„Karácsony” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 46.35.192.61 (vita) szerkesztéséről Legobot szerkesztésére |
||
1. sor:
[[Kép:Gerard van Honthorst 002.jpg|thumb|250px|right|Jézus születése <br /> Gerard van Honthorst: A pásztorok imádása]]
[[Kép:J. Bosch Adoration of the Magi Triptych.jpg|thumb|250px|right|[[Hieronymus Bosch]]: A háromkirályok imádása, triptichon, [[Prado]], [[Madrid]], [[Spanyolország]]]]
[[Fájl:Juletræet.jpg|bélyegkép|250px|A feldíszített [[karácsonyfa]] a karácsony ünnepének egyik szimbóluma.]]
A '''karácsony''' egy [[Kereszténység|keresztény]] [[ünnep]],<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/K/kar%C3%A1csonyi%20szok%C3%A1sok.html Magyar katolikus lexikon > K > karácsonyi szokások], lexikon.katolikus.hu</ref> amelyen [[Jézus|Jézus Krisztus]] születésére emlékeznek. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének<ref>[http://www.magyarkurir.hu/hirek/assisi-szent-ferenc-szabadalma Assisi Szent Ferenc szabadalma]</ref> tartotta a Karácsony ünnepét.<ref>[http://www.merriam-webster.com/dictionary/christmas Christmas], ''Merriam-Webster''. Retrieved October 6, 2008.<br />"[http://encarta.msn.com/encnet/refpages/RefArticle.aspx?refid=761556859 Christmas]," ''[[MSN Encarta]]''. Retrieved October 6, 2008. [http://www.webcitation.org/query?id=1257008234358079 Archived] 2009-10-31.</ref><ref name="CathChrit">[http://www.newadvent.org/cathen/03724b.htm "Christmas"], ''[[The Catholic Encyclopedia]]'', 1913.</ref> Minden év [[december 25.|december 25-én]] tartják világszerte, habár nem ezt a dátumot tartják számon Jézus születésének. Feltehetőleg vagy azért esett erre a választás, mert egyes keresztény szerzők szerint Jézus szenvedése azaz a húsvét illetve fogantatása az év azonos napján, március 25-én történt,<ref>[http://www.bib-arch.org/e-features/christmas.asp How December 25 Became Christmas, Biblical Archaeology Review, Retrieved 2009-12-13]</ref> vagy azért, mert ekkor volt a [[téli napforduló]] a [[Föld]] északi féltekéjén.<ref name="Newton">Newton, Isaac, ''[http://www.gutenberg.org/files/16878/16878-h/16878-h.htm Observations on the Prophecies of Daniel, and the Apocalypse of St. John]'' (1733). Ch. XI.<br />A sun connection is possible because Christians consider Jesus to be the "sun of righteousness" prophesied in Malachi 4:2.</ref> Ez a keresztény ünnep az [[első nikaiai zsinat]] határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.<ref>[http://jelesnapok.oszk.hu/prod/unnep/karacsony__jezus_krisztus_szuletese Jeles Napok - Karácsony]</ref>
Annak ellenére, hogy a karácsony egy tradicionális [[Kereszténység|keresztény]] ünnep, sok nem-keresztény ember ünnepli világszerte a szeretet ünnepeként.<ref name="nonXians">[http://downloads.bbc.co.uk/worldservice/learningenglish/entertainment/scripts/multifaith_christmas.pdf Christmas as a Multi-faith Festival]–BBC News. Retrieved September 30, 2008.</ref><ref>[http://www.siouxcityjournal.com/lifestyles/leisure/article_9914761e-ce50-11de-98cf-001cc4c03286.html Non-Christians focus on secular side of Christmas] – ''Sioux City Journal''. Retrieved November 18, 2009.</ref> A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, a különböző mintázatú üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például [[karácsonyfa]] állítás, karácsonyi égők, [[Füzérdísz|girlandok]], [[Fehér fagyöngy|fagyöngyök]] és [[krisztustövis]]ek elhelyezése, díszítése.
