„Hamupipőke (mese)” változatai közötti eltérés

 

A zokogó Hamupipőke mellett ekkor megjelent a fehér madár és egy fehér színű, ezüsttel díszített selyemruhát, illetve egy aranyból készült cipellőt adott a leánynak. Hamupipőke felöltözött, rohant a bálba és elvegyült a vendégek között. Szépsége azonnal felkeltette a trónörökös figyelmét, de Hamupipőkének sikerült elszöknie. Ez történt a háromnapos bál második estéjén is, amelyen az ifjú herceg ismét megpróbálta megtalálni a gyönyörű leányt, de Hamupipőke ismét kereket oldott. A harmadik alkalommal is elmenekült, ám a palota lépcsőjén a lába kicsúszott az arany cipellőből, a cipő pedig a lépcsőn maradt.

 

A király kikérdeztette a bál valamennyi résztvevőjét, de Hamupipőkét senki sem ismerte. A leány apját is kikérdezték, de Hamupipőke oly' szép volt, hogy még saját apja sem ismerte fel. A trónörökös nyomozásba kezdett. Az egész királyságot végigjárta és valamennyi leány lábára felpróbálta a palota lépcsőjén felejtett cipellőt. Hamupipőke mostohatestvérei is megkísérelték felhúzni az aranycipőt, de az oly' kecses és oly' vékony volt, hogy nem ment a lábukra. A herceg elhagyta a házat, de az utcára lépvén vadgalambok hangjára lett figyelmes. A vadgalambok a közeli temető felé hívogatták, ahol a herceg megtalálta a szülője sírjánál imádkozó Hamupipőkét. A cipőt a lábára próbálta, majd megcsókolták egymást, és boldogan éltek, míg az egyikük el nem halálozott. A történetnek ez a változata nem tudósít a mostoha reakcióiról illetve a további történésekről.