Wikipédia

„Agvan Dorzsijev” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Ogodej átnevezte a(z) Agvan Dorzsiev lapot a következő névre: Agvan Dorzsijev: pontosít
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{újindátír}}
[[Fájl:Dorjiev.jpg|thumb|left|250px]]
'''Agvan DorzsievDorzsijev''' (1853-1938) hori [[burjátok|burját]] születésű [[buddhista]] láma.
[[Belső-Ázsia]] XIX. századi történelmének fontos alakja. Nevéhez fűződik
a [[tibet]]i-[[Oroszország|orosz]] diplomáciai kapcsolatok megteremtése, az első európai buddhista templom megalapítása [[Szentpétervár]]on, több kolostor alapítása [[Kalmükföld|kalmük]] és [[Burjátföld|burját]] területeken.
7. sor:
 
== Buddhista tanulmányok ==
1853-ban született a Verhnyeudinszktől (mai [[Ulan-Ude]]) nem messze fekvő ''Dabqur-Čaγan'' hegyhátnál.<ref>DoržievDorzsijev, A.: ''Zanimatel'nye zametki. Opisanie putešestvija vokrug sveta'' (Avtobiografija). Moskva, 2003.</ref> Tizenkilenc évesen elhagyta szülőföldjét, tanítómesterével együtt Tibetbe indult, hogy tanulmányait folytassa. Huszonegy évesen ''gelun''<ref>''dge slong'', szerzetesi rendfokozat. 253 fogadalmat von maga után, a szerzetesek a kolostorban kötelesek élni</ref> fogadalmat tett. 1874-ben a buddhista szent hegyre, [[Wu Tai]]-ba utazott, majd visszatért szülőföldjére. Ezek után a [[Lhásza|Lhászától]] nem messze levő ''Goman [[dacan]]ba'' került, mely akkor az egyik legnépesebb buddhista kolostor volt Tibetben, több mint 7700 szerzetest számlált.<ref>Snelling, J.: Agvan Dorziev: Eminence of Central Asian Politics. ''Asian Affairs'', Vol. XXI. February, 1990.</ref> 1888-ban ''[[parm-a lharamba]]'' fokozatot kapott, majd elnyerte a [[cannid-hambo]] címet. Hamarosan a XIII. [[dalai láma]], [[Tubten Gjaco]] egyik tanítómestere lett.
 
== Tibeti-orosz kapcsolatok ==
Agvan DoržievDorzsijev 1897-ben a [[Tubten Gyaco|13. Dalai láma]] utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen [[II. Miklós orosz cár]]ral. 1898-ban meghívást kapott [[Eszper Eszperovics Uhtomszkij]]<ref>magas rangú cári hivatalnok, bankigazgató, orientalista, műgyűjtő, szerkesztő és kiadó. A 'keleti lobbi' jeles tagja. Róla bővebben: Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: ''Tournament of Shadows: The Great Game and the Race for Empire in Central Asia.'' Counterpoint, Washington, D.C., 1999.; Andreev, A. I.: ''Hram Buddy v severnoj stolice.'' Sankt-Peterburg, 2004; Snelling, J.: Buddhism in Russia. The story of Agvan Dorziev, Lhasa’s Emissary to the Tsar. Shaftesbury. Dorset, 1993.</ref> tól, akinek segítségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent DoržievrőlDorzsijevről<ref>Hundley, H.: Tibet's Part in the 'Great Game'. ''(Agvan Dorziev).'' ''History Today'', Vol. 43. (Oct., 1993). pp.45-50.</ref> orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott DoržievDorzsijev látogatásának híre.
Az egyre erősödő tibeti-orosz kapcsolat aggodalmat keltett a brit köztudatban<ref>Meyer, Karl E. and Brysac, Shareen Blair: Tournament of Shadows: ''The Great Game and the Race for Empire in Central Asia''. Counterpoint, Washington, D.C., 1999.</ref> és később ürügyül szolgált az 1903-as fegyveres tibeti brit [[Younghusband-féle expedíció]]hoz.<ref>Snelling, J.: ''Buddhism in Russia''. 1993. p. 104.</ref>
DoržievDorzsijev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pán-mongolista,
pán-buddhista nézetei szerint egy nagyobb buddhista államban biztosabb jövőt látott a lamaizmus továbbélésének.<ref>Snelling, J.: ''Buddhism in Russia''. 1993.</ref>
 
