→Élete
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
(→Élete) |
|||
|
A [[Felső-Ausztria|felső-ausztria]]i Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint [[hegedű]]n, orgonista vagy karnagyi álmait túlzott nagyravágyásnak tartotta. A családi hagyományokat megőrizve kötelességének érezte, hogy ő is tanár legyen. Így vidéki tanító lett, de zenei ambícióiról azért nem mondott le. A tanítói pályára való felkészülés során [[összhangzattan]]t is tanult, majd segédtanító korában [[zongora]]játékot és generálbasszust tanult. Visszatérve a St. Florian apátságba, [[autodidakta]] módon tanult zeneszerzést, sőt, öt évig az orgonista feladatokat is ő látta el.
Lényeges változás akkor történt, amikor 33 évesen a [[linz]]i [[Székesegyház|dóm]] orgonistája lehetett. [[1860]]-tól ő vezeti itt a fiúkórust is, és ezektől az évektől kezdve ontja a zeneműveket, miközben bécsi tanárokhoz jár fejlődni. [[Liszt Ferenc|Liszt]], aki Brucknerhez hasonlóan igen vallásos (és Wagnerrel együtt jelentős alakja az újnémet iskolának), már ekkor elismeri Bruckner munkásságát. 1868-ban Bruckner [[Bécs]]be költözött, és a konzervatóriumban, később pedig az egyetemen is oktatott [[zeneelmélet]]et, és orgonajátékot. Közben [[Egyesült Királyság|Angliában]], [[Svájc]]ban és [[Franciaország]]ban nagy sikert aratott orgonistaként is.
Lelkesen rajongott [[Richard Wagner|Wagner]] zenéjéért, személyesen is ismeretséget kötöttek. Bécsben azonban Bruckner elfogadottsága csak lassan nőtt, az akkori bécsi zenei életre jellemző megosztottságnak, és pártoskodásnak köszönhetően. Bruckner kívülállóként figyelte a pártviszályokat, melybe Wagner tisztelőjeként sodródott bele, s ez [[Johannes Brahms|Brahms]]-szal való kapcsolatát is megrontotta. [[Németország]]ban azonban egyértelműen népszerűek voltak művei, mint például a 7. szimfónia, melyet [[Lipcse|Lipcsében]] mutattak be [[1884]]-ben. Ezek a sikerek közvetve visszahatottak Bruckner bécsi megítélésére is, és végül nem maradtak el az ottani elismerések sem: Ferenc József-rend, egyetemi díszdoktori cím.
| |||