„IV. Szadet Giráj krími kán” változatai közötti eltérés

Szadet [[1692]] és [[1699]] között a Krím-félsziget bejáratát védő [[Perekop|perekopi]] erődnek volt a parancsnoka. [[1699]]-ben előbb [[Núreddin (méltóság)|núreddinnek]], majd még ugyanabban az évben [[Kalga|kalgának]] nevezték ki, mely méltóságot [[1703]]-ig viselte. II. Devlet Giráj kán idejében is ő volt a kalga (1708—1713[[1708]]—[[1713]]). [[1717]]-ben a szultán őt nevezte ki kánnak, miután a krími tatárok ragaszkodtak ahhoz, hogy I. Szelim valamelyik fia kormányozza őket.

Uralkodása kezdetén a magyarországi határra vonult, ahol az [[Osztrák–török háború (1716–18)|osztrák-török háború]] folyt, de a harcokban érdemlegesen nem vett részt, mert a békét hamarosan megkötötték. A Krímre visszatérve több tisztségviselőt kicserélt, hozzá hűséges emberekkel véve körbe magát. Ezzel viszont magára haragította a leváltottak rokonságát, főleg a Sirin klánt, amely a legerősebb volt a tatár nemzetségek közül. A Sirin-beli bégek szervezkedni kezdtek az elmozdítására: gyávasággal, lustasággal, igazságtalansággal vádolták és levelet írtak a szultánnak is, hogy a kán leváltását kérjék. [[1720]]-ban Szadet az Észak-Kaukázusi lázongó cserkeszek ellen vezetett hadjáratot, ahol fogságba került. [[1724]]-ben tért vissza a Krímre. A palotájába hívta össze a Sirin klán vezetőit, ám a vita során azok rátámadtak és kikergették a palotából. Szadet nem akarta, hogy a konfliktus véres polgárháborúvá fajuljon, ezért inkább lemondott a trónról. Nyolc évvel később halt a [[Rumélia|ruméliai]] Jambolban, a helyi mecsetben temették el.