== A szó etimológiája ==
[[Fájl:Christmas tree Makó.JPG|thumb|right|250px|Köztéri karácsonyfa [[Makó]]n]]
A ''karácsony'' szó a [[Ortodox kereszténység|keleti keresztény egyház]] [[óegyházi szláv nyelv|szláv nyelvéből]] kerülhetett a magyarba és valószínűleg [[bolgár nyelv|bolgár]] közvetítéssel. Egyes bolgár nyelvjárásokban a ''kracsun'' szó a téli és a nyári [[napforduló]]t, illetve az azok körüli ünnepnapokat jelenti. [[Macedón nyelv]]járásokban a ''kracsun'' kifejezetten ''karácsonyt'' jelent.
A ''kracsun'' szó az ''(át)lép'' jelentésű ''korcs-'' igei tőre vezethető vissza, a szó jelentése pedig a ''lépő, átlépő'' értelemtől a ''fordulónap, napforduló'' felé fejlődve jutott el mai tartalmáig.<ref>{{EtimSz|1}}</ref>
Egy másik elmélet szerint, mely a hangváltozások (szláv [[palatalizáció]]k, nyílthangúsodás) törvényei alapján kutatta a szó etimológiáját, az óegyházi szláv az albán nyelv ''karcun'' szavát vette át,<ref>Ez a változat földrajzilag is indokoltabb, vö.: [http://sites.google.com/site/vortscienco20100820/home/karacsony Gaál Péter – ''Szótörténeti gyűjtemény'']</ref> melynek eredeti jelentése ''rönk'', ''tuskó'', utalva a téli napfordulókor tartott máglyarakás pogány népszokására.
Megemlítendő az az alternatíva is az 1267-es [[Kassai kódex]] alapján, mely szerint a magyar ''kerecsen/kerecseny'' szóból származik e szavunk, visszautalandó a karácsonnyal egy időben tartott, régi magyar szokás szerinti sólyomröptetésre.<ref>Fehér M. Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Transsylvania, Buenos Aires 1956, 236-37., a Kassai kódex jegyzőkönyveiből ("Undo sámán pere")</ref><ref>http://www.angelfire.com/realm3/hmult1/konyvek/kozinkv2.htm#r0014</ref> A magas/mély hangrend változása, vagyis a hangrendi átcsapás egyáltalán nem ismeretlen a magyar nyelvben: pl. ''szaracén'' ~ ''szerecsen''; ''Tarján'' (törzsnév) ~ ''Terény'' (helynév, Nógrád). Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a környező népek közül ugyanezzel a jelentéssel a karácsony szavunk csak az egyébként szintén nem szláv románban tükröződik - ''Crăciun'' -, mely szót ők viszont a latinból eredeztetik (~''creatio'').
Hagyományos magyar elnevezés a ''kiskarácsony'' és a ''nagykarácsony'', amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja.
== Története ==
[[Kép:Ferdinand Theodor Hildebrandt 001 original.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Ferdinand Theodor Hildebrandt: Gyermekek várakozása a karácsonyfára, 1840]]
A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a [[pogányság|pogányok]] téli [[napforduló]]s ünnepe, a [[szaturnália]] ünnepségek. Az [[Ókori Róma|ókori Rómában]] december 17-25 között tartották a földművelés istenének, [[Szaturnusz]]nak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az [[isten]]eket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.
Miután a kereszténység államvallássá vált, hamarosan hivatalos ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a [[4. század]]tól kezdték ünnepelni, [[január 6.|január 6-án]] epifánia (''Epiphaneia'') néven [[vízkereszt]] ünnepén. Karácsony ünnepe 325-ben került át december 25-re, az [[első nikaiai zsinat]] döntése alapján. Ezen a zsinaton fogadták el a [[Nikaia–konstantinápolyi hitvallás|Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanumot]], ami a kereszténység legfontosabb hitvallásává vált. [[I. Constantinus római császár]] kiadta a [[Mediolanumi ediktum|milánói ediktumot]] és ezek a fontos lépések a kereszténység elterjedését és államvallássá válását segítették.