== Az új burját ábécé ==
Agvan DoržievDorzsijev az 1900-as évek elején dolgozhatta ki új ábécéjét, melyben
a meglevő ujgur-mongol, ojrát és galik ábécékből vett
át diakritikus jeleket és betűket<ref>Montgomery, R. and Duagarova-Montgomery, Y-Kh.: The Buriat Alphabet of Agvan Dorzhiev. In:''Mongolia in the Twentieth Century''. Landlocked Cosmopolitan. Ed.: Stephen Kotkin and Bruce A. Elleman. M.E. Sharpe: Armon, New York-London, England. 1999.</ref> 1905 körül jelentette meg ''Az új és a régi betűk közötti különbségek magyarázata''<ref>Šine qaučin üsüg-üd-ün ilgal terigüten-i debter orošibai.</ref> című pamfletjét. Az elkövetkező években a pétervári ''Naran'' kiadónál jelentek meg ezzel az ábécével írt művek.
 
== A pétervári buddhista templom ==
A pétervári buddhista kalmük közösség már 1907-ben kérvényezte egy buddhista imaház megalapítását, azonban csak DoržievDorzsijev közbenjárásával kapták meg az engedélyt.<ref>Andreev, A. I.: ''Hram Buddy v severnoj stolice''. Sankt-Peterburg, 2004</ref> A templom felépítéséhez szükséges anyagi hátteret részben a XIII. Dalai láma biztosította, részben a mongol, burját, kalmük, kínai és japán hívők adományai. Az első szertartásra 1913. február 21-én került sor, ezen a napon Oroszországban a [[Romanov-dinasztia]] háromszáz éves fennállását ünnepelték.
 
== Oroszországi tevékenysége ==
A szentpétervári buddhista templomon kívül DoržievDorzsijev több kolostort alapított [[kalmük]] és [[burját]] területeken.<ref>Kalmükiában 1906-ban ''Amta Burgustában'', 1907-ben ''Sanagyrben''. Burjátiában négy kolostor alapítása fűződik nevéhez. Ld.: Snelling: ''Buddhism in Russia''. 1993.</ref>
A húszas években fontos közéleti szerepet töltött be Burjátiában. Reformmozgalmat indított az oroszországi buddhizmuson belül, melyben a buddhista alapelveket a szovjet ideológia elvárásaihoz igyekezte igazítani.<ref>Bernstein, Anya: Pilgrims, fieldworkers, and secret agents: Buryat Buddhologists and Eurasian Imaginary. 2006. [http://www.princeton.edu/~restudy/soyuz_papers/Bernstein.pdf]; Rupen, Robert A.: The Buriat Intelligentsia. ''The Far Eastern Quarterly'', Vol. 15, No 3., May 1956.; Sarkisyanz, Emanuel: Communism and Lamaist Utopia in Central Asia. ''The Review of Politics'',Vol. 20, No. 4., Oct. 1958.</ref>
A harmincas években azonban a szovjet vallásellenes [[propaganda]] egyre erősödött, a buddhizmus sem maradhatott életben a harcos [[ateizmus]] meghirdetése után.
1937-ben az összes, a leningrádi templomban élő szerzetest főbe lőtték.
Ebben az évben letartóztatták DoržievetDorzsijevet is, aki 1938-ban Burjátiában egy börtönkórházban hunyt el.<ref>Snelling. ''Buddhism in Russia''. 1993. pp. 249.</ref>
 
[[Fájl:Agvan Dorziev önéletírása.jpg]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Agvan_Dorzsijev”