„Nyelvjáráskutatás Erdélyben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Erdélyi János –> Erdélyi János (költő) |
a Összetett égtájak kötőjelmentesítése és kisbetűsítése kézi ellenőrzéssel. A délkelet stb. egy szóba írandó, az országnév kötőjellel! (A cikk általános helyesírási ellenőrzésre szorul!) |
||
1. sor:
{{korr}}
'''Nyelvjáráskutatás Erdélyben (1918-1989)''' A nyelvjáráskutatás a nyelvtudomány ama ága, mely a nyelv vízszintes, területi tagoltságát, egy-egy vidéken kialakult, a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatát, a [[Dialektus|nyelvjárásokat]] tanulmányozza. Beletartoznak a [[Nyelvatlasz (Erdély)|nyelvatlasz]] munkálatai, a szakszógyűjtés, a [[Földrajzi név|helynév]]kutatás és a [[Személynévtár|személynév]]kutatás, a népi mesterségek szókincsének szótározása, a nyelvjárási leírások, a nyelvjárási jelenségekről szóló cikkek, tanulmányok, monográfiák. A [[nemzetiség]]i lét viszonylatában a nyelvjárások, tájszólások ismerete egyben az önismeret ébrentartásának és elmélyítésének eszköze.
29 ⟶ 30 sor:
=== A Szilágyság nyelvjárása ===
A [[Szilágyság]] nyelvjárását [[Márton Gyula]] vizsgálta. Miután a Magyar Népnyelvben feldolgozta szülőfaluja, [[Nagymon]] nyelvjárásának igetöveit és igealakjait, valamennyi szilágysági településre kiterjedő nyelvföldrajzi gyűjtést végzett. E gyűjtés mutatványlapjai ([[Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények|NyIrK]], 1976/1) lehetővé teszik a Szilágyság területén kanyargó [[tisza]]i, ill. [[Magyarország]] felől nézve
=== A bihari nyelvjárás ===
| |||