{{idézet2|''…a keresztényeknek nemcsak azok a helyek voltak birtokukban, ahol össze szoktak gyülekezni, hanem más helyek tulajdonosaiként is ismeretesek, melyek nem egyenként voltak az övék, hanem testületileg, vagyis a keresztények testületéé voltak, parancsold meg, hogy mindezeket annak a törvénynek az alapján, melyről az előbb beszéltünk, minden tiltakozás nélkül, teljesen adják vissza a keresztényeknek, vagyis testületüknek és mindegyik gyülekezetüknek. Természetesen érvényes az előbbi megjegyzés, hogy azok, akik ezeket a helyeket térítés nélkül visszaadják, amint mondtuk, jóakaratunktól reméljék kárpótlásukat. - Mindezek folyamán a legbuzgóbban kell eljárnod a keresztények említett testületével szemben, hogy amit megparancsoltunk, a leggyorsabban végre legyen hajtva, és hogy ebben is gondoskodjon jóakaratunk a közös és általános nyugalomról.…''|Az ''Edictum mediolanense'' szövege (részlet) <ref>[http://lexikon.katolikus.hu/M/mil%C3%A1n%C3%B3i%20ediktum.html Magyar Katolikus Lexikon > M > milánói ediktum]</ref>}}
A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a [[téli napforduló]] közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római [[szaturnália|szaturnáliák]], és aznap volt a [[Dies Natalis Solis Invicti]], a Napisten születésének napja.<ref>http://www.astronet.hu/tenyek-talanyok/vallasok/napkultusz-az-okortol-napjainkig-102192?p=3</ref>
A keresztény vallási ünnep [[Jézus]] születésének történetére épül. Jézus születésének történetével új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet. A keresztény hit szerint Jézus a [[próféta|próféták]] által megjövendölt [[Messiás]], aki [[megváltás|megváltja]] az emberiséget a [[bűn]]től. A [[Biblia]] leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós [[Szűz Mária|Máriát]], [[Jézus]] édesanyját a születés estéjén. A történet szerint [[napkeleti bölcsek]] („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő [[Messiás]]t, és egy fényes csillag vezette el őket [[Jézus]]hoz.
1647-ben [[Oliver Cromwell]] minden karácsonyi ünnepséget betiltott és illegálissá nyilváníttatott, mivel erkölcstelennek tartotta a mulatságot a szentnek tartott napon. Angliában a tiltást csak 1660-ban, Cromwell halála után oldották fel. <ref>[http://www.angolosan.hu/angollondonilevel/a-betiltott-karacsony-pulyka-ordog-zoldsege-cromwell-hanuka-88189.html A betiltott karácsony]</ref>
A [[16. század]]ban a [[reformáció]] új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi [[liturgia]] kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a [[Biblia]] otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a [[karácsonyfa]]-állítás az evangélikusoknál Németországban. A [[18. század]]ban már egész [[Németország]]ban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a [[19. század]]ban előbb [[Ausztria|Ausztriába]], majd egész [[Európa|Európába]], a kivándorlókkal az [[Újvilág]]ba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és [[gyümölcs]]ökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a [[szeretet]], a [[béke]] ünnepeként, a vallásos keresztényi [[rítus]]ok egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.
== Jézus születésének időpontja ==
[[Fájl:Hugo van der Goes 003.jpg|thumb|right|250px|[[Hugo van der Goes]]: A pásztorok imádása [[Betlehem]]ben]]
A kutatók többsége egyetért abban, hogy december 25-e nem Jézus születésének időpontja. A korai keresztények nem ünnepelték Jézus születését, és nem is próbálták meghatározni az időpontját; az ünneplés legkorábbi ismert példája [[Egyiptom]], ahol Jézus születését tavaszra tették.<ref>[http://www.newadvent.org/cathen/03724b.htm A ''Catholic Encyclopedia'' a karácsonyról]</ref> Számtalan más időpont is használatos volt.
A 4. századtól előbb [[január 6.]], majd [[december 25.]] vált elterjedtté, mint Jézus születésének hivatalosan elfogadott időpontja. Az örmény egyház hívei ma is január 6-át ünneplik, míg a többi egyház elfogadta a december 25-ei dátumot.<!-- az alábbiak nem helytállóak, forrás kellene rájuk:
A [[4. század]]ban sok vallási vezető törekedett a dátum egységesítésére; végül [[I. Gyula pápa]] [[350]]-ben december 25-ét nyilvánította a Megváltó születésnapjává. Az örmény és a kopt egyházak kivételével – melyek hívei ma is január 6-át ünneplik – a többi egyház elfogadta Gyula pápa döntését.-->
A december 25-ei időpont eredetéről számos teória van; egyikük sem általánosan elfogadott.
* A [[téli napforduló]] környéke a legtöbb vallásban és kultúrában fontos időpont volt. Kezdetben a [[Nap]] vagy a természet újjászületésének ünnepe volt; később erre az időpontra esett [[Ozirisz]], [[Iuppiter]], [[Pluto (isten)|Pluto]] és [[Nimród (király)|Nimród]] ünnepe, a germán [[Yule]] és a római [[Saturnalia]]. A keresztény ünnep magába olvasztotta a korábbi [[pogányság|pogány]] ünnepeket (erre még ma is számos népszokás emlékeztet); egyes elképzelések szerint az időpontot is átvette.
* Különösen fontos ilyen szempontból a [[mithraizmus]], ami sokáig a kereszténység fő vetélytársa volt. [[Mithrász]]t a Nappal hozták kapcsolatba, és születését december 25-én ünnepelték; egyes feltételezések szerint Jézus figuráját jelentős részben róla mintázták.
* Más feltételezések szerint a korai keresztények Jézus születését [[Nagypéntek]] időpontjából próbálták kiszámítani, arra alapozva, hogy az [[Ószövetség|ótestamentumi]] [[próféta|próféták]] halála a [[zsidó vallás]] szerint rendszerint az év ugyanazon napjára esett, mint születésük vagy fogantatásuk. Jézus halálának időpontja nem szerepel az [[evangélium]]okban; amikor megpróbálták kiszámítani, [[március 25.|március 25-ére]] vagy [[április 6.|április 6-ára]] jutottak. Ezt az időpontot Jézus fogantatásával azonosították, és kilenc hónapot hozzáadva [[december 25.|december 25-ét]], illetve [[január 6.|január 6-át]] kaptak.
* A hagyomány szerint Jézus a [[Hanuka]] idején született, ami a [[Zsidó naptár|héber naptár]] szerint [[kiszlév]] 25-étől [[tévét]] 2-áig vagy 3-áig tart. Kiszlévet általában decemberrel azonosították. Azonban ha elfogadjuk Jézus születésére a legvalószínűbbnek tartott i. e. 5 dátumot, akkor kiszlév 25. november 25-ére esik. <!-- ezt fejtse ki valaki, aki ért hozzá -->
* Egyes keresztények úgy hitték, hogy [[Gábriel arkangyal]] megjelenése [[Zakariás (Biblia)|Zakariás]] előtt, amikor közölte vele, hogy [[Keresztelő Szent János]] apja lesz, [[Jóm kippur]] idejére esett. Ez azon a([http://www.kereszteny.hu/biblia/showchapter.php?reftrans=2&abbook=Lk&numch=1 Lukács evangéliumának 1. fejezetében] szereplő történetből fakadó) hiten alapult, hogy Zakariás főpap volt, és az angyal akkor jelent meg neki, amikor a [[Szentek Szentje|Szentek Szentjébe]] ment (a [[Salamon temploma|jeruzsálemi Szentély]] ezen termébe csak a főpap és csak évente egyszer, Jom Kippur alkalmával léphetett be). Eszerint János fogantatása valamikor szeptember végén, és a születése június végén történhetett (a hagyomány a dátumot [[június 24.|június 24-ére]] teszi). Az evangéliumok szerint az angyal három hónappal János születése(Lukács 1,36-37) előtt jelent meg [[Szűz Mária|Szűz Máriának]] (a hagyomány szerint [[március 25.|március 25-én]]). Innen kilenc hónapot számolva december 25. adódik.
