„Paulay Ede” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kgyt (vitalap | szerkesztései) →Életpályája: elgépelés jav. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Kép:Paulay Ede.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Paulay Ede az 1880-as években ([[Klösz György]] felvétele)]]
'''Paulay Ede''' ([[Tokaj]], [[1836]]. [[március 12.]] – [[Budapest]], [[1894]]. [[március 12.]])
==Életpályája==
Édesapja kincstári tisztviselő, a sóhivatal pénztárnoka volt.
Paulay Ede a gimnáziumot [[Sátoraljaújhely]]en, Budán és [[Kassa|Kassán]] végezte. Szülei akarata szerint az egyházi pályára, a premontrei rendbe kellett volna lépnie, lelke azonban a művészi pályára vonzotta és 1851-ben Kassán színész lett. Álnevet vett fel és tíz évnél tovább volt a vidéki színpad kedvelt művésze; bejárta [[Kolozsvár]], [[Szeged]], [[Debrecen]], [[Győr]] színpadait. [[1859]]-ben vette nőűl Gvozdanovits Juliát (előbb Jánosiné).
1860-tól 1863-ig a kolozsvári állandó színháznak volt szerződött tagja, mint első rangú drámai színész, majd mint rendező. 1863 augusztusában meghívást kapott a budapesti [[Nemzeti Színház]]hoz, ähol nehány nagyobb szerepben, úgy mint Hamlet, Bánk bán, Rang és mód, Seneterre marquisban annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy nejével együtt (aki 1880. május 1-jén történt haláláig volt tagja a Nemzeti Színháznak) már szeptember 1-től szerződtették.
Paulay mint színész a pesti színpadon nem emelkedett első rangra, mint drámai rendező is működött 1873-ig. Kellemetlen intermezzo zajlott le [[1874]]-ben, miután egy súgóval folytatott vitája tettlegességig fajult.
1877 augusztus havától [[Szigligeti Ede]] drámai igazgató alatt állandó drámai főrendező lett; miközben a színészi pályáról is lelépett, mert főrendező nem lehetett többé működő színész. Tevékenységét egészen az országos színi iskolának szentelte, ahol mint tanár és aligazgató működött. 1872-ben nagyobb utat tett Francia-, Német- és [[Olaszország]]ban, 1876-ban ismét [[Párizs]]ba és [[London]]ba utazott.
Amikor Szigligeti 1878. január 19-én meghalt, őt nevezték ki a Nemzeti Színház drámai igazgatójának; midőn pedig az [[Magyar Állami Operaház|opera]] átköltözött újonnan épült Andrássy úti díszes hajlékába, a Nemzeti Színház főigazgatója lett. Ezen állását 1894. március 12-én Budapesten történt haláláig töltötte be.
A színművészek oktatásában is szerepet vállalt: a Színitanodának alapításától, [[1863]]-tól tanára és titkára, majd 1874-től aligazgatója volt. Tagja volt 1876-tól a [[Petőfi Társaság]]nak is. Az 1893-ban utódintézményként megalakult Színművészeti Akadémiának ő volt az első igazgatója. A [[Kisfaludy Társaság]] 1882. február 8-án választotta meg rendes tagjának.
Legnagyobb érdeme marad a régibb magyar drámai irodalom fölelevenítése, elavult nyelvű, de még hatást igérő darabok kijavítása által. Számos színdarabot magyarra fordított és sok szakcikke jelent meg.
Síremlékét (a reliefet mintázta Margo Ede) 1897. november 26-án leplezték le a budapesti [[Kerepesi úti temető]]ben. Második neje volt [[Adorján Berta]] drámai színésznő, aki férje halála után 1895. október 15-től ismét a Nemzeti Színház keretébe lépett.
==A magyar drámáért==
32 ⟶ 47 sor:
* {{SzínhLex||http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz20/152.html}}
* {{MÉL|2|372–373|ABC11587/11932.htm}}
* {{szinnyei}}
{{commonskat|Ede Paulay}}
| |||