„Takáts Sándor” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Életrajzi infobox
Iskolai adatok
5. sor:
| képaláírás = Huber István festménye, 1928 (Piarista Múzeum)
| születési név = Takács Sándor
| születés helye = [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]
| születés dátuma = 1860. december 7.
| halál helye = [[Budapest]]
13. sor:
| szakma = történész
| aktív évek =
| iskolái = komáromi [[bencés]] gimnázium; nyitraipozsonyi [[piarista]]királyi gimnázium, [[Budapesti tudományegyetem]]
| díjak =
| kitüntetés = [[Magyar Érdemkereszt]] II. osztálya; [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]] díszpolgára
}}
 
22. sor:
 
==Élete==
A gimnázium első négy osztályát a [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]] [[bencés]] kisgimnáziumban, a négy felső osztályt [[Pozsony]]ban, a királyi főgimnáziumban végezte, majd miután 1880-ban érettségizett, a [[budapesti egyetem]] bölcsészkarára iratkozott be, és ott történelmet, magyart és latint hallgatott. Elsőéves bölcsészhallgatóként lépett be 1881-ben a piarista rendbe. Piarista növendékként a váci noviciátus után két évet Nyitrán tanult teológiát, majd 1884-től Budapesten folytatta az egyetemet. 1885. okt. 22-én tett örökfogadalmat, majd 1886. júl. 13-án pappá szentelték és a nyitrai gimnáziumba küldték tanítani. Már nyitrai tanárként kapta meg doktori diplomáját 1887. márc. 19-én. Magyar, latin és történelem szakos középiskolai tanári vizsgáját 1888. december 3-án tette le.
Középiskoláit Komáromban és [[Pozsony]]ban végezte. 1881-ben belépett a kegyes tanító-rendbe, a [[Nyitra (település)|nyitrai]] kegyesrendi intézetben és a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, itt szerzett tanári diplomát. 1886-ban szentelték áldozópappá, tanári pályáját ugyanezen évben Nyitrán kezdte, ahonnét három év múlva Budapestre helyezték főgimnáziumi tanárnak. Szülővárosa a 90-es években megbízta Komárom történetének megírásával. 1898-ban tanári állásától felmentették, mert a magyar királyi kormány kiküldte [[Bécs]]be a volt udvari kamarai levéltár szétosztási munkálatainak végzésére. Öt évig dolgozott itt a magyar anyag kiválasztásán. Ekkor [[Thallóczy Lajos]]nál lakott.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20090530_thalloczy_lajos_ mult-kor]</ref> 1903-ban a képviselőház meghívására elvállalta az 1791-1865-ig terjedő [[országgyűlés]]i emlékek szerkesztését. 1903-tól haláláig a képviselőház levéltárosa volt. A [[Duna Menti Múzeum|Komárom megyei Múzeum-egyesület]] 1906-ban tiszteletbeli tagjává választotta. 1906-tól levelező, majd 1925-től a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja volt.
 
Középiskoláit Komáromban és [[Pozsony]]ban végezte. 18811889-ben belépetttartományfőnöke a kegyes tanító-rendbe, a [[Nyitra (település)|nyitrai]] kegyesrendi intézetben és arend budapesti egyetemen folytatta tanulmányait, itt szerzett tanári diplomát. 1886-ban szentelték áldozópappá, tanári pályáját ugyanezen évben Nyitrán kezdte, ahonnét három év múlva Budapestre helyeztékgimnáziumába főgimnáziumihelyezte tanárnak. Szülővárosa a 90-es években megbízta Komárom történetének megírásával. 1898-ban tanári állásától felmentették, mert a magyar királyi kormány kiküldte [[Bécs]]be a volt udvari kamarai levéltár szétosztási munkálatainak végzésére. Öt évig dolgozott itt a magyar anyag kiválasztásán. Ekkor [[Thallóczy Lajos]]nál lakott.<ref>[http://www.mult-kor.hu/20090530_thalloczy_lajos_ mult-kor]</ref> 1903-ban a képviselőház meghívására elvállalta az 1791-1865-ig terjedő [[országgyűlés]]i emlékek szerkesztését. 1903-tól haláláig a képviselőház levéltárosa volt. A [[Duna Menti Múzeum|Komárom megyei Múzeum-egyesület]] 1906-ban tiszteletbeli tagjává választotta. 1906-tól levelező, majd 1925-től a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja volt.
 
Kutatási területe elsősorban a 16.-17. század volt. A mindennapok történetét tárta föl levéltári anyagokra támaszkodva.