„Hajtás” változatai közötti eltérés

3 303 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
összevonás
a (kategóriacsere)
(összevonás)
A '''hajtás''' ''(cormus)'' leveles szár, azaz a növény [[Szár (botanika)|szára]] és [[levél (botanika)|levele]] együtt. Fiatal kori alakja a '''rügy'''. A rügy központi része a rügy tengelye, erre borulnak rá a levélkezdemények. A tengelyből lesz a szár, a levélkezdeményekből lomblevelek fejlődnek ki. A rügyet rügypikkelyek boríthatják, ezek a ''fedett'' rügyek. Ha nincsenek rügypikkelyek, ''csupasz'' rügyekről beszélünk. A [[Szár (botanika)|szár]] a hajtás főtengelye, a levelek a hajtás tengelyfüggelékei. [[Növény-törzsfejlődéstan|Törzsfejlődéstan]]ilag a szártengely az idősebb képződmény, a levelek oldaltelomák (villás oldalágak) ellaposodásával és tengelykinövésekkel keletkeztek. A hajtás szára mechanikai (támasztó-) szöveteket is tartalmaz, mely lehetővé teszi a negatív [[geotropizmus]]t.
 
A [[levél (botanika)|levelek]] a száron meghatározott rendben, a szárcsomókon ''(nóduszokon)'' erednek, ezek tövében leveles oldalágak fejlődnek. A szárcsomók közötti szakaszokat szártagoknak ''(internodiumoknak)'' nevezzük. A szárcsomók közti távolság függvényében beszélhetünk hosszú szártagú [[hosszúhajtás]]rólhosszúhajtásról, rövid szártagú [[rövidhajtás]]rólrövidhajtásról – mindkettő korlátlan növekedésű –, valamint a korlátozott növekedésű, igen rövid szártagú [[törpehajtás]]róltörpehajtásról (ez általában a levelekkel együtt hullik le).
 
A [[virág]] rövid szártagú, korlátolt növekedésű, szaporodásra módosult leveleket hordozó hajtás.
 
*== [[Hosszúhajtás, rövidhajtás, törpehajtás]] ==
A [[fás szárú növény]]ek egy jól megfigyelhető hajtásrendszertípusa a ''hosszúhajtás-rövidhajtás'' elrendezés. Ennél a koronát kétfajta hajtás alkotja: a fő tengelyeket a hosszú szártagokkal (internodium, a szárcsomók – nóduszok – közötti szakaszok neve) rendelkező ''hosszúhajtások'' alkotják, míg az oldalirányú tengelyeket a szártagok nélküli, jóval rövidebb ''rövidhajtások'' teszik ki. ''Törpehajtás'' a korlátolt növekedésű rövidhajtás neve (fenyők levelénél). Ennek az elrendezésnek klasszikus példája a [[lombhullató növény|lombhullató]] [[páfrányfenyő]], a ''Ginkgo biloba''.
 
A rövidhajtások általában nem játszanak szerepet a növény szárának kialakulásában, gyakran a virágokat hordozzák. Korábban a [[fenyőfélék]] alcsaládjait hosszú- és rövidhajtásaik megoszlása alapján különböztették meg – manapság ezeket csak [[alakkör]]öknek tekintik. A rövid- és a hosszúhajtás korlátlan növekedésű, a törpehajtás korlátozott növekedésű és nagyon rövid szártagú, többnyire lehullik a levelekkel együtt.
 
A gyorsan növekvő hosszúhajtások a fa koronájának külső szélén igyekeznek minél szélesebb, illetve magasabbra törő koronát kialakítani magas megvilágítású környezetben. A hosszúhajtás egymástól távol eső szárcsomóin levelekben gazdag, szárcsomók nélküli oldalágak (rövidhajtás) képződnek.
 
A [[vörösfenyő]]k ágak végén található egyéves hajtásai hosszúhajtások, évente 10-30 cm-t nőnek, rajtuk a tűlevelek magánosan állnak; az idősebb, évente csak néhány mm-t növő törpehajtásokon 20-40-es csomókban, „rozettában” állnak a tűlevelek – a jobb oldali képen ez látható.
 
A hosszúhajtás-rövidhajtás elrendezést [[evolúció]]s és [[ökológia]]i szempontból még keveset vizsgálták. [[Sivatag]]i és [[félsivatag]]i környezetben, teljes megvilágításban számos példa található a hosszúhajtás-rövidhajtás elrendezésre. Számos előnye lehet ennek a megoldásnak:
 
*Különösen sivatagokban, a [[száraz évszak]]ban az „alvó” cserje vagy fa a [[csapadék]] lehullta után pár napon belül képes [[fotoszintézis|fotoszintetizáló]] leveleket növeszteni. A növekedést gyorsítja, hogy nem kell szárszövetet növeszteni.
*A hosszúhajtás-rövidhajtás elrendezésű fás szárú növények a kevesebb elágazódás miatt a napfényt beljebb tudják engedni, hogy mélyen áthassa a lombozatot, és ne csak a korona tetejét és széleit érje.
*A [[virágzat]]ok a rövidhajtásokon képződnek, kis távolságra a tápanyagokat nyújtó levelektől.
*A levelek általában fürtökben nőnek, rövid levélnyéllel, olyan közel a szárhoz, ami valószínűleg védelmet nyújt az ellen, hogy a [[szél]] letépje őket.
 
A [[virág]]ok specializált rövidhajtásoknak is tekinthetők.
 
==Vízhajtás==
{{commonskat|Water shoot|Vízhajtás}}
Vízhajtásnak az olyan vékony ágakat nevezik, melyek alvó [[rügy]]ek aktivizálása során keletkeznek. Tipikusan a hirtelen szabaddá vált, s így erősebb fény hatásának kitett fánál jelentkezik. A faanyag értékcsökkenését okozhatják. A [[tölgy]]eknél az elhalt vízhajtás (a „szeg”) behatolhat a [[geszt (botanika)|geszt]]be is.
<gallery>
{|
| [[Fájl:Vízhajtás3Vízhajtás2.JPG|none|thumb|240px|Vízhajtás nyírfán]]
|-
| [[Fájl:Vízhajtás2Vízhajtás3.JPG|none|thumb|300px|Vízhajtás nyírfán]]
Fájl:Larix decidua.jpg|[[Európai vörösfenyő]] törpehajtása
| [[Fájl:Vízhajtás3.JPG|none|thumb|240px|Vízhajtás nyírfán]]
</gallery>
|}
 
==Lásd még==
* [[Szár (botanika)|Szár]]
* [[Hosszúhajtás, rövidhajtás, törpehajtás]]
 
==Források==
* [http://fahiba.fmk.nyme.hu/04_vizhajtas.htm Vízhajtás]
* [http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/novenytan/novenytan-7-hajtas Növénytan, felsőfok: Alaktan: A hajtás elágazásai]
* [http://www.botgard.ucla.edu/html/botanytextbooks/generalbotany/typesofshoots/longshootshortshoot/index.html Mildred E. Mathias Botanical Garden: Definition], [http://www.botgard.ucla.edu/html/botanytextbooks/generalbotany/typesofshoots/longshootshortshoot/examples.html examples]
 
==Kapcsolódó szócikkek==
{{csonk-dátum|csonk-növény|2006 augusztusából}}
* [[Szár (botanika)|Szár]]
 
{{DEFAULTSORT:Hajtas}}