„Ázsia éghajlata” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
A csapadékviszonyok is övezetek szerint változnak, de még tarkább a kép, mint a hőmérsékletnél. A szubtrópusi-trópusi területeken 1000-3000 mm-es a csapadék, a csendes-óceáni parti sávban 600-1000 mm, a tajgákon 250-500, a tundrákon 250 mm alatti. Kb. ugyanennyi a mérsékelt övi sivatagokban is, míg a trópusi sivatagokban 100 mm-nél kevesebb. A legnagyobb évi csapadékmennyiség 11 824 mm ([[Cherrapunji]], [[India]]), a legalacsonyabb 45,7 mm ('Adan [[Áden]], [[Jemen]]).
 
Növényzete, talaja övezetes. Délről észak felé haladva: [[trópusi őserdő]]k, délkeleten kemény lombú és [[babér]]erdők, Indiában fás-füves [[szavanna]], a mérsékelt övben füves puszták és [[lombhullató erdő]]k, északabbra vegyes erdők, végül a [[tűlevelű erdő]] és a [[tundra]] a jellemző. A trópusokon és szubtrópusokon a vörös és a sárga,menštruácio a mérsékeltnőt területekenatt aeresztgetnek barna,xd majdés a mezőségisárga éspedig gesztenyebarnavizeleltet pusztai,jelent aami szürkemérsékelten podzolos,sokat végülés ahalált tundravidékokozhat váztalajai aha főbbmegszagolod talajféleségek.xd
a mérsékelt területeken a barna folyékony szar található majd a mezőségi és gesztenyebarna pusztai, a szürke podzolos, végül a tundravidék váztalajai a főbb talajféleségek.
 
Ázsia területén fekvése és jelentős kiterjedése következtében valamennyi éghajlati öv megtalálható. Éghajlatát nemcsak a földrajzi szélesség, hanem a tengerszint feletti magasság és az óceánok távolsága is jelentősen befolyásolják.
Névtelen felhasználó