„I. Tamar grúz királynő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
55. sor:
Alakja modern képének kialakulására erős hatást gyakorolt a [[19. század]]i [[romantika]] és a grúz értelmiség köreiben ekkor felnövő [[nacionalizmus]]. A század orosz és nyugati irodalmában alakja köré a [[Orientalizmus|kelethez]] és a keleti nőkhöz szövődő tipikus képzetek társultak.<ref>Eastmond, Antony. "Gender and Orientalism in Georgia in the Age of Queen Tamar", in James (1997), p. 116, n. 39.</ref> [[Jakob Philipp Fallmerayer]] [[tirol]]i író úgy írta le Tamart, mint „a [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] [[Szemirámisz]]”.".<ref>[[Alexander Vasiliev|Vasiliev, Alexander]] (January 1936), "The Foundation of the Empire of Trebizond (1204-1222)", ''Speculum'', Vol. 11, No. '''1''': p. 13.</ref>
 
Szintén a Kaukázus egzotikumától megérintve [[Mihail Lermontov]] orosz költő ''Tamara'' ([[Orosz nyelv|oroszul]] Тамара; 1841) címmel írt romantikus költeményt, felhasználva a régi grúz mondát egy [[Szirén (mitológia)|szirénszerű]] hegyi hercegnőről, akinek a költő a Tamara királynő nevet adta. Bár a Lermontov festette képnek a pusztító csábítóról nem volt történelmi alakja, a vers hatása elég nagy volt ahhoz, hogy a szexualitás atmoszféráját teremtse meg a királynő képe fölé. [[Milij Alekszejevics Balakirev|Milij Balakirev]] [[Szimfónia|szimfóniát]] írt a versből, amelyet [[1912]]-ben [[Az Orosz Balett]] előadásainak részeként mutattak be az európai közönségnek [[Leon SzamoljovicsSzamojlovics Bakszt|Leon Bakszt]] fűtött keleti díszleteivel.<ref>Eastmond, Antony. "Gender and Orientalism in Georgia in the Age of Queen Tamar", in James (1997), pp. 103–104.</ref> [[Knut Hamsun]] [[1903]]-ban darabot írt ''Tamara királynő'' ''(Dronning Tamara)'' címmel, amely nem volt sikeres, de a főhősben a kritikusok a „középkori jelmezbe öltöztetett modern nőt” látták.<ref>Københavns, Elisabeth Oxfeldt (2005), ''Nordic Orientalism: Paris and the Cosmopolitan Imagination'', p. 220, n. 117. Museum Tusculanum Press, ISBN 87-635-0134-1.</ref>
 
A [[grúz irodalom]]ban is romanticizálódott Tamar képe, de egészen másképpen, mint az orosz és nyugati irodalmakban. A grúz romantikusok megőrizték az erkölcsös életű, nemes hölgy középkori hagyományát, akinek egész életében háborúk közepette kellett uralkodnia. E hagyományt táplálta az is, amikor [[Grigorij Grigorjevics Gagarin]] herceg az [[1840-es évek]]ben felfedezte és restaurálta Tamar [[13. század]]i festett ábrázolását az akkor még romokban álló [[Betánia kolostor]]ban. A freskó alapján számtalan nyomat terjedt el Grúziaszerte és versre ihlette [[Grigol Orbeliani]] költőt. A grúz értelmiség köreiben Tamar egyébként is jelkép értékűvé vált az orosz megszállás idején, mint a grúz szabadság és önrendelkezés, „a régi szép idők” szimbóluma.