„Tóth Árpád Irodalmi Kör” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
9. sor:
1969 után tevékenységi köre kiszélesedett: ebben az időszakban már a város művészeti, zenei, tudományos életének ismert személyiségeit (Ficzay Dénes, [[Seidner Imre]], Balla Károly Róbert, Ódry Mária, Móré Sághi Annamária) is felkérték előadások tartására, de vendégként előadást tartott Temesvárról [[Toró Tibor]], Bukarestből [[Kovács János (újságíró)|Kovács János]] és [[Gálfalvi Zsolt]] is. Ugyanakkor rendezvényeikkel a környező városokat ([[Köröskisjenő]], [[Temesvár]], [[Nagyvárad]], [[Nagyszalonta]], [[Borosjenő]]) és a nagyobb magyarlakta településeket ([[Pécska]], [[Nagyzerind]], [[Galsa]], [[Nagyiratos]], [[Majláthfalva]]) is felkeresték. Emlékezetesek voltak az Aradi Tavasz kulturális fesztivál kétévenkénti rendezvényei, amelyeknek keretében a Tóth Árpád Irodalmi Kör vendégei közé tartozott [[Bajor Andor]], [[Cseke Péter (költő)|Cseke Péter]], Jancsik Pál, [[Kányádi Sándor]], [[Szabó T. Attila]], Szász János, Tóth Mária, Tóth Sándor és mások. Közös rendezvények is voltak a temesvári [[Franyó Zoltán Irodalmi Kör]] tagjaival Aradon, ill. Temesváron. Az Aradon élő tollforgatók is rendszeresen jelentkeztek a Tóth Árpád Irodalmi Kör összejövetelein novellával, karcolattal, verssel, illetve a helyi lapban, a [[Vörös Lobogó (napilap)|Vörös Lobogóban]] önálló oldalakkal. Innen indult el Böszörményi Zoltán, G. Pataki András, Irházi János és Szabó Péter költői-írói pályája.
1982-ben a Tóth Árpád Irodalmi Kör ''[[Önarckép]]'' címmel, Ujj János, Znorovszky Attila és [[Kenyeres Pál]] szerkesztésében, Alaszu Pál címlapjával [[Antológia (Erdély)|antológiát]] is jelentetett meg, amelyben a köri tagok írásait (verseket, novellákat, riportokat, fordításokat, ill. irodalomtörténeti tanulmányokat, folklórkutatások eredményeit) közölték, de helyet kapott benne több olyan írás, amelyek szerzői a helyi hagyományokat elevenítették fel és azok gondozására figyelmeztettek, vagy a szűkebb pátria feltérképezésére vállalkoztak. [[Szabó Péter (költő)|Szabó Péter]] aradi költő versei szerepelnek e kötetben.
Az [[1989-es romániai forradalom]] után Aradon újjáéledt a [[Kölcsey Egyesület]], s megalakult az [[Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület|EMKE]] Arad megyei szervezete, amely elindította az EMKE-füzetek sorozatot. Ebben jelent meg a megye [[magyar nyelv]]ű irodalmi köreinek újabb antológiája ''Vagyunk'' címmel (szerk. Brauch Magda, Arad, 1995), majd a ''Vagyunk 2.'' című irodalmi antológia (szerk. Brauch Magda és Matekovits Mihály, uo. 2002). A köri tevékenységben, elsősorban Brauch Magdának köszönhetően, jelentős szerepet kaptak az irodalmi megemlékezések; az előadásokat a Tóth Árpád Irodalmi Kör szavalói (Szűcs Éva, Szűcs Noémi, Czernák Ferenc, Hevesi József, Katona Béla) teszik érdekessé, változatossá. Ugyancsak a Tóth Árpád Irodalmi Kör tollforgatói voltak az állandó munkatársai a Kölcsey Egyesület által 1990-ben újraindított (összesen négy számot megért) Havi Szemlének, amely később, ugyanezzel a címmel 2001 októberéig [[Pávai Gyula]] szerkesztésében, majd az emigrációból hazatért Böszörményi Zoltán által létrehozott Nyugati Jelen irodalmi mellékleteként jelent meg.
| |||