„Bebek Ferenc (főkapitány)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
Hol a [[Habsburg]] [[I. Ferdinánd magyar király | Ferdinánd]] , hol pedig [[I. János magyar király | Szapolyai]] pártján állott. Hatalmas birtokaik voltak. Kizárólag csak a saját érdekeit követte. A család tulajdonában volt [[Fülek]], [[Salgó]], [[Boldogkői vár]], [[Szádvár]], [[Csorbakő vára]] <ref> 1540-41 fordulóján Ferdinánd király Bebek Ferenc felső-magyarországi főkapitánynak adta a várat, aki februárban átadta testvérének Bebek Imrének. 13 évig működött pénzhasító műhely a vár legvédettebb részében. 1553-ban meghalt Bebek Imre, és Bebek Ferenc még ebben az évben a rudabányai bányászokkal leromboltatta a várat. A várat többé nem építették újjá. </ref> és a nevezetes [[Krasznahorka]] <ref> A Bebek család a 16. század második feléig birtokolta a várat. A legjelentősebb átépítésre épp a kegyetlenségeiről híres inkább hírhedt Bebek Ferenc birtoklása idején került sor. Ekkor a török támadások veszélye miatt védőfallal és három védőbástyával erősítették meg a várat. Az átalakítás hasonlít az egri vár megerősítésének formájára. </ref> várak.
 
[[1554]]-ben végleg elpártolt [[Ferdinánd]]-tól és az özvegy [[Jagelló Izabella magyar királyné | Szapolyainé Izabella]] pártjára árt. Ferdinánd az országgyűlés elé idézte, amely 1556-ban száműzetésre ítélte.
Miután Izabellával is ellentétbe került, az ellenzéki erdélyi rendek egyik vezetőjeként járt a török portán, ahol I. Szulejmán török szultánnál kieszközölte, hogy nevezzék ki Erdély kormányzójának. Más szóval Erdélyt felajánlotta, elárulta a török szultánnak.
 
Hazatérve [[1558]]. [[augusztus 31]]-én Izabella hívei Bebek Ferencet és a Kendi testvéreket <ref> Kendi Ferenc és Kendi Antal </ref> tőrbe csalták és meggyilkolták. Az erdélyi országgyűlés Bebek Ferenc-etFerencet hazaárulónak nyilvánította és teljes vagyonát elkobozták.
 
== Hivatkozások ==