„1848–49-es forradalom és szabadságharc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 93.119.175.234 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére |
|||
130. sor:
1848 szeptemberében lemondott a kormány, több minisztere a tárgyalási politika kudarca miatt Batthyány lemondása után az ország egy időre végrehajtó hatalom nélkül maradt. Így egy darabig, bár hivatalosan a kormány lemondott, ideiglenesen még vállalták adminisztratív feladatok elvégzését, az új kormány felállásáig. A végrehajtó hatalmat a [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] alapított ideiglenes, majd az országgyűlés határozata alapján véglegesített [[Országos Honvédelmi Bizottmány]] (OHB) gyakorolta, amelynek feladata Batthyány védelmi intézkedéseinek vizsgálata és támogatása volt. A testület elnöke Kossuth Lajos volt. Szeptember végére a törvényhatóságokba kormánybiztosok kerültek, és a gazdaság átállt a haditermelésre. A [[szerbek]] felkelését nem sikerült elfojtani, a [[Bánság]] legfontosabb erődjei [[Arad]] és [[Temesvár]] kicsúszott a magyar igazgatás alól.
[[október 3.|Október 3-án]] az uralkodó Lamberg halálhírére (akit Pestre érkezésekor a hajóhídon a felháborodott tömeg meglincselt) feloszlatta a magyar országgyűlést, Jellasicsot pedig Magyarország teljhatalmú királyi biztosává és a magyar fegyveres erők főparancsnokává nevezte ki
Ez adta meg a jelt a magyar kormányzatnak eddig sem nagyon engedelmeskedő császári és királyi tiszteknek.
| |||