„Széchenyi tér (Esztergom)” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
az a baj, hogy Eliza egy kattintással átír komplett cikkeket, a változtatások meg követhetetlenek, de legalább tele vannak hibával. |
már nem a GT van ott. |
||
32. sor:
[[Fájl:Esztergom 972-2006.JPG|230px|bélyegkép|bal|A város alapításának évére ([[972]]) emlékező díszburkolati elem, rajta az ország sokáig egyetlen pénzverdéjében vert felirattal, ''„Regia Civitas”'']]
A Kossuth Lajos u. 1 és a Széchenyi tér 25. számú egykori ''Rochlitz-patika'' egyemeletes saroképület a [[18. század]] közepén épült [[Barokk|barokk stílusban]], melyet a [[19. század]]ban [[klasszicista stílus]]ban leegyszerűsítettek (az íves párkányt és stukkó keretet egyenes vonalú kerettel cserélték fel). Az udvarból induló lépcsőfeljáró és a pince vasajtaja [[18. század]]i, udvara eredetileg a Kossuth Lajos utca felé nyitott volt. [[1801|1801-től]], közel kettőszáz éven keresztül ([[1987|1987-ig]]) itt működött [[Esztergom]] első patikája, melynek klasszicista bútorzata egyedülálló
[[Fájl:Esztergom - Takarekpenztar.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A [[Hild József]] tervei alapján [[1860]] és [[1862]] között, [[romantikus stílus]]ban épült ''volt Takarékpénztár épülete'']]
49. sor:
}}
A Széchenyi tér 19. számú kétszintes, négytengelyes házat a zárókő monogramja szerint Kriszt János építtette [[1802|1802-ben]] kora klasszicista stílusban. A kapu kőkeretes, kosáríves, melyek barokk stílusjegyek, a kora klasszicizmusra utalnak a kapu feletti laposan mintázott levéldíszek, az ablakok egyenes vonalú, dísztelen kerete, magassága, a nyílások közötti falfelület tagolatlansága, valamint a szalagszerű övpárkány és a díszítések. Jellegzetes, hogy a kapu nem az épület tengelyében, hanem a szélén, kevésbé hangsúlyosan kapott helyet.
A Széchenyi tér 15. az úgynevezett ''Pozzi-ház'', kétszintes barokk épület, melyet Feichtinger Ferenc építtetett [[1766|1766-ban]]. A főhomlokzat korábban a térre futó utcára nyílt, ma az udvarra. A kapubejárat az előre ugró rész nyitott árkádja alól nyílik. A [[18. század]] stílusjegyeit őrzi számos helyiség boltozata, a manzárd-tető és a lépcsőház. [[1837|1837-ben]] itt nyílt meg a város első ''kaszinója'', [[1844|1844-től]] az épület az olasz származású Pozzi kereskedő családé lett, később nyomda is működött itt. A Széchenyi tér 13. szám alatt, egy [[1843|1843-ban]] épült, kétszintes klasszicista ház található, melynek a kapualjából vaskorlátos márványlépcső vezet az emeletre. Ebben a házban lakott [[1893|1893-tól]] [[Baross Gábor]] miniszter özvegye és fia. [[Fájl:Esztergom Széchenyi tér, Posta.JPG|jobbra|260px|bélyegkép|Az [[1897|1897-től]] postahivatalként működő, [[Prokopp János]] [[1863|1863-as]] tervei alapján épült, [[romantikus stílus]]ú ''Postahivatal'' vagy ''Müller-ház'']]
55 ⟶ 57 sor:
A Széchenyi tér 7, a ''Gróh'' vagy ''Szerecsen ház''. Az [[1790]] és [[1792|1792-ben]] két [[barokk]] házból épült össze, kétszintes, hattengelyes, [[rokokó stílus]]ú épület. Ez a város egyetlen fennmaradt rokokó stílusú háza, melyek jellegzetességei az aszimmetrikus homlokzat, az ablakokat ölelő gazdag, finom [[stukkó]]díszítés, a meredeken futó manzárdtető, az ovális ablakok. A kapu nem középen, hanem jobb oldalon helyezkedik el, az emeleten két lapos félpillér közötti szoborfülkében neoreneszánsz Madonna féldombormű látható. A földszinten barokk boltívek találhatók. A házat a [[19. század]]ban vaskereskedők birtokolták, majd a Gróh család tulajdonába került, akik eredeti rokokó stílusban állították helyre [[1911]] után. [[2010|2010-ben]] homlokzata megújult, más színt kapott az épület.
A Széchenyi tér 5, a mai [[Historizmus|historizáló]] homlokzatát az [[1876|1876-os]] [[árvíz]] után alakították ki a helyén álló [[barokk]] épületből. Függőfolyosója [[1816|1816-ban]] készült, amiről a [[Klasszicizmus|klasszicista]] vasrácson szereplő évszám utal.
A Széchenyi tér 3. a ''Posta'' vagy ''Müller-ház'' kétszintes épülete, [[romantikus stílus]]ban készült [[1863|1863-ban]] [[Prokopp János]] tervei alapján. A sarokházra a romantikus várszerűség jellemző, szimmetrikus főhomlokzata a Széchenyi térre néz. Középrészét kiemeli a két félpillér, melyek a főpárkány fölé nyúlnak és [[középkor]]i [[Bástya (várépítészet)|bástyatornyokra]] emlékeztetnek. Az emeleti három ablakot szegment ívekkel egymáshoz kapcsolódó íves szemöldökpárkány fedi, a középrészt záró oromzat klasszicista [[timpanon]]ra emlékeztet, de tört vonala már a romantika stílusjegyeit mutatja. Ezt emeli ki a konzolsoron nyugvó magas párkányzat. A tetőzet alacsonyabb, mint a barokk manzárdtető. Az oldalhomlokzat 11 tengelyes, monumentális jellegű. Mind a fő-, mind pedig az oldalhomlokzat gazdag ornamentikájú, rozettás, szalagfonatos, ami igen jellemző a magyar [[középkor]]ra. A ház [[1897|1897-ben]] került a város tulajdonába, és a mai napig a város postahivatalaként működik. === A Városháza épülete ===
|