|
== A kobza ==
A ''kobza'' [[Moldva|Moldvában]], [[Munténia|Munténiában]] és néhány dél-[[erdély]]i faluban [[románia]]i nem csak cigánybandák jellemző kísérő , hanem szóló hangszere is volt , sőt két kobzos is játszott együtt a [[19. század]]ban és részben a [[20. század]]ban is. A [[hétfalu]]si ([[Brassó]] környéki) csángók hangszerét [[Orbán Balázs]] ''A székelyföld leírása'' (1868–1873) című művében így jellemzi: ''„A kobza egy gitárszerű hangszer, melynek öt bordája, rövid nyaka és nyolc húrja van, ezt tollal pengetik s a zenekarban a nehezen hordozható cimbalmot helyettesíti.”'' ▼Egyik legrégebbi ábrázolása 4000-9000 évesnek tartott a TORDOSi naptárkövön(Kolozsvári Múzeum). Ezer Buda völgyében is található egy 7.sz.-i, színes faliképen kobzához nagyon hasonló hangszer, amelyről Stein Aurél készített fényképet.
1616-ben Szepsi Czombor Márton találkozott egy kobzossal,aki arról mesél akinek már ős-ősapja is generációkon keresztül énekelt és kobzolt a Hun harcosok hőstetteiről, illetve mostani keserves állapotyjárúl, ui.a helybeliek mutogatják idegeneknek, mint nevezetességet Atilla vitézeinek halottas halmait, (temetkezési helyeit). A Hunokról 862 előtti időkböl tesznek említést a történetírók. Sajnos 1576-os hercegszölösi zsinaton hoztak egy határozatot "a kobzokat, dobokat, citerákat furulyákat össze kell törni" 1649-es marosvásárhelyi országgyűlés törvényerőre emelte, melynek értelmében a hangszer ritkaságnak számított évszázadokon át,s így moldvai magyarok körében megmaradhatott koboz-dob-furulyások összeállításban,(akik nem hivatásos zenészenként működtek, s ez így van manapság is, de ez nem megy az előadás rovására.)
▲A ''kobza'' [[Moldva|Moldvában]], [[Munténia|Munténiában]] és néhány dél-[[erdély]]i faluban [[románia]]i nem csak cigánybandák jellemző kísérő, hanem szóló hangszere is volt, sőt két kobzos is játszott együtt a [[19. század]]ban és részben a [[20. század]]ban is. A [[hétfalu]]si ([[Brassó]] környéki) csángók hangszerét [[Orbán Balázs]] ''A székelyföld leírása'' (1868–1873) című művében így jellemzi: ''„A kobza egy gitárszerű hangszer, melynek öt bordája, rövid nyaka és nyolc húrja van, ezt tollal pengetik s a zenekarban a nehezen hordozható cimbalmot helyettesíti.”''
A moldvai csángók kobzája fél körtére hasonlít, teste öblös; sajátos kialakítású szelvényekből, „bordákból” van összeragasztva. [[Nyak (hangszerrész)|Nyaka]] rövid, teljesen egybesimul a test felső, fokozatosan keskenyedő végével. A [[Fej (hangszerrész)|hangolófej]] a reneszánsz [[Nyugati lant|lant]]okhoz hasonlóan hátratörik, egyenes, vályús rendszerű,régen a bélhúrokkal,húrok oldalsó állású [[Kulcs (hangszerrész)|fakulcsokra]] tekerednek. [[Fogólap]]ja a [[Tető (hangszerrész)|tetővel]] egy síkban áll, bundozatlan. A [[húrtartó]] a tetőre van ragasztva, a húrok egy ezzel párhuzamos [[Láb (hangszerrész)|húrlábon]] törnek meg. A tetőn több apró hangnyílás van.
AGyári gyárihangszer. hangszernek legtöbbszörLegtöbbször négy pár acélhúrja van, változatos hangolással, egy-egy kórus húrjai oktávpárhuzamban szólnak. A húrkórusok állhatnak három húrból is, ekkor a hangszernek összesen 10, 12 húrja lehet. Lúdtollal pengetik.
A [[hegedű]]–kobza ritkább,koboz-furulya duó,dobos és még egy furulyással sokszor kiegészült, Aa moldvai csángóknál megszokott hangszeregyüttes volt lakodalmakon, táncalkalmakon, kocsmában. Dallamjátékra a kobza nemigen alkalmas,(de ezt cáfolja Stein Aurél által készített fénykép egy 7sz.-i faliképről, ahol látható ütőgardonhoz és kobozhoz hasonló hangszeren játszók és Fábri Géza és Úz Kovács Gyula akik egyedül játszanak kobzon az utóbbi évtizedben,) zenekarokban manapság inkább a ritmikus akkordjáték a jellemző. A kobzás egy-egy dallam kíséretekor két-három [[akkord]]ot használ, a [[dúr]] és [[moll]] hármashangzatok mellett ritkán domináns [[szeptim]] típusú harmóniát is. A zenészek legtöbbször [[cigányok]], de akad köztük csángó is s manapság évente 1o-15 kobzos kerül az óbudai zenei középiskolából, így elmondható a hangszer reneszánszát éli.
== Források ==
Thorma Zsófia TORDOS
Uz Kovács Gyula (kobzos) előadása Piliscsaba 2003--[[Szerkesztő:Balogg|Balogg]] <sup>[[Szerkesztővita:Balogg|vita]]</sup> 2013. március 19., 13:35 (CET)
* {{SárosiHangszer}}
* {{MNéprLex|3|227|3-587.html}}
Szepsi Csombor Márton utazásai saját tollából--[[Szerkesztő:Balogg|Balogg]] <sup>[[Szerkesztővita:Balogg|vita]]</sup> 2013. március 19., 13:35 (CET)
Kecskés András kobzos--[[Szerkesztő:Balogg|Balogg]] <sup>[[Szerkesztővita:Balogg|vita]]</sup> 2013. március 19., 13:35 (CET)
Stein Aurél utazásai (Tarym medence-Ezer Buda Völgye)--[[Szerkesztő:Balogg|Balogg]] <sup>[[Szerkesztővita:Balogg|vita]]</sup> 2013. március 19., 13:35 (CET)
== Külső hivatkozások ==
[[en:Cobza]]
[[de:Koboz]]
[[fr:Cobza]]
[[nl:cobza]]
|
