Főmenü megnyitása

Módosítások

A tárolókapacitás növekedésével egyre több területen kezdték el adatbázisokban tárolni az adatokat, főként a pénzügyi, telekommunikációs és kereