„A Hét (folyóirat, 1970–2003)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
18. sor:
Színházi rovatában a lap kritikával kíséri a jelentősebb erdélyi magyar színházi bemutatókat, rendszeresen beszámol a bukaresti színházi életről. [[Kacsir Mária]] rovatszerkesztőn kívül leggyakrabban [[Gálfalvi Zsolt]], [[Lőrinczi László]], [[Oláh Tibor (irodalomtörténész)|Oláh Tibor]], [[Páll Árpád (író)|Páll Árpád]], [[Rácz Győző (filozófus)|Rácz Győző]] közöl színibírálatot, drámatörténeti tanulmányt, ritkábban [[Szabó László (újságíró)|Szabó László]] is jelentkezik színházi témájú írásokkal. A filmkritikát mindvégig [[Halász Anna]] jegyezte. A képzőművészeti anyagok gondozója előbb [[Ágopcsa Marianna]], [[Adonyi Nagy Mária]], majd [[Kászoni Zoltán István]]; a lap grafikai szerkesztője 1978-ig [[D. Varga Katalin]], majd halála után [[Szilágyi V. Katalin]], a rovat főbb munkatársa [[Demény Lajos|Erdélyi Lajos]], [[Mezei József]], [[Murádin Jenő]]. A zenei rovat a hazai zenei élet rendszeres fóruma; főmunkatársa [[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]], gyakran közölt az első időkben [[Vermesy Péter]], mindvégig [[Rónai István (zongoraművész)|Rónai István]].
 
A lap tudományos oldalai átfogják a [[történelem]], [[szociológia]], [[filozófia]], [[pedagógia]] s a reáliák, műszaki tudományok minden területét; nagy teret szentelnek a jelentősebb, Romániában megrendezett nemzetközi tudóstalálkozóknak, előmozdítva e keretben Romániának Magyarországgal s a többi szomszédos állammal való tudományos-kulturális kapcsolatát. A rovatot haláláig, 1977-ig [[Dankanits Ádám]] vezette, utóda a társadalomtudományi közlemények szerkesztője, [[Rostás Zoltán]]. A történelmi vonatkozású közlemények elsősorban a romániai magyar nemzetiség múltját, a román–magyar együttélés mozzanatait tudatosítják ([[Csetri Elek]], [[Demény Lajos]], [[Egyed Ákos]], [[Fazekas János]], [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]], [[Spielmann József]]). A pedagógiai-lélektani témájú írások Baróti Judit gondozásában a korszerű oktatás kérdéseit tárgyalják, különös tekintettel az anyanyelvű oktatás fontosságára ([[Fey László]], [[Kovács Nemere]]). [[Ágoston Hugó]] rovatvezető a tudományos oldalakat tartja nyitva minden modern, új ismeret, alkotó gondolat előtt; a lap érdeme, hogy magyar nyelven közlő tudományos szerzőgárdát alakított ki maga körül, amely a korszak szintjén tájékoztatja olvasóit és vonja be őket a műszaki, tudományos fejlődés időszerű problémáiba. A leggyakrabban jelentkező nevek e cikkek alatt: [[Bakk Miklós]], [[Barabás Endre]], [[Bitay László]], [[Daróczi-Szabó Árpád]], [[Dóczy Tamás]], [[Jenei Dezső]], [[Kerekes Medárd]], [[Kozma L. György]], [[Létay László]], [[Mandics György]], [[Németh János (politikus)|Németh János]], [[O. Bogáthy Zoltán]], [[Ondrejcsik Kálmán]], [[Puskás Attila]], [[Salló Ervin]], [[Semlyén István]], [[Spielmann Mihály]], [[Sz. Benedek István]], [[Szabó Árpád (atomkutató)|Szabó Árpád]], [[Szabó Árpád (földrajzi író)|Szabó Árpád]], [[Szabó Zsigmond (biológus)|Szabó Zsigmond]], [[Szász-Fejér János]], [[Uray Zoltán]], [[Veres József]], [[Vörös Előd]]. A szerzők teljes névsorát megközelítően sem lehetne felsorolni, a lap 2121 külmunkatársat tart számon.
 
Ilyen népes szerzői gárda szerepeltetése el sem képzelhető a szerkesztés demokratikus nyíltsága nélkül. A lap hasábjain néhány fontos művelődési kérdésben tisztázó erejű vita bontakozott ki: a zenei anyanyelv ügyében 1972-ben ([[László Ferenc (zenetudós)|László Ferenc]], [[Szabó Csaba (zeneszerző)|Szabó Csaba]], [[Rónai István (zongoraművész)|Rónai István]], [[László-Bakk Anikó]], [[Vermesy Péter]], [[Horváth Tibor (nyelvész)|Horváth Tibor]], [[Szenik Ilona]]), a népművészet korszerűségéről ugyancsak 1972-ben ([[Huszár Sándor]], [[Sylvester Lajos]], [[Végh Olivér]], [[Balogh Edgár]], [[Kabay Lisette]], [[Szőcs István]], [[Láng Gusztáv (irodalomkritikus)|Láng Gusztáv]], [[Bandi Dezső]], [[Olosz Ella|G. Olosz Ella]], [[Péntek János]], [[Kovács Nemere]]), továbbá a vidéki értelmiség helyzetéről és a család szerepéről a változó világban. Kerekasztal-beszélgetést adott közre a népi táncról [[Tófalvi Zoltán]] 1977-ben. Az alkotó gondolkodtatás népszerű rovata a Golyóstoll (Horváth Andor).