Apja [[1700]]-ban [[Veszprém vármegye]] [[alispán]]ja. A középiskolát [[Pápa|Pápán]] a [[pálosok]]nál és [[Nagyszombat]]ban végezte, a teológiát a [[Bécs|bécsi]] egyetemen tanulta. [[1705]]-ben szentelték pappá. Először a győri egyházmegye területén működött, de [[1711]]-ben már [[Pápa|Pápán]] [[plébános]], kisebb kitérők után [[1718]]-ban ugyanott [[főesperes]]. [[1723]]-ban [[káptalan]]i követként részt vett az [[országgyűlés]]en és bátran állást foglalt a magyar nyelv jogai mellett. [[1725]]. [[szeptember 7]]-től veszprémi püspök, vármegyei [[főispán]] és királyi [[kancellár]]. Az utolsó püspökkancellár volt. beiktatására csak [[1726]]. [[április 29]]-én került sor. A kancellári méltóságáról [[1732]]-ben mondott le, amikor [[Bécs|Bécsből]] egyházmegyéjébe költözött, [[Pápa|Pápán]] és [[Sümeg]]en tartózkodott. Betegsége miatt [[1734]]-ben [[Padányi Bíró Márton]] [[felsőörs]]i [[prépostot]] tette meg helynökévé. [[Pápa|Pápán]] a [[pálosok]] templomába temették. Hozzájárult a [[Pápa|pápai]], [[nyirád]]i, [[sümeg]]i templom helyreállításához és felszereléséhez, valamint a veszprémi püspöki palota újjáépítéséhez.
