„Timothy Leary” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
'''Timothy Francis Leary''' (1920. október 22.-1996. május 31.) amerikai pszichológus és író, közismert a [[pszichedelikus kábítószerek]] pártfogójaként. Azokban az időkben amikor még az olyan kábítószerek mint az [[LSD]] és a [[pszilocybin]] legálisak voltak, Leary kísérleteket vezetett a Harvard Egyetemen a Harvard Psilocybin Projekt keretében, melyek a későbbi Concord Prison Experiment-et és Marsh Chapel Experiment-et eredményezték. Mindkettő tanulmány hasznos eredményeket produkált, de végül Learyt és munkatársát Richard Alpertet elbocsátották az egyetemről.
 
Leary hitt abban, hogy az LSD terápiás potenciállal rendelkezik a pszichiátriában. OlyanÚttörő felismeréseit tovább erősítette [http://en.wikipedia.org/wiki/Stanislav_Grof Stanislav Grof] és [[Feldmár András]] munkássága. Leary olyan szólásokat népszerűsített melyek filozófiáját támogatták, pl.: „turn on, tune in, drop out” (indulj be, hangolj rá, ess ki), „set and setting” (beállítottság és beállítás), vagy „think for yourself and question authority” (magadként gondolkozz, a hatóságot kérdőjelezed). Emellett olyan [[transzhumanizmus|transzhumanista]] koncepciókról írt és beszélt, melyek űrvándorlásokat, intelligencianövelést és élethosszabbítást foglaltak magukban, és kidolgozta az „eight-circuit model of consciousness”-t (nyolc áramkörös tudatmodell) az Exo-Pscychology (1977) c. könyvében. Modellje azt a komplex tudatfejlődési koncepciót fogalmazza meg, mely utóbb a transzperszonális pszichológia alapvetéseként nyert új megfogalmazást. Tudatmodellje utóbb erősen tükröződik [[Ken Wilber]] gondolatvilágában, mely a keleti-nyugati pszichológiát áthidaló, és a tudatfejlődést magyarázó mindmáig talán legátfogóbb fúziós kísérlet.
 
Az 1960-as és 1970-es évek alatt Learyt rendszerességgel tartóztatták le, és tartották fogságban 29 börtönben az egész világon. [[Richard Nixon]] elnök az „ Amerika legveszélyesebb embere” címmel illette. Ha összevetjük e figyelemreméltó pozíciót, Leary forradalmi meglátásait és zaklatását, akkor jól láthatjuk a politikai-hatalmi gépezet hozzáállását az egyéni tudatfejlődéshez. A folyamatot kitűnően dokumentálja [[Noam Chomsky]] munkássága.