„Szászánida művészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szobrászat: link |
képek rendezése, link |
||
1. sor:
[[Kép:Sassanid king Louvre MAO122.jpg|bélyegkép|Szászánida király szobra a [[Louvre]]-ban. Keleties hatások.]]▼
[[Fájl:Cameo Shapur Valerianus Bab360 CdM Paris.jpg|bélyegkép|jobb|Sápur legyőzi Valeriánus császárt ([[Francia Nemzeti Könyvtár]] Éremgyűjteménye)]]
A '''Szászánidák''' dinasztája [[224]]-től [[642]]-ig uralkodott a mai [[Irán]] területén az [[iszlám]] hódítása előtt, eredetileg Persis (ma [[Fársz tartomány|Fársz]]) tartományban. Sajátos udvari művészetet hoztak létre, mely az [[Óperzsa művészet|ókori perzsa művészet]]ből táplálkozott, szemben a [[hellenisztikus civilizáció|hellenisztikus műveltségű]] [[pártusok]]kal. Támáiban és jellegében ezért önálló maradt, bár nem volt mentes a görög-római hatásoktól sem. A Szászánida Birodalmat bár nevezik Újperzsa Birodalomnak is, az újperzsa művészet már az iszlám témaköréhez tartozik.
==Építészet==
Főként az uralkodók által emeltetett épületek jelentősek, illetve maradtak fenn: paloták, várak, hidak és tűztemplomok. Palotáik általában két nagyobb részre tagozódnak. A trónteremmel együtt említendő fogadószobákra és a mögöttük lévő lakóhelyiségekre, melyek udvart zártak körül. Ismerték és használták a [[boltív]]et és a kupolát. A paloták falait [[freskó|freskókkal]] borították, gyakran díszítették őket [[medveköröm|akantuszlevelekkel]] és más római motívumokkal, de ezekhez keleti motívumokat (ivó szarvas, pávasárkány) kevertek. Jelentős paloták találhatók Firuzabad, Ivan, Karkhah, Sarvistan és Bisapur városokban. Római hatás érvényesül a hidakon is, [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr]] például római foglyokkal építtette meg hídját.
==Szobrászat==
▲[[Kép:Sassanid king Louvre MAO122.jpg|bélyegkép|Szászánida király szobra a [[Louvre]]-ban. Keleties hatások.]]
A legtöbb fennmaradt szobrászmunka dombormű. Témájuk az uralkodó dicsőítése. Vallásos tisztelettel mutatják be az uralkodót, amint a trónon ül, áldozatot mutat be, vendégeit fogadja, családja körében áll az udvar főembereivel. A leghíresebb [[dombormű]] [[I. Sápúr szászánida király|I. Sápúr királyt]] ábrázolja [[Publius Aurelius Valerianus római császár|Valeriánus császár]] legyőzése közben. A legkorábbi emlékek még pártus hatásról tanúskodnak, később I. Sápúr király idejétől kezdve ruhaábrázolás és komponálásmód terén is görög hatás érvényesül. A szászánida művészet utolsó korszakában egyre több keleti hatás érvényesült, ez kissé elmosta eredeti jellegét.
==Fémművesség==
[[Kép:Shapuri.jpg|
Rendkívül fejlett ismereteik voltak fémművesség terén. Ismerték a bizánciaktól származó [[rekeszzománc]]ot. Arany- és ezüsttárgyaik figurális ábrázolásai is az uralkodót dicsőítik: vadászati és lakomajelenetek. Kedvelték a fényes ékszereket, karpereceik, nyakékeik, fülbevalóik Európa más területéről is előkerültek. Az előkerült gemmákon portrék és történeti események láthatók.
==A Szászánidák sziklaművészete==
A csaknem fél évezreden át uralkodó
[[Kép:Corniche.cloitre.cathedrale.Puy.png|bélyegkép|Épületdísz]] A szaszanidák nemzetsége ismét csaknem egy fél évezreden át uralkodott, és ismét naggyá tette az Iráni Birodalmat. [[Bisapur]]ban faragták a sziklafalba azt a jelenetet, melyben [[Ahura Mazda]], az ég ura, átnyújtja a fejedelmi diadémot az új iráni királynak, a szaszanida dinasztiát a hatalomba juttató I. Ardasírnak. [[Khoszrau]] (görögösen Khoszroész) csaknem ötven évig uralkodott. A szaszanida kori Irán talán az ő ideje alatt érte el fénykorát. Ezüst tálakon, aranyozott háttérrel, trónjelenetben látjuk őt, és ahogyan a magyar király körül is a főurak egy ideig, itt is állnak a kormányzat tagjai. A Szászánida-dinasztia bukása után művészetük még számos elemében századokig továbbélt. A belső-ázsiai sztyeppei népek díszítőművészete és a kialakuló iszlám művészet is sokat átvett a szászánida művészetből.
| |||