„Berey Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
== Életútja ==
Erdélyi katolikus család gyermekeként látta meg a napvilágot. A szatmári [[Szamos]], majd [[Szatmári Újság]], [[Aradi Közlöny]], [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], [[Független Újság]] munkatársa volt, szerkesztette a [[Nagykároly és Vidéke]] (1930-31), [[Szamos (folyóirat)|Szamos]] (1931), [[Mai Nap]] (1932) c. lapokat. 1933-ban [[riport]]regényt írt (''Amerika, [[Mohy Sándor]] címlapjával''), 1934-ben Szatmáron [[Várady Aladár]]ral szerkesztette az [[Erdélyi monográfia]] c. lexikont, majd 1936-ban tanulmányt adott ki ''Néhány szó az újságírásról'' címmel. 1938-ban [[Magyarország]]ra költözött, a [[szeged]]i [[Délmagyarország]] belső munkatársa, majd 1940-ben tulajdonosa lett.
Fordításában mutatta be a szatmári színház [[Gheorghe Ciprianu]] ''Ember meg a gebéje'' c. [[avantgárd]] színművét (1939). Sajtótörténeti munkája: ''A magyar újságírás Erdélyben 1919-1939'' (Szeged, 1940). Az 1944-es [[Margarethe hadművelet|német megszállás]] után a [[dachaui koncentrációs tábor]]ba hurcolták amiatt, hogy tiltakozott a zsidó származású emberek deportálása ellen. A háború után hazakerült, a „fordulat éve” után feleségével [[Budapest]]en telepedett meg s ismét újságírással foglalkozott. A lágerben átélteket ''Hitler-Allee'' ([[Budapest]], 1979) c. emlékiratában örökítette meg. 1956 után a megtorlásokban nem volt hajlandó részt venni, így újságírói állást nem kaphatott, több évi portási állás után a [[Figyelő]] című közgazdasági lap tördelő szerkesztője lett Budapesten, innen ment nyugdíjba.
| |||