„III. Rajmund tripoliszi gróf” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
{{bővebben|a hattíni csata}}
 
[[Fájl:Gustave Doré- Battle of Hattin.jpg|thumb|300px|left|A hattíni csata]]A királyság belső megosztottsága folytán tanácsos lett volna fenntartani [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladinnal]] a békét, de [[Châtilloni Rajnald antiochiai fejedelem|Châtilloni Rajnald]] a békét megszegve 1186-ban megtámadott egy, a földjén áthaladó óriási muszlim karavánt. A fegyverszünet megsértése provokálta Szaladint és a háború elkerülhetetlenné vált. Rajmund saját grófságára és felesége galileai hercegségére is fegyverszünetet kötött Szaladinnal, hozzátéve, hogy abban az esetben is ragaszkodik a békéhez, ha a király háborúba bocsátkozna. A bölcs taktikát ellenségei árulásnak vélték és Rajmund lépését úgy értékelték, hogy Szaladint akarja felhasználni a király megbuktatásához. [[Guidó jeruzsálemi király|Guidó]] már [[Tibériás]] ostromát tervezgette és csak Ibelini Balian közbelépése akadályozta meg, hogy polgárháború robbanjon ki. A király és Rajmund között nehezen akart a viszony rendeződni, hisz ez utóbbi [[Bejrút]] fejében lett volna hajlandó csak Guidót elismerni királynak, aki viszont nem volt hajlandó visszaszolgáltatni neki a várost.
 
[[Fájl:Gustave Doré- Battle of Hattin.jpg|thumb|280x|left|A hattíni csata]]A megegyezés céljából küldöttség indult útnak 1187. április 29—én Jeruzsálemből tíz [[Máltai lovagrend|johannita]] kíséretében. Közben [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] is küldöttséget menesztett Tibériásba azzal a céllal, hogy Rajmund hozzájárulását kérje egy muszlim sereg számára, amely át akart vonulni galileai birtokain . Rajmund bizonyos feltételek mellett ebbe belegyezett és május elsején kora reggel Kukburí emír 7000 mamelukjával egyetemben elvonult Tibériás falai előtt. Bár a muszlimok ígéretükhöz híven Rajmund tartományában nem tettek kárt és még aznap este visszatértek Tibériás alá, lándzsáikra a visszaúton a La Fève vár templomos lovagjainak feje volt tűzve. A tragédián Rajmund is megdöbbent és semmisnek nyilvánította a Szaladinnal kötött egyezséget. Ibelini Balian közvetítése folytán hűséget esküdött [[Guidó jeruzsálemi király|Guidó]]nak és visszatért Jeruzsálembe.
 
1187. júniusának végén [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] megtámadta Tibériás várát, ahol Rajmund felesége, Eschiva tartózkodott. [[Akkon]]ban tanácskozott a király az egyesült keresztény seregek parancsnokaival. Rajmund felismerte a csapdát és rámutatott, hogy míg a muszlim sereg vízellátása jó a [[Galileai-tenger|Genezáreti-tó]] adta lehetőségek folytán, addig a keresztény sereg a hőségben előnytelen helyzetbe kerülhet, így egyelőre nem tanács támadást indítani. A lovagok többsége egyetértett Rajmunddal, de [[Châtilloni Rajnald antiochiai fejedelem|Châtilloni Rajnald]] és Gérard nagymester árulással vádolták. A király elrendelte az azonnali támadást. Július 2-án a seregek letáboroztak Szephóriánál és július 3-án tovább vonultak Tibériás felé. Az elősereget – élve a feudális jogával – birtokain Rajmund vezette. Rajmund előrelátása igaznak bizonyult, a jeruzsálemi sereg egy része a hőségtől és vízhiánytól már útközben megsemmisült. Délután a sereg maradéka elérte a Hattíni-fennsíkot. Másnap reggel, egy véres [[Hattíni csata|csatában]] Szaladin felmorzsolta majd a teljes jeruzsálemi sereget. Rajmund azt követően, hogy Takí-ad-Dín elzárta útját a sereg többi részétől, menekülni kényszerült lovagjaival. Valamivel később még Ibelini Baliannak és Szidóni Rajnaldnak is sikerült kitörnie.