Dave Reneke és ausztrál csillagász kollégái egy számítógépes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibliában említett csillagnak, ami a napkeleti bölcseket elvezette Jézushoz, valójában nem karácsonykor, hanem nyáron volt megfigyelhető Betlehem éjszakai égboltján: a [[Vénusz]] és a [[Jupiter]] került látszólag olyan közel egymáshoz, hogy a fényük összeolvadt, és egy látványos, nagyméretű csillagnak tűnhetett a Földről. Jézus születésének időpontját ennek nyomán [[június 17.|június 17-ére]] teszik.<ref>[http://index.hu/tudomany/brittudosok/2008/12/10/jezus_valojaban_nyaron_szuletett/ Jézus valójában nyáron született] (Index, 2008. december 10.)</ref>
== Szokások ==
=== Magyar karácsony ===
[[Fájl:Dunamocs095.JPG|260px|thumb|Betlehem a [[dunamocs]]i falumúzeum udvarán]]
[[Fájl:Rakoscsaba church 6.JPG|260px|thumb|A [[rákoscsaba]]i főplébániatemplom oltára karácsonyi díszben]]
[[Magyarország]]on a [[katolikus]] keresztények számára [[Jézus]] [[születésnap]]jának fénypontja a karácsonyi [[mise|misén]] való részvétel ''(24-én éjfélkor vagy 25-én napközben)''. A [[református]] keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap [[úrvacsora|úrvacsorát]] vesznek. [[December 24.|December 24-én]] hagyományosan a katolikus családok [[böjt]]ölnek ''(karácsony böjtje)'', és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg [[nemes alma|alma]], [[dió]], [[méz]] és [[fokhagyma]], majd vajas bableves hús nélkül ''(böjtös bableves)'', végül [[mákos guba]] volt, de újabban kialakult hogy [[Halak|hal]], illetve [[töltött káposzta]] kerül ilyenkor az asztalra.
A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnepkor. Az asztal díszítésének és az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. Régebben a karácsonyi abroszt tavasszal vetőabrosznak használták és abból vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen. A megterített asztalra gabonamagvakat helyeztek és abból adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek.
<br />[[December 25.|December 25-én]] következik a karácsonyi [[ebéd]] vagy karácsonyi [[vacsora]]. A [[család (szociológia)|család]], esetleg a nagyobb [[rokonság]] ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A [[magyarok]]nál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje ''(szenteste)'', míg a [[Nyugat-Európa|nyugat-európai]] országokban többnyire 25-e.
A nem vallásos, de keresztény kultúrkörbe tartozók számára a karácsony általában a [[szeretet]]et, a családi együttlétet jelképezi. Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és [[reklám]]dömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán [[fogyasztói társadalom|fogyasztási]] lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.
Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.
[[File:Christmas tree - Budapest 2012.12.24.JPG|thumb|Karácsonyfa lakásban, 2012 -ben]]
Magyarországon a szocializmus idején a vallásos hátterű ünnepet [[fenyőünnep]]pel helyettesítették.
