„Piso Jakab” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1527-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
Belam1949 (vitalap | szerkesztései)
Erasmus Pisót tartotta a magyarok közül a legnagyobbnak
4. sor:
Tudományával és szellemességével általános elismerésben részesült. Mint királyi követ megfordult [[II. Gyula pápa|II. Gyula pápánál]] [[Róma|Rómában]]. A híres [[Rotterdami Erasmus]]szal bizalmas barátságban volt. Szoros kapcsolatban állt a bécsi humanistákkal, erről tanúskodnak 1502-ben egy bécsi Ausonius-kiadásban megjelent, az olvasóhoz írt kísérő versei, és a Johann Fuchsmagennek 1500-1504 között írt versei, amelyek az innsbrucki Egyetemi Könyvtár 664. jelzetű kéziratában maradtak fenn. II. Gyula, aki a keresztény fejedelmeknek a törökök ellen való egyesítésén buzgólkodott, Pisót [[I. Zsigmond lengyel király]]hoz küldte ezügyben; [[1510]]. [[január 6.|január 6-án]] érkezett [[Krakkó]]ba, ahol azonban sikertelen volt közbenjárása. Visszatérve [[Magyarország]]ra, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] királyt serkentette a török elleni háborúra s ősszel visszatért Rómába.
 
[[1514]]-ben [[X. Leó pápa]] pápai legátusként ismét [[Lengyelország]]ba küldte azzal a szándékkal, hogy megakadályozza a lengyel-orosz háborút, és ehelyett törökellenes akcióra sarkallja [[III. Zsigmond lengyel király|Zsigmondot]]; júliusban érkezett [[Vilnius]]ba, ahol Zsigmond király [[Vaszilij moszkvai fejedelem]] ellen készült hadviselésre, még Piso ottléte alatt fényes győzelmet vívott ki a király az [[oroszok]] ellen; ezt a csatát barátjának, [[Coritius János]]nak Rómába küldött levelében le is írta. Lengyelországban tartózkodása alatt elnyerte a nemzet szeretetét és a király kegyét, úgyhogy Zsigmond gazdag ajándékokkal jutalmazta meg. [[1515]]-ben jelen volt a lengyel király, [[I. Miksa német-római császár]] és [[II. Ulászló magyar király]] találkozásán [[Bécs]]ben és [[Pozsony]]ban. A fiatal II. Lajos király tanítója volt, ezért a király őt a budavári Szent Zsigmond-prépostsággal ajándékozta meg, és a legfontosabb állami ügyekben is kikérte tanácsát és segítségét; így [[1523]]-ban titkos küldetésben volt Zsigmond lengyel királynál, hol a [[Csehország|cseh]] politikai ügyekben fontos eredményeket ért el. [[Rotterdami Erasmus]]t már 1509-től kezdve bizonyíthatóan ismerte, később levélváltásuk Erasmus levélgyűjteményében is kiadta. Erasmus őt tartotta a legtöbbre magyarországi levelezőtársai közül.<ref> Sem Thurzó Szaniszló olmützi püspök, sem testvére Thurzó János boroszlói püspök és a nagyon tapasztalt Oláh Miklós érsek sem nem került hozzá ilyen közel </ref> [[Szalkai László]] egri püspök, majd esztergomi érsek szűkebb köréhez tartozott, költeményei nagy részét is neki dedikálta. Latin versei a Janus Pannonius utáni magyar humanista költészet legszellemesebb és legegyedibb darabjai közé tartoznak.
 
[[1526]]-ban nemcsak kedves királyát, de összes javait is elvesztette; ezen csapás siettette halálát, mely 1527-ben következett be Pozsonyban.
14. sor:
* ''Jacobi Pisonis Transylvani, Oratoris et Poetae excellentis, Schedia''. Viennae Austriae Excudebat Mich. Zimmermann, anno MDLIV. (egyetlen ismert példánya a krakkói Jagelló Egyetem könyvtárában)
* ''Ausonii Peonii, Poetae praeclarissimi, Oratio matutina, heroico carmine deducta, feliciter incipit''. Viennae, 3. Martii, 1502.
 
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások|oszlopok=2}}
 
== Forrás ==
19 ⟶ 22 sor:
* Jankovits László: ''Jacobus Piso Schediája (1554: Jacobus Piso verseskötetének megjelenése)'', In ''A magyar irodalom történetei'', szerk. Jankovits László, Szegedy-Maszák Mihály, Bp., Ráció, 2006, I, 266-273.
* Klaniczay Tibor: ''A valódi és az ál Piso-versek'', ItK 97:1993, 52-56.
*{{citlib |szerző=Ritoókné Szalay Ágnes |cím=Erasmus és a XVI. századi magyarországi értelmiség |hely= |év= }}
 
 
{{portál|középkor}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Piso_Jakab