„Garay János (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csák (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 176.63.170.62 (vita) szerkesztéséről Csigabi szerkesztésére |
Infobox + forrás. Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{egyért2|az 1812-ben született költő-íróról|Garay János (egyértelműsítő lap)}}
{{más|Garai János (költő)}}
{{Író infobox
|név= Garay János
|kép=
|képaláírás=
<!--Élete-->
|született_idő= [[1812]]. [[október 10.]]
|született_hely= [[Szekszárd]]
|elhunyt_idő= [[1853]]. [[november 5.]] {{életkor-holt|1812|10|10|1853|11|5}}
|elhunyt_hely= [[Pest (történelmi település)|Pest]]
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|szülei=
|feleség=
|férj=
|gyerekek=
<!--Munkássága-->
|írói álnév=
|műfaj= [[elbeszélő költemény]], [[ballada]], [[eposz]]
|irányzat= [[romantika]]
|periódus=
|első mű=
|fő mű= '''Az obsitos'''<br>'''Csatár'''
|kiadó=
|díjak=
|behatás=
|kihatás=
|weboldal=
|aláírás=
|megjegyzés=
}}
[[Fájl:Garay János 1 Szekszárd.JPG|bélyegkép|jobbra|240px|Garay János szobra [[Szekszárd]]on]]
[[Fájl:Garay emléktábla Szekszárd.JPG|bélyegkép|jobbra|240px|Emléktábla a Garay János szülőházának helyén álló épületen. [[Várady Antal]] disztichonja (1881)]]
9 ⟶ 38 sor:
Elemi iskoláit és az első latin osztályt szülőhelyén, a többi osztályokat 1823 és 1828 között [[Pécs]]ett (a későbbi [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|Nagy Lajos Gimnáziumban]]) és ([[1829]]-től) a bölcseleti tudományok hallgatásával a pesti egyetemen végezte. Ezután nagyrészt az irodalommal foglalkozott. [[1833]]-tól Mátrai (Rotkrepf) Gábor ''Regélő'' című, továbbá a ''Honművész'' című lapok segédszerkesztője volt. E két lapba írt történeti cikkeket, verset, novellát, tárcát, útirajzot, hírlapi újdonságot, színikritikákat, sőt adomákat, talányokat és rejtvényeket is. [[1836]] januárjában egy pesti kereskedő leányát, Pap Mártát vette nőül, aki azonban fél év múlva meghalt. Írt cikkeket a Wigand-féle ''Esmeretek Tárába'' és fordított a ''Tudomány Tár'' számára is. [[1835]]-ben társult Gaál József, Vajda Péter, Tóth Lőrinc és [[Szigligeti Ede]] írókkal, hogy eredeti színműveket szerezzenek, s az eredményül kiadott drámagyűjtemény II. kötetében meg is jelent ''Árbócz'' c. színműve. [[1837]]. november 29-én Babocsay Máriával kelt második házasságra. Az év végén [[Pozsony]]ba kellett mennie, hogy 1838 elejétől elfoglalja új állását Orosz József ''Hírnök'' című politikai lapjának szerkesztőségében. Habár e lapnál csakis a külföldi hírek fordításával foglalkozott, mégis annak politikai irányával saját meggyőződése nem fért össze, így e laptól csakhamar megvált. Már 1839-ben visszatért Pestre és a ''Jelenkor'' számára fordított külföldi politikai híreket, néha tárcákat is írt a lapba egészen 1844 végéig, amikor a ''[[Budapesti napló]]'' c. rovatot és [[1845]]-ben az ''Életképek''ben a Hirlapi méh c. szemlét vezette. [[1839]]. november 23-án a [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] levelező tagjai közé választotta, 1842. január 22-étől pedig a [[Kisfaludy Társaság]] tisztelte meg tagsággal, ahol [[Toldy Ferenc]] július 30-án intézte hozzá bevezető beszédét. [[Erdélyi János (költő)|Erdélyi János]] a társaság titkára [[1844]]-ben külföldre távozott, s ekkor helyettes titkárrá Garayt választották meg, majd 1845. január 28-án rendes segédtitkárrá, mely állásában meg is maradt, míg a társaság működése 1848–49-ben meg nem szűnt.
A költészet iránti vonzalma, már fiatalon megmutatkozott, még pécsi tartózkodása alatt. Sokat olvasott, s legelőször [[Rájnis József|Rajnis]] magyar Virgilje hatott rá, hexametereket írt és iskolai latin feladatait magyarul is elkészítette. Később főleg [[Virág Benedek]] ódáinak befolyása alá került, s inkább a líra felé hajlott. Pécsett kezdett megismerkedni a [[német irodalom]]mal és költészettel, mely korai lírai költészetére nagy hatással volt. Szépirodalmi tanulmányait Pesten folytatta, ahol buzgón látogatta az egyetemi könyvtárat. [[Horvát István (történész)|Horvát István]] nyelvészeti előadásai [[Révai]] és a magyar nyelv tanulmányozására serkentették, s ekkor [[Vörösmarty Mihály|Vörösmarty]] alapján, hőskölteményt írt. Az [[1840]]-től [[1848]]-ig pezsgő nemzeti élet és a politikai mozgalmak lelkesítő ereje őt is fölvillanyozták, s ekkor írta hazafias „iránykölteményeit”. A népszerű költő, aki több évig kénytelen volt hírlapírással keresni kenyerét, hogy családjának enni adhasson, [[1845]]. [[július 1
„A közrészvét törekedett árván maradt családján segíteni; különösen [[Pompéry János]] fáradozott a Garai árvák ügyében és a nemzet nem késett 10.000 forintnyi adakozás által kegyeletének és elismerésének bizonyítékát adni.”
59 ⟶ 88 sor:
== Források ==
* {{Szinnyei|3||g/g06344.htm}}
* [http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/garay.htm Hegedüs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka]
== További információk ==
| |||