=== Angol karácsony ===
[[Anglia|Angliában]]<ref>{{cite web|url=http://www.santas.net/englishchristmas.htm|title=''Christmas in England''|publisher=santas.net|language=angol|accessdate=2009-12-17}}</ref> a karácsonyi készülődés már októberben megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat fenyőággal, gyertyával, dióval, mogyoróval dekorálják, és feldíszített fenyőfát állítanak a szobába. November elején karácsonyi pompába öltöznek az utcák, és december elején feltűnnek a Karácsony Apók ''(Father Christmas)''. Ennek ellenére nem ünnepelik a [[Mikulás]]t. A protestáns, angolszász karácsony természetesen nem ismeri a katolikus szenteste fogalmát. A ''Christmas Eve'' december 24. munkanap, általában ezen a napon tartják a nagy munkahelyi évbúcsúztató partikat. A karácsony ünnepe arrafelé ''Christmas Day''-jel, [[december 25.|december 25-ével]] kezdődik. Az angol protestánsok december 25-én mennek templomba, utána bontják ki az ajándékokat, melynek sok családban már ''Christmas Day'' előtt gyűlnek a karácsonyfa alatt, de csak 25-én szabad felbontani. A jókedv fokozására [[szaloncukor]] formájú úgynevezett pukkanó bonbont akasztanak a fára, melyben kedves kis ajándékok rejtőznek. Az ajándékbontás után következik az ünnepi ebéd. Az ebéd elképzelhetetlen gesztenyével töltött pulyka, zöldségköret, krumplipüré nélkül.<ref>{{cite web|url=http://www.harmonet.hu/orulet/1493-angol-karacsony.html|title=''Angol karácsony''|date=2006-12-13|publisher=harmonet.hu|language=magyar|accessdate=2009-12-17}}</ref> Az ebéd fénypontja az ízletes, fűszeres karácsonyi puding. Alapja aszalt szilva, mazsola, füge, citrom- és narancslé, Brandy, sokféle szárított gyümölcs fűszerek és egyéb finomságok. A házilag készített karácsonyi édességbe szerencse pénzt – sokszögletű hosszúpennyst – rejtenek. Akinek a tányérjára a pénzes szelet jut, a közhit szerint szerencsés esztendőre számíthat.
[[December 26.]] az úgynevezett ''Boxing day'',<ref>{{cite web|url=http://www.londonkalauz.hu/angol-unnepnapok|title=''Ünnepnapok''|date=2008-03-16|publisher=londonkalauz.hu|language=magyar|accessdate=2009-12-17}}</ref> a szó jelentése „dobozoló nap”. Az elnevezés eredetének számos változata van. Egyesek szerint a szolgák által a földesúrnak karácsonyt követően vitt fadobozra utal, mások szerint a templomi persely doboz alakjára, melynek tartalmát karácsony másnapján hagyományosan szétosztottak a szegények között. Olyan elmélet is van, hogy az a karácsonyi ünnepeket követően a munkába való visszautazás előtti csomagolásra utal. Ezt mindig hétfőn szokták tartani, ha december 26. nem hétfőre esik, akkor eltolják.
<br />Elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a királynő hagyományos karácsonyi beszéde, melyet a televízió közvetít, s mely az angolok szerint meglehetősen unalmas, mégis mindenki megnézi.<ref>{{cite web|url=http://www.unnep.mentha.hu/karacsony.htm|title=''Téli ünnepek''|publisher=unnep.mentha.hu|language=magyar|accessdate=2009-12-17}}</ref>
== Források ==
{{jegyzetek}}
== Külső hivatkozások ==
{{commonskat|Christmas}}
{{wikidézet}}
* [http://web.tvnetwork.hu/vidaa/wic/yule/napfordulos_unnepek.html Téli napforduló-ünnepek]
* [http://ma.hu/page/cikk/af/0/23763/1 A Karácsony története, karácsonyi szokások]
* [http://karacsonyidalok.lap.hu/ Karácsonyi dalok]
* Tészabó Júlia: Karácsony. Magyar hagyományok. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-09-5614-7
* [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3867 Miért pont fenyőt díszítünk karácsonykor?]
* [http://karacsony.tlap.hu Karácsony]
* [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=6972 Komlós Attila: Karácsony Észak-Európában] - [[Hetedhéthatár]]
* [http://karacsony.lap.hu Karácsony.lap.hu]
*[http://www.hobbymuvesz.hu/csillag-keszites-papir-vagy-textilszalagbol Csillag készítés papír- vagy textilszalagból]
*[http://videosmart.hu/video/hogyan-hajtogassunk-karacsonyi-csillagot Hogyan hajtogassunk]
{{A kereszténység legfontosabb ünnepei}}
[[Kategória:Karácsony]]
[[Kategória:Ünnepek decemberben]]
{{Link FA|hr}}
{{Link FA|id}}
{{Link FA|kn}}
{{Link FA|li}}
{{Link FA|ml}}
| |||