„Thurzó család” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „Bethlenfalvi '''Thurzó család''' jól ismert történelmi főúri család, amelynek tagjai nemcsak a Magyar Királyság arisztokratái voltak, hanem a család számo…” |
(Nincs különbség)
|
A lap 2013. március 7., 23:50-kori változata
Bethlenfalvi Thurzó család jól ismert történelmi főúri család, amelynek tagjai nemcsak a Magyar Királyság arisztokratái voltak, hanem a család számos tagját a más közép európai nemzetek is magukénak vallják.
Család származása
A család eredetére vonatkozóan nincs egységes kutatói álláspont, többen több irányból eredeztetik a családot. Az tény sokkal többen vannak, azok akik ausztriai eredetűnek tartják a családot. Arra dokumentumok vannak, hogy a XII. században Ausztriában élt Thurzó család több előnévvel. Az viszont történelmi tény, hogy a Thurzó családnak azon ága, amely magyarrá vált és fontos szerepet játszottak, Zsigmond király alatt emelkedtek főúri rangba. A család azért is nevezetes, mert nemcsak a magyarországi arisztokraták sorába emelkedett főúri famíliáról van szó, hanem később egy városi polgári és nagyvállalkozói család[1] is lett egyúttal. Felemelkedésükben a gazdasági tevékenységnek-szolgálatnak is kiemelkedő szerep jut. A 15. század végére az egyik leggazdagabb magyarországi családok közzé tartoztak.
A Thurzó család kapcsot jelentett a lengyel, az osztrák és a magyar főrangúak között és a korai újkor egyik legbefolyásosabb bankár dinasztiával a Fuggerekkel. Továbbá nagyon fontos a családnál, hogy Közép Európára kiterjedő széles nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik. Ehhez a családhoz különösen a Pálffy család hasonlít. A Thurzó azért is nevezetes család, mert egyik utolsó családtagjától eltekintve végig a protestáns hitek követője és támogatója voltak.
A Thurzók a Magyar Királyság mellett a közép-európai Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciájának is meghatározó tagja volt. A Thurzó család levéltári anyagának egy részét Budapesten őrzik, másrészt az északnyugat-szlovákiai Biccsén.
Nevezetes tagjai a Thurzó családnak
A Thurzó család első neves tagja (I.) Elek [2] aki saját magyarországi gazdasági tevékenysége alapján jutott be az udvari elitbe, először mint körmöci kamaragróf, majd mint királyi kincstartó. 1521-ben királyi kamaramester lett, majd tárnokmesterként jelentősen előre lépett a főméltóságok rangsorában. Az 1526-i mohácsi tragédia után Habsburg I. Ferdinánd híveként (1526-1564) országbíróvá emelkedett. Majd egy évtized alatt a kamaragrófságból eljutott az ország egyik legbefolyásosabb főnemesi címébe. Korának szokatlanul gyors karrierje, amellyel utódai sem tudtak versenyezni. A magyar nagybirtokosok sorában az első ötben benne volt. [3] Ilyen gyors felemelkedést a Magyar Királyság elitjébe, csak a család egyik másik tagja Thurzó György tudott elérni.
A magyar elit is befogadta, mert Anna leányát Báthory András tárnokmester és későbbi országbíró vette el.
1622-ben az evangélikus Thurzó III. Szaniszló-nak szoros küzdelemben sikerült legyőznie a nádorválasztáson a nagy befolyású és gyorsan emelkedő Esterházy Miklóst. [4] Ezzel jelentősen megerősítette a Thurzó család az országos befolyását. Fiai (Szaniszló, Ádám és Mihály) korai halálával a politikai és anyagi örökség későbbi élvezője az Esterházy család lett. Esterházy Miklós a nádor fiatalon elhunyt fiának, Imrének az özvegyét Nyáry Krisztinát vezette az oltár elé.
A Thurzó család neves tagjai:
• Thurzó (I.) György lőcsei előkelő kereskedő ember, országgyűlési követ
akinek fia:
• Thurzó (II.) János (1437-1508) körmöci kamaragróf, Krakkóba költözve irányította a vállalkozását. Ott épített rézolvasztót és ott dolgozta fel a magyarországi nyersanyagot.
Öt nevezetes gyermeke (számos mások között):
• Thurzó (III.) János (1466-1520) boroszlói püspök
• Thurzó Szaniszló (1476 (?) – 1540) olmützi püspök
A fenti két püspök a közép-európai történetbe építkezéseikkel és nemes adományaikkal írták be a nevüket.
• Thurzó (III.) György (Jerzy) (Krakkó 1467 – Augsburg 1521) krakkói udvarnagy és körmöci kamaragróf. Ő volt az első Thurzó aki a neve Fugger családba házasodott, Fugger Annát vette feleségül. E házasság hatására az elkövetkező közel 30 évben a Fugger család kezében volt , a magyarországi réz- és ezüstbányászat. [5]
• Thurzó Elek (1490-1543) nádor
• Thurzó Katalin (? – 1535) férje Fugger Raymund volt.
A család a 16. században két ágra bomlott. Az árvai ág György nádor fiával, míg a szepesi ág Szaniszló nádor fiaival halt ki.
A család temetkezési helye a szepeshelyi Szent Márton templom.
Emlékezetük
• A szlovák és a magyar történetírás közösen értékelte szerepüket.
Megjegyzések
Hivatkozások
- ↑ Rézbányászattal és –kereskedelemmel foglalkoztak
- ↑ A továbbiakban a Thurzó családnál használt családfa (genealógiai) kutatásnál elfogadott római számjelölést használjuk
- ↑ Pálffy Géza történész kutatásai alapján
- ↑ Az evangélikus Thurzó 80 voksot, míg a katolikus Esterházy 75-öt kapott. Forrás: ÖSta HHSta Hofarchive, Obersthofmeisterampt, Ältere Zeremonial-akten Kart. 2. No. 3. fol 12.
- ↑ A genealógiai szakirodalomban sok bizonytalanság van.
Források
- Ila Bálint: A Thurzó család levéltára. Levéltári Közlemények 10. 1932.
- Pálffy Géza: A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában. Történelmi Szemle. Budapest: (kiadó nélkül). 2011.
- Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. (1859) periodika nélkül
- Magyar Nagylexikon Szp-Ung. Magyar Nagylexikon Kiadó. Budapest: (kiadó nélkül). 2003.