„Armand Jean du Plessis de Richelieu” változatai közötti eltérés

a (Bot: következő eltávolítása: lt:Richelieu (strong connection between (2) hu:Armand Jean du Plessis de Richelieu and lt:Armand Jean du Plessis de Richelieu))
Időközben újabb spanyol háború közelgett, melyet a mantovai örökösödési per váltott ki. Richelieu Nevers francia herceg részére követelte az örökséget és rávette XIII. Lajost, hogy személyesen keljen át az [[Alpok]]on, amire a király 1629-ben csakugyan vállalkozott is. [[Susa (Olaszország)|Susa]] bevétele volt e hadjárat gyümölcse. 1630-ban pedig Richelieu öltött páncélt és megszállotta Pignerolót és [[Chambéry]]-t, mondhatni egész [[Szavoja|Szavoját]], mire Mazarini pápai nuncius közvetítésével a [[cherascói békeszerződés]]ben (1630) Mantovát Nevers hercegnek és a francia befolyásnak biztosította.
 
Német földön már javában dühöngött akkor a 30 éves háború és II. Ferdinánd császár vezére, Wallenstein éppen leverte a német protestánsokat, mely sikert Ferdinánd a visszatérítési rendelet kiadására használta fel. Úgy látszott, mintha a német Habsburgok világhatalma immár biztosítva volna. Ekkor Richelieu a regensburgi birodalmi gyűlésen Miksa bajor fejedelmet és a katolikus liga tagjait bujtogatta Ferdinánd császár ellen, azután pedig Charnacé követe által [[Gusztáv Adolf svéd király]]t rávette, hogy a levert német protestánsokat támogassa. Az eretnekkel való szövetkezés azonban annyira bosszantotta Richelieu ellenfeleit, hogy újabb összeesküvést szőttek, melyben maga az özvegy királyné, Gaston herceg, Chevreuse hercegnő, a Marillac testvérek, a lotaiai herceg és pártja, első sorban pedig, bár titokban, a spanyol udvar vettek részt. Már biztosnak vették a gyűlölt bíboros bukását, sőt [[Medici Mária francia királyné]] 1630. november 11-én fia, a király jelenlétében éreztette Richelieu iránti megvetését. A király azonban közmeglepetésre most sem ejtette miniszterét, sőt ellenkezőleg: az összeesküvők ellen fordult (journée des dupes), mire a királyné és öccse a spanyol Németalföldön kerestek menedékhelyet, az egyik Marillac a börtönbe, a másik, a tábornok, nemkülönben a spanyolok által lázadásra birt Montmorency herceg, Languedoc kormányzója a vesztőhelyre kerültek. Richelieu most is teljes diadalt aratott ellenfelein.
 
Nem kevesebb siker koronázta külpolitikáját. Gusztáv Adolf halála után ő lett a német protestánsok protektora, akik vele, illetőleg Feuquieres francia követtel 1633-ban [[Heilbronn]]ban védő és támadó szövetségre léptek. Még 1633-ban a francia csapatok megszállták Lotaiát és több elzászi várat. A [[svédek]] [[Nördlingeni csata|Nördlingen mezején szenvedett]] veresége után Richelieu Oxenstierna svéd kancellárral is kötött védelmi és támadó szövetséget, melynek értelmében a svédek a [[Rajna]] bal partján számos várat átengedtek a franciáknak.
Névtelen felhasználó