„Kis jégkorszak” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamoaBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: interwikik eltávolítása (Wikidata)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a DEFAULTSORT, replaced: 1640-164 → 1640–164 (3) AWB (8350)
4. sor:
Kis jégkorszaknak nevezzük a [[klimatológia|klimatológiában]] a [[14. század]]-tól a [[19. század]]ig tartó viszonylag hűvös időszakot.
 
Az átlaghőmérséklet Nyugat-Európában ebben az időszakban 1-2 °C-kal, világszerte pedig 0,5-1 °C-kal maradt el az [[1960]]-[[1990]] közötti időszak átlagától, azaz még mielőtt erősen érezhetővé vált volna a jelenkori globális felmelegedés. Ez utóbbinak az oka a kutatók nagy többsége szerint az emberi tevékenység nyomán erősödő üvegházhatás, míg a kis jégkorszak az éghajlat természetes ingadozásának eredménye volt. Az okokat többek között a naptevékenység csökkenésében, illetve a földi vulkáni aktivitás növekedésében (és a légkörben jelenlévő vulkáni hamunak a [[Nap]] sugárzását visszaverő hatásában) keresik a kutatók.
 
A kis jégkorszak időszakának pontos meghatározása körül jelentős viták vannak a klimatológusok körében. A szóban forgó korszakot az úgynevezett középkori éghajlati optimum előzte meg, amikor például a [[vikingek]] le tudtak telepedni [[Grönland]]on ([[987]]-[[15. század]]). Ottani településeik pusztulásához alapvetően járult hozzá a kis jégkorszak.
10. sor:
A [[Németalföld]]ön [[1315]]-től egészen a következő évtized elejéig szinte folyamatos esőzések voltak, emiatt rendszeresen odaveszett a termés. Sokan ezt tekintik a kis jégkorszak kezdetének. Mások [[1430]]-ra teszik a kezdetét azzal, hogy a 19. század közepéig tartott. Az európai gleccserek például [[1850]]-ben voltak a leghosszabbak a legutolsó jégkorszak óta. [[London]]ban sokáig vásárokat lehetett rendezni a befagyott [[Temze]] jegén.
 
Két évszázadon át, 1550 és 1740 között az éghajlat különösen hidegre fordult.<ref> Élet és Tudomány, 2012. 51-52. szám 1640-16431640–1643. oldal. </ref>
A [[16. század]] egész második felében a tél jellemzően [[november]]től [[március]]ig tartott, sok hóval és jéggel. A nyarak hűvösek voltak, ősszel gyakori volt a pusztító [[vihardagály]] [[Hollandia|Hollandiában]]. [[1586]] [[december]]étől egészen [[1587]] [[szeptember]]éig tartott a kis jégkorszak első mélypontja. Még a 17. század első negyede is hideg volt. Tanúskodnak erről olyan korabeli holland és flamand festők művei is, mint [[Hendrick Avercamp]] és [[ifj. Pieter Brueghel]]. A 17. század második negyedétől az időjárás melegebbé vált, például az [[1636]]-es és [[1637]]-es tél rendkívül enyhe volt.
 
16. sor:
 
* Koninklijk Nederlands Meteorologisch Instituut – KNMI, Holland Királyi Meteorológiai Intézet
* J. Buisman (szerk: A.F.V. van Engelen, KNMI): Weer, wind en water in de Lage Landen, delen III en IV, 1450-16751450–1675. Uitgeverij Van Wijnen, Franeker, 1998-20001998–2000.
* H. H. Lamb: Climate, History and the Modern World. Routledge, London, 1995.
 
24. sor:
{{commonskat|Little Ice Age}}
 
{{DEFAULTSORT:Kisjegkorszak}}
[[Kategória:Klímaváltozás]]
[[Kategória:Meteorológia]]