„Lengyelország a területi széttagoltság korában” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
A Göndörhajú Boleszláv halála után (1173), a legidősebb élő testvére, azaz Öreg Mieszko, lett a ''princeps''. Az uralkodása Krakkóban 1177-ig tartott – főurak döntötték meg és átengedték a hatalmat [[II. Kázmér lengyel fejedelem|Kázmérnek]], amivel megszegték a ''senioratus'' elveit, mert Kázmér a legfiatalabb volt a testverei közül<ref>''Dzieje Polski średniowiecznej'', 183. oldal</ref>. Ez az uralkodó az '''II. Igazságos Kázmér''' néve alatt ismerős (''Kazimierz II Sprawiedliwy''). Öreg Mieszko átvette a hatalmat Nagy-Lengyelországban és megalapította az ottani Piast-dinasztia ágát.
1186-ban Igazságos Kázmér átengedte Mazóviát. A halála után (1194) a legidősebb fia, '''[[I. Leszek lengyel fejedelem|Fehér Leszek]]''' (''Leszek Biały'') lett a ''princeps'' és a mazóviai fejedelem. Leszek elvesztette Krakkót 1198-ben, amikor Öreg Mieszko visszatért oda. Mieszko meghalt 1202-ban és az utódja Krakkóban a fia lett – '''[[III. Ulászló lengyel fejedelem|Hosszúlábú Ulászló]]''' (''Władysław Laskonogi''), aki ezenkívül uralkodott Nagy-Lengyelországban. 1206-ban elűzték Krakkóból, visszatért pedig Fehér Leszek, aki 1227-ig ott uralkodott (szünetekkel 1210-11. között és 1225-ben).
Abban az évben az egymás között vitatkozó fejedelmek: mazóviai ('''[[Konrád lengyel fejedelem|Konrád]],''' Leszek öccse), sziléziai ('''[[I. Henrik lengyel fejedelem|Szakallás Henrik]]''' (''Henryk Brodaty''), Száműzött Ulászló unokája), krakkói (Leszek) és nagy-lengyelországi ('''Władysław Odonic,''' Hosszúlábú Ulászló unokaöccse, sikeresen harcoló hatalomért a nagybátyja ellen) találkoztak Gąsawa falúban, a [[Kujávia]] és [[Nagy-Lengyelország]] határán. Leszek, mint a ''princeps'', szándékozta átadni Nagy-Lengyelországot Hosszúlábú Ulászlónak és visszahelyezni saját uralmát Pomerániában. Azért '''Świętopełk''' pomerániai fejedelem (Leszek formális helytartója [[Gdańsk]]ban, nem származott Piast-dinasztiából), valamint Władysław Odonic veszélyeztetettnek érezték magukat. A találkozásban Leszeket meggyilkolták, Henriket pedig sebesítették, amivel épp Świętopełk és Odonic embereit gyanúsították. Fehér Leszek volt az utolsó krakkói fejedelem, akinek fennhatóságát minden többi fejedelem ismerte el – a halála jelentette a központi hatalom végét Lengyelországban. Egyes tartományok tovább oszlottak, mert mindegyik uralkodójának is volt néhány fia, akit kellett földdel ajándékozni – nem volt pedig semmi felettes intézmény.
35. sor:
|[[Fájl:Leszek Czarny.jpg|145px|thumb|Fekete Leszek]]
|}
A Leszek halála után a hatalmat Krakkóban átvettek: Hosszúlábú Ulászló, Szakallás Henrik, Mazóviai Konrád (2-szer) és '''[[II. Henrik lengyel fejedelem|Jámbor Henrik]]''' (''Henryk Pobożny'', Szakallás fia, 2-szer). 1227-43. között ezeknek a fejedelmeknek uralkodásai átlagosan 2 évet tartottak. A legsúlyos esemény ebben az időszakban 1241-ben történt meg, amikor a tatárok betörtek a déli Lengyelországba, hogy megakadályozzanak a lengyel fejedelmeknek segíteni Magyarországnak. A tatárok meghámozták [[Sandomierz]]et és [[Krakkó]]t, azután beléptek egészen a nyugati Sziléziába, ahol a [[legnicai csata|legnicai csatában]] szétzúzták a lengyel-cseh-[[Német Lovagrend|lovagrend]]i hadsereget meg megölték Jámbor Henrik fejedelmet. Azután Morvaországon keresztül átmentek Magyarországra.
Jámbor Henrik nemcsak Krakkó, hanem Nagy-Lengyelország és Szilézia fejedelme is volt. A halála során a hatalmat Nagy-Lengyelországban Władysław Odonic fiai vették át – elsőként '''Przemysł I''' (1241-57), azután '''Jámbor Boleszláv''' (''Bolesław Pobożny'', 1257-79). Boleszláv elvette [[IV. Béla magyar király]] lányát – [[Boldog Jolán|Jolánt]], aminek célja a csehellenes szövetség volt. Szilézia pedig még szétdarabolta magát apró fejedelemségekre, amelyek már nem számoltak a lengyel politikában.
| |||