200px|bélyegkép|Nagy Béla rovásos szövegszerkesztő programjának képernyőképe, 1996-ból.]]
 
=== Általános leírás ===
 
A rovásírás jelenleg még nem része az [[Unicode]]-nak, noha [[1998]] óta létezik egy előterjesztés, amely szerint helyet kap benne. Számítógépes alkalmazása mégsem teljesen megoldatlan: a megfelelő [[betűtípus]]ok beszerzésével lehetséges a rovásírás használata különböző dokumentumokban. A régebbiek a latin ábécé karaktereinek helyén jelenítik meg jeleit (legelterjedtebben a 8-bites kódolású Rovás Szabvány betűtípus), de a Rovás-K az arab betűk helyén, így azok a betűk automatikusan jobbról balra haladnak, és annak megfelelően tördelődnek, kiküszöbölve a korábbi készletek ilyen hibáit, illetve a teljes Rovás-K rendszerhez tartozik latinról rovásra átíró program, amely a Microsoft Word szövegszerkesztőben használható, és a dokumentumon belül hozza létre a teljeskörűen szerkeszthető szöveget. Ezzel még fájloknak is lehet rovásírással nevet adni (ezek kódolás szerint arab betűk), e-mailt küldeni, stb.
 
=== Számítógépes jelkészlet ===
 
Ingyenesen letölthető a [http://nimrud.eet.bme.hu/hosszu/fonts/rovas_szekely-magyar.ttf Rovás Kiterjesztett JB] helyről. A hozzá tartozó kódtáblázat a [http://nimrud.eet.bme.hu/hosszu/fonts/code_chart_Rovas_szekely-magyar.pdf kódtábla] helyről érhető el.
 
=== Székely-magyar rovásírásos szövegszerkesztők ===
 
Az alábbi linkeken elérhető eszközökkel lehet jelenleg róni.
* [http://rovasmag.hu/betukeszletek Letölthető rovás betűkészletek legteljesebb gyűjteménye]
735 ⟶ 768 sor:
 
=== Unicode előterjesztések (1998-óta) ===
 
* Demeczky Jenő, Giczi György, Dr. Hosszú Gábor, Kliha Gergely, Dr. Obrusánszky Borbála, Rumi Tamás, Sípos László, Dr. Zelliger Erzsébet javaslata - A Rovás kódolásának konszenzusáról - válasz az N4373-ra angolul: [http://www.rovas.info/images/stories/downloads/12337-rovas-response.pdf About the consensus of the Rovas encoding - Response to N4373. Individual Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2], 2012. október 24.
 
803 ⟶ 837 sor:
 
== Külső hivatkozások ==
 
{{commonskat|Szekely-Hungarian Rovas script}}
* [http://wiki.rovas.info/index.php/Szekely-Hungarian_Rovas Székely-magyar rovás a RovásPédián] {{en}}
820 ⟶ 855 sor:
 
=== Általában a témáról ===
 
* [http://www.katolikusradio.hu/archivum.php?mev=2012&mho=11&mnap=18&mora=15&mperc=00 Dr. Hosszú Gábor: ''Interjú a Magyar Katolikus Rádió Nyelvédesanyánk c. műsorában, szerkesztő: Gyarmathy Dóra''. 2012. november 18. 15.00, a felvételen 13:50-nél kezdődik az interjú.] {{hu}}
* [http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=0062c122_5244345.mp3 Dr. Hosszú Gábor: A számítógépes paleográfia haszna. ''Interjú a Magyar Rádió Határok nélkül c. műsorában''. 2012. július 10, az első 1:30 perc.] {{hu}}
831 ⟶ 867 sor:
 
=== Rovás linklapok ===
 
* [http://rovas.lap.hu/ Rovás /lap.hu/]
* [http://rovasiras.linkcenter.hu/ Rovásírás /linkcenter.hu/]
837 ⟶ 874 sor:
 
=== Rovás fórumok ===
 
* [http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9119978 50 000 éves magyar írásbeliség /index.hu/]
* [http://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A9kely-rov%C3%A1s%C3%ADr%C3%A1s/332452556772212 Székely rovásírás /facebook/]
842 ⟶ 880 sor:
 
=== További elméletek ===
 
* [http://nostraticlanguage.info/index.html Dr. Kontur László: Nostratic language (magyarul, angolul, németül)]
* [http://varga.hu Varga Csaba elmélete]
848 ⟶ 887 sor:
* [http://michelangelo.cn/index.php?arguments=dynamic&idPagina=dec2e2952&preferredLang=uk Michelangelo Naddeo:THE UGARITIC ABJAD… A ROVÁS ALPHABET]
* [http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9kely_jelp%C3%A1rhuzamok_a_Szent_Koron%C3%A1n Székely jelpárhuzamok a Szent Koronán /wikipedia/]
 
{{Rovásírás emlékei}}
{{Rovásgrafémák}}
865 ⟶ 905 sor:
 
[[en:Old Hungarian alphabet]]
[[af:Oud-Hongaarse skrif]]
[[bg:Староунгарска писменост]]
[[da:Ungarske runer]]
[[de:Altungarische Schrift]]
[[eo:Hungara runoskribo]]
[[es:Alfabeto húngaro antiguo]]
[[fi:Unkarilaiset riimut]]
[[fr:Runes hongroises]]
[[hr:Staromađarsko pismo]]
[[it:Alfabeto ungherese antico]]
[[ja:ロヴァーシュ文字]]
[[ka:უნგრული რუნები]]
[[ko:로바쉬 문자]]
[[pl:Rowasz]]
[[pt:Runas húngaras]]
[[ro:Scrierea maghiară veche]]
[[ru:Венгерские руны]]
[[sh:Rovaško pismo]]
[[sl:Madžarske rune]]
[[sr:Ровашко писмо]]
[[sv:Ungerska runor]]