„Trasimenus-tavi csata” változatai közötti eltérés

A rómaiak, meglepve és megriadva [[Tiberius Sempronius Longus]] veresége miatt a [[Trebiai csata|trebiai csatában]], azonnal hozzáláttak az előkészületeknek, hogy elhárítsák az északról érkező új fenyegetést. Sempronius visszatért Rómába és a [[senatus]] a [[Kr. e. 217]]. évben új consulokat választott: [[Cnaeus Servilius Geminus]]t és [[Caius Flaminius Nepos]]t. Utóbbit alig nevezték ki, máris az fenyegette, hogy leváltják, mert úgy hagyta el Rómát, hogy nem végezte el a [[consul]]lá választottak számára kötelező rituálét..<ref>[[Livius]], ''[[Ab urbe condita|Ab Urbe condita]]'', XXI.64</ref> A senatus azzal bízta meg Serviliust, hogy vegye át a [[Publius Cornelius Scipio Africanus|Publius Cornelius Scipio]] vezette sereg fővezéri tisztjét. Flaminius Sempronius serege maradékának a vezérségét kapta. A trebiai veszteségek pótlására felállítottak négy új légiót is. Az új erőket megosztottak a két consul közt.<ref>Livius, ''Ab Urbe condita'',21.63</ref> A trebiai és [[Ticinusi csata|ticinusi csaták]] utáni helyzetben Flaminius serege dél elé fordult, hogy Róma közelében készítse elő a védekezést. Hannibal azonnal követte, csakhogy ő gyorsabban haladt a római seregnél Róma felé és hamarosan meg is előzte őket. Flaminiusnak gyorsítania kellett a menetet és csatára bírni Hannibalt, mielőtt az eléri Rómát.