„Juliette története, avagy a bűn virágzása” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Az Infobox bővítése + javítások + átnevezések. |
|||
8. sor:
| képszél =
| képaláírás =
| szerző = [[de Sade márki|Donatien Alphonse François de Sade márki]]
| ország = {{Franciaország}}
| nyelv = [[francia nyelv|francia]]
| téma =
| műfaj = [[Erotika|erotikus]] [[regény]]
| sorozat =
| előző =
| következő =
| kiadó =
| kiadás dátuma = [[1797]]
| magyar kiadó =
| magyar kiadás dátuma = [[1990]]<ref>[http://moly.hu/konyvek/de-sade-marki-juliette-tortenete-avagy-a-bun-viragzasa További kiadások a Moly oldalán]</ref>
| illusztrátor =
| borítógrafika =
| médiatípus = [[könyv]]
| oldalak = 194 (2002)
| isbn = 963-9416-31-2 (2002)
}}
35. sor:
==A mű keletkezésének története==
[[1789]]. [[július 14.|július 14-én]] a francia forradalmárok elfoglalták a [[Bastille]]-t. Megnyitották [[de Sade márki]] börtöncellájának ajtaját is. Őt azonban nem tudták kiszabadítani- nem találták ott. Az írót a zavargások előtti napon- egy, a
A fellelkesült tömeg jót akart a márkinak, de rosszat tett: a kavarodásban de Sade börtönben írt kéziratai szétszóródtak, eltűntek. A márki elveszettnek- vagy megsemmisültnek hitte a ''Justine'' első és második változatát (ezt később megtalálta és ki is adatta), és a [[Szodoma százhúsz napja]] című monumentális regényét. [[Georges Bataille]], ''Sade'' című esszéjében írja, hogy „''bizonyája a Százhúsz nap elvesztése indította Sade-t arra, hogy ismét elkészítse, egy harmadik változatban Justine botrányos történetét, s annak folytatásaképpen a Juliet-et: mivel már nem állt rendelkezésére a lényegi tanulság, amellyel szolgálni akart, arra gondolt hát, hogy helyettesíti egy ugyanolyan teljes munkával.''”
42 ⟶ 43 sor:
==Cselekmény==
{{cselekmény}}
Sade főszereplője: ''Juliette'' eltökéli magát, hogy az önzés, az egoizmus, a hamisság egyszóval a [[bűn]] filozófiája szerint fog élni és tartja is magát. Megbecstelenített szüzek és kéjenc latrok jelzik útját. A zárdában maga az apátnő ismerteti meg a testi szenvedélyekkel, majd családjának csődje után lop, gyilkol, és nyakra-főre bujálkodik. Egy ''Clairwille'' nevű nő személyében valódi mesterre talál, belép a ''Bűn Baráti Társaságába''. Eszköz lesz mások kezében, de élvezi, ellenben mikor egyik "jótevője" egész [[Franciaország]]ot az éhezés szélére óhajtja sodorni puszta szeszélyből, egy percre még megremeg. Ez elég
Érdekházasságot köt egy jómódú nemessel, akit később lelkiismeret furdalás nélkül tesz el láb alól. Bejárja a világot, újból és újból elszegényedik és meggazdagszik, míg a végére tanítványból mester lesz. Maga sem tud számot adni hány és hány ember, férfi és nő, agg és gyermek élete, megrontása, kínhalála szárad a lelkén. Egy alkalommal bűntársnőjét (aki mellesleg szeretője is volt) meztelenül egy vasketrecbe dobatja éhező kígyók, békák, viperák közé. Huszonhat évesen mindezt még megtetézi pár magzatgyilkossággal, mivel félt elcsúfítani pompás alakját, majd gátlástalanul szedte tovább áldozatait.
{{
Azonban később mégis történt valami- talán egyik késői ismeretsége, ''Corville úr'', s az ő figyelme és tapintata változtatott rajta, talán
{{Cselekmény vége}}
56 ⟶ 58 sor:
Megírásuk sorrendjében a Justine volt az első, viszont az ábrázolt cselekményeket tekintve a Juiette előzménye a Justine-nek.
==
{{
==Források==
==További információk==
{{wikidézet}}
*[http://www.sade-ecrivain.com/juliette/juliette.htm A regény teljes szövege] {{fr}}
| |||