„A lublini unió emlékműve” változatai közötti eltérés

kieg.
a
(kieg.)
[[Lengyelország]] és [[Litvánia]] egyesülésének 300-ik évfordulója alkalmából Franciszek Smolka lwówi politikus és az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] parlamenti képviselője kezdeményezte egy emlékhalom felépítését az egykori Viszokij Zamok romjai mellett. A városi tanács [[1869]]. június 28-án hozott határozatot az emlékhely megépítéséről, és augusztus 11-én mér el is helyezték a Lengyelország és Litvánia címerével díszített alapkövet. Az építéshez jelentős összeggel járult hozzá Smolka is.
 
Az ország szellemi egységét szimbolizálandó, az egykori történelmi Lengyelország minden részéből, valamint [[Adam Mickiewicz|Mickiewicz]], [[Juliusz Słowacki|Słowacki]] és Kniaziewicz tábornok sírjáról vittek földet az építéshez. A halom kialakításához nagyrészt a környező terep elegyengetéséből keletkező földet, valamint a lerombolt Viszokij Zamok romjaiból származó köveket használtak fel. [[1874]]. augusztus 12-én a halom mellett egya városháza elöl származó kőoroszlánt, a város jelképét helyeztek el, amely ma is látható. Az oroszlánt 1591-ben faragta ki a [[Boim-kápolna|Boim-kápolnát]] is építő Andrzej Bremer. A tengerszinthez viszonyítva 413 m magas halomra a csigavonalban vezető kövezett úton lehet feljutni. Máig kedvelt kirándulóhely és turisztikai látványosság, ahonnan a legszebb panoráma nyílik Lvivre. Tiszta időben keleti irányban egészen [[Oleszko|Oleszkóig]], dél-nyugat felé, [[Sztrij]] irányában a [[Beszkidek]]ig el lehet látni.
 
==Források==
*Lviv – turiszticsnij putyivnik, "Centr Jevropi" kiadó, Lviv, 2004. pp90–91, ISBN 966-7022-09-9
 
[[pl:Kopiec Unii Lubelskiej]]