„Pázmány Péter Társaság” változatai közötti eltérés

Az önálló egyesület Erdélyi Katholikus Akadémia néven [[1929]]. [[Március 13.|március 13]]-án alakult meg [[Nagyvárad]]on. Első elnöke Németh Gyula, alelnökei [[Paál Árpád (politikus)|Paál Árpád]] és [[Pakocs Károly]], főtitkára György Lajos lett. Az Akadémia tevékenységét három szakosztályban fejtette ki: a szépirodalmi és művészeti szakosztály elnöke [[Gulácsy Irén]] (visszavonulása után [[P. Jánossy Béla]]), a tudományos szakosztály elnöke Bíró Vencel, a társadalomtudományi és újságírói szakosztály elnöke [[Gyárfás Elemér]] (majd lemondása után Balázs András) lett. Az irodalmi és művészeti szakosztálynak Antal Áron, Járossy Rezső, Kövér Erzsébet, [[Mael Ferenc]], Magyar Bálint, Pakocs Károly, P. [[Gulácsy Irén]], P. Jánossy Béla, Rass Károly, [[Serestély Béla]], id. Szemlér Ferenc, [[Szopos Sándor]], Szalay Mátyás, Újlaky János és [[Walter Gyula]] voltak a tagjai. Központi titkára, fizetett állásban, 1933-tól volt, [[Dsida Jenő]] személyében.

A szakosztályok rendszeresen tartottak nyilvános előadásokat a kolozsvári Piarista Gimnáziumhoz tartozó Lyceum Könyvtár vagy a Katholikus Akadémia dísztermében. Az itt elhangzottak nagyobbrészt az [[Erdélyi Tudósító]]ban és a[A HírnökbenHírnök]]ben meg is jelentek.

Megváltozott neveken is fenntartotta az eredeti célt: "... a szellemi alkotó tevékenység hatékonyabb pártfogását s annak a lehetőségekhez képest intenzívebb gyakorlati hasznosítását a népszolgálatban, a tömegek keresztényi műveltségi és erkölcsi szintjének emelésére hivatott iskolai és iskolán kívüli oktatói és nevelői munkálkodásában". A tagként meghívott katolikus irodalmi, művészeti, tudományos és közéleti személyiségek lelkészek, írók, történészek, politikusok, tanárok egészen 1938-ig tartották meg felolvasóüléseiket, s önálló könyvsorozatot is sikerült megjelentetniük ''Az [[Erdélyi Katholikus Akadémia Felolvasásai]]'' címmel, György Lajos szerkesztésében. A szerzők Bíró Vencel, Boros Fortunát, Gyárfás Elemér, Juhász Kálmán, Rajka László, Ruzitska Béla, [[Sulyok István]], Temesváry János voltak.

Az átalakuláskor a korábbi rendes tagok (Bagossy Bertalan, Baráth Béla, Bíró Vencel, Boga Alajos, P. Boros Fortunát, Czumbel Lajos, Gyárfás Elemér, György Lajos, P. Jánossy Béla, Lestyán Endre, Mael Ferenc, Némethy Gyula, Orient Gyula, [[Paál Árpád (politikus)|Paál Árpád]], Rass Károly, [[Scheffler János]], Schütz Balázs, Szalay Mátyás, [[Szopos Sándor]], [[Trefán Leonárd|P. Trefán Leonárd]], Újlaky János, Veress Ernő, [[Walter Gyula]] és Wild Endre) mellé a rendes tagok sorába választották gr. Bethlen Györgynét, Boga Lajost, Búzás Gerőt, Erőss Alfrédet, Földes Zoltánt, [[Heszke Béla|Heszke Bélát]], [[Jakabffy Elemér]]t, Kiss Jenőt, Reischel Artúrt, Rózsa Józsefet, Ruzitska Gyulát, Venczel Józsefet és Xántus Jánost, ugyanakkor 23 levelező tagja is lett a Pázmány Péter Társaságnak, köztük Dávid László, Domokos Pál Péter, Faragó Ferenc, Fodor József, Flórián Tibor, Huzella Ödön, Józsa János, Kéky Béla, Málnásy Tivadar, Nagy András, P. Németh Gellért, Papp Asztrik, P. Puskás Hugolin, [[Schiff Béla]], [[Vámszer Géza]] és Vuchetich Endre.