„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

→‎Statisztikák: mindenfajta terrorra jellemző lehet a szigor, a nyilasterrorra is, ne minősítsünk. Ráadásul a mondat értelmetlen. Mi köze az itteni szigornak ahhoz, hogy hány embert végeztek ki Ausztriában?
(→‎Statisztikák: vélemény és minősített povozás forrásnélküliség stb. miatt mondat törölve)
(→‎Statisztikák: mindenfajta terrorra jellemző lehet a szigor, a nyilasterrorra is, ne minősítsünk. Ráadásul a mondat értelmetlen. Mi köze az itteni szigornak ahhoz, hogy hány embert végeztek ki Ausztriában?)
[[1945]] és [[1949]] között Soós Mihály kutatásai szerint 59 429 fő került a népbíróságok elé és 55 322 fő ügye le is zárult. A népbíróságok 26 997 főt elítéltek, 14 727 főt felmentettek, 12 644 fő ügye pedig más módon zárult.
 
A legfontosabb ügyekben eljáró Budapesti Népbíróság statisztikái szerint 1945-1946-ban 202 főt, [[1947]]-ben 33-at ítéltek halálra. [[1945]] és [[1947]] közt 127 főt végeztek ki, [[1948]]-ban 33-at. [[Szakács Sándor]] és [[Zinner Tibor]] adatai szerint<ref>[http://www.magyarholokauszt.hu/mh011190.html magyarholokauszt.hu]</ref> a népbíróságok 477 [[halálbüntetés|halálos ítélet]]et hoztak és ténylegesen összesen 189 embert végeztek ki, ítéletük alapján. A kommunista terrorra jellemző szigorral magyarázható, hogy a nácik által hosszabb ideig megszállt [[Ausztria|Ausztriában]] csak 32 embert végeztek ki a háború után.
 
[[1950]]. [[február 1.|február 1-jén]] 13&nbsp;128 fő volt letartóztató-intézetekben, közülük 2561-et ítéltek el „háborús, illetve népellenes” bűncselekményekért.