„I. Sápúr szászánida király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: diq:Şapur I (deleted)
35. sor:
[[Fájl:Relief of Shapur I capturing Valerian.jpg|bélyegkép|350px|I. Sápúr elfogja Valerianus császárt]]
 
Sápúr uralmának idejéből fennmaradt egy feljegyzés a perzsa hadjáratokról, amely végre nem római, hanem perzsa szemszögből készült. Egy Sápúr tetteit megörökítő hosszú feliratról van szó. A szöveget egy ma Kaábeji Zardust („Zoroaszter kockája”) néven ismert akhaimenida kori torony kőfalába vésték Naks-i-Rosztamban. Három nyelven készült, szászánida (közép perzsa), párthus és görög nyelven, és a szászánida kor egyik legjelentősebb történelmi forrása. A király teljes címeinek felsorolásával kezdődik. Ardasír csak az árják királyainak királya volt, míg Sápúr már a nem árjáké is, ami arra vall, hogy nagy kiterjedésű, nem árja területeket is meghódított. Sápúr feliratának nagy része a rómaiakkal vívott csatáit beszéli el. Első győzelmeit [[III. Marcus Antonius Gordianus római császár|III. Gordianus]] és [[Philippus ArabusArabs római császár|Phillipus Arabs]] római császárok felett aratta. Az ütközetre [[244]]-ben, szászánida területen került sor, nem messze [[Ktésziphón]]tól, ez is mutatja mekkora területeket vesztettek el a perzsák Sápúr trónra kerülése után, amikor a rómaiak visszahódították [[CarrhaeHarrán]] és [[Niszibisz]] városát. A perzsák döntő vereséget mértek a rómaiakra, a római császár is meghalt. Sápúr a perzsa győzelmet szikladomborművön örökítette meg, a reliefet új fővárosa, [[Bisápúr]] („Sápúr kiválósága”) mellett, egy folyó szurdokának két szemközti falába vésette. Új elem a lovak között térdelő római figurája, aki esdekelve nyújtja kezét a király felé, s akiben Philippus Arabus könyörgő alakja jelenik meg. A domborműnél ekkor már egyetlen jelenetet nem láttak elegendőnek arra, hogy kifejezze Sápúr győzelmének jelentőségét, ezért a központi jelenetet a szászánida lovasságot és az adófizetőket ábrázoló kiegészítő képekkel keretezték. A két dombormű témája és kompozíciója hasonló: a király előtt térdeplő alak [[Philippus Arabus]]Arabs, a ló horpaszánál álló figura, akinek Sápúr kezét a markába szorítja [[Valerianus]], a király lova eközben az ifjú [[Gordianus]] testén tapos.
 
Az [[Armenia Magna|Armenia]] feletti hatalom kérdése továbbra is gyakran szolgált ürügyül a háborúskodásra. Sápúr feltehetően szerepet játszott az arméniai király megöletésében. A meggyilkolt király fia Rómába menekült. A következő hadjáratra [[256]]-ban került sor, s ez ismét fényes perzsa győzelmet hozott. A perzsák elfoglalták Arméniát és mélyen benyomultak Szíriába. Bevették a Római Birodalom keleti fővárosát, „Kelet szépséges koronáját”, az [[Orontész]]-parti [[Antiochia|Antiochiát]]. A perzsák eltanulták a rómaiaktól az ostrom fortélyait, és egy óriási faltörő kost építettek, azzal döntötték le Antiokheia falait. Az ostrom után szétszedték a szerkezetet, és visszavitték magukkal egészen [[CarrhaeHarrán]]-ig, s ott hevert egészen addig, míg száz évvel később [[I. Constantinus római császár|Constantinus]] újból összeszereltette és felhasználta ellenük. Sápúr harmadik Róma elleni hadjárata volt az utolsó és egyben a legsikeresebb. Legjobb leírását a szászánida király maga fogalmazta meg. Valerianus császárnak és seregének összeomlásával és fogságba esésével [[Szíria]] és [[Kappadókia]] ki lett szolgáltatva a szászánida hadaknak. Antiokheia lakói biztosra vették, hogy Valerianus képes megállítani a perzsákat, s az utcákon sétálgattak, amikor a perzsák rajtuk ütöttek.
[[260]] és [[263]] között I. Sápúr elvesztett néhány frissen meghódított területet, [[Odenatus]]szal, [[Palmüra]] királyával, Róma szövetségesével szemben.