„Horizont” változatai közötti eltérés

88 bájt hozzáadva ,  8 évvel ezelőtt
a
→‎Használata: 2 új link + apróbb jav.
a (→‎Használata: 2 új link + apróbb jav.)
== Használata ==
 
A horizont a csillagászati és földi, tengeri és légi tájékozódás egyik alapvető kiindulási eleme. Mint minden kör, a horizont is 360°-ra van osztva. A horizonton mért szöget [[azimut]]nak nevezzük.
 
=== A csillagászatban ===
A megfigyelési ponton átmenő függőleges (horizontra merőleges) vonal az éggömböt két pontban döfi. A horizont fölötti pont neve [[Zenit]] (magyarul tetőpont), a horizont alatti pont neve [[Nadir]] (magyarul talppont). A horizont az eget két részre osztja; a felső állandóan látható, az alsó állandóan láthatatlan, és ezért a horizont a kelő és nyugvó csillagok geometriai helyének is nevezhető. A látszólagos horizont a topocentrikus [[horizontális koordináta-rendszer]], a valódi horizont a geocentrikus horizontális koordináta-rendszer alapsíkja. A horizonttal párhuzamos síkok az éggömbből a magassági köröket metszik ki.
 
A csillagásznak egyes csillagok, égitestek helyzetének megadásánál geocentrikus koordináta-rendszert kell használnia, magassági méréseit pedig tulajdonképpen a geometriai horizonthoz viszonyítva végzi, így a közvetlenül nyert mérési adat redukálásának első lépése a légköri refrakció hatásának figyelembe vételekiküszöbölése.
 
Ezt követően a látszólagos és a valódi (csillagászati) horizont közötti különbséget kell korrigálni, amely annál nagyobb, minél közelebb van hozzánk valamely égitest. Így a Hold esetében a látszó és valódi horizontra vonatkoztatott hely kb. 1° különbséget mutat; a bolygóknál és Napnál e különbség csak néhány ívmásodpercet tesz ki, a csillagoknál elhanyagolható. A különbség csak az égitestek magasságában jelentkezik, azimutjában nem, és napi parallaxisnak[[parallaxis]]nak nevezzük. E parallaxis legnagyobb a csillag kelte vagy nyugta alkalmával, és nulla, ha az égitest a megfigyelő zenitjébe jut.
 
A horizontális koordináta-rendszerekben a magasság melletti másik koordinátát, melynekaz neve azimut,azimutot a horizonton mérjük, a déli iránytól nyugat felé 0-tól 360 fokig.
 
=== A földi, légi és tengeri tájékozódásnál ===
 
A földfelszíni mérésekhez használt [[teodolit]]ban a vízszintes osztott kör (limbusz) segítségével lehet mérni szögeket a látszólagoslátható (természetes) horizonton illetve közelebb. A csillagászattól eltérően az azimutszöget az északi iránytól az óramutató járásával megegyezően kelet felé mérjük 0-tól 360 fokig, tehát az északi irány azimutja 0°.
 
A tengeri navigációnál a különböző típusú [[szextáns]]okkal történik a tájékozódásra használt égi objektumok, csillagok magasságának meghatározása.