„Neÿ Ferenc” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Pályája: lényeges információk
7. sor:
1846-ban Máramaros, 1847-ben [[Zemplén vármegye]] táblabírájává nevezték ki (itt [[Petőfi Sándor]]ral esküdött fel).
 
Még bölcselet-tanuló korában Szombathelyen 39 horvátországi[[horvátország]]i tanulótársának, Bittnicz Lajos tanár megbízásából, rendes előadásokat tartott a magyar nyelvből és ezen tantárgyból ő adott nekik vizsgálati érdemsorozati osztályzatot. Ugyanott a magyar társaságnak jegyzője volt. 1846-48-ban a Döbrentei Gábor-féle szobormű-egyletnek, 1847-54-ben az [[Ürményi Ferenc]] elnöklete alatt álló magyar (Marastoni Jakab-féle) festészeti akadémiát gyámolító egyesületnek titkára; 1850-től 1861 végéig a képző-igazgatóság mellett a kisdedóvó-intézeteket [[Magyarország]]on terjesztő egyesület pénztárnoka, e mellett többször az egyesület helyettes titkára is volt.
 
1848-ban a magyar nevelési társaságnak és az első egyetemes tanári gyűlésnek (257 egyetemi, gimnáziumi tanár és tanító) megválasztott elnöke, a báró Eötvös József-féle könyvkiadó-egyesület, kisdedóvó-egyesületek, magyar (régebbi) iparegyesület, műegylet, [[Szent István Társulat]], később még az állatkerti egyesület; népoktatási kör sat. választmányi és bizottmányi tagja volt.
19. sor:
1874-ben a [[Ferencz József-rend]] lovagkeresztjét kapta. 1887. június 13-án ő felsége a magyar nemességre emelte ''pilisi'' előnévvel. Meghalt 1889. szeptember 11-én Budapesten.
 
A [[Nemzeti Színház]]ban 1844-ben háromszor játszották a ''Kalandor'' című [[népszínmű]]vét. Ez a darab [[Szigligeti Ede]] ''Szökött katonájá''val szemben ötven aranyas pályadíjat nyert, de a közönségnek nem tetszett. ''Matild és Olga'' címmel regényt írt, ez Pesten, 1855-ben jelent meg. A magyar képeskönyv-irodalom fejlődésének segítésében is jelentékeny érdemeket szerzett.
 
==Újságírói munkássága==