„Kelemen Lajos (történész)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a →Élete |
||
21. sor:
Amint azt [[Szabó T. Attila]] nyelvészprofesszor, Kelemen Lajos legkedvesebb tanítványa írta: ''„Személyes rábeszéléssel, tanítványai, barátai, tisztelői mozgósításával, széles körű ismeretsége felhasználásával, a napilapokban fáradhatatlan hírveréssel, az adományok jelentőségének nyilvános ismertetésével, méltatásával, kezdve a legnagyobb erdélyi családi levéltárak akkori tulajdonosain, a néhány levélből álló gyűjteményecskék birtokosáig sok-sok embert rávett arra, hogy az erdélyi múlt írásbeliségének anyagába tartozó egyéni vagy családi gyűjteményt megőrzés végett a múzeumi levéltárnak adja át”.''
Írásainak bibliográfiája több mint 400 címszót tesz ki. Ezek között számos a forrásközlés, a tanulmány, cikk, könyv, adatközlés. Tudásának mégis csak egy részét tudta közkinccsé tenni, miután idejének legnagyobb részét mások kutatásainak segítésére, a mások számára történő adatgyűjtésre fordította. Többek között, 1926-ban rengeteg adalékkal látta el [[Móricz Zsigmond]]ot az ''[[Erdély-trilógia]]'' megírásához. Sok energiáját emésztette el a mindennapi megélhetés biztosítása is. Életének utolsó szakaszában kedvelt időtöltése volt a városnéző séta. Érdeklődőket, bel- és külföldieket kalauzolt végig a történelmi Kolozsvár utcáin és az „Erdélyi Panteonban", a [[Házsongárdi temető]]ben. Hosszas, súlyos betegeskedés után, 1963-ban hunyt el [[Kolozsvár]]on.
[[Kép:Kelemen lajos sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|290px|Kelemen Lajos sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben]]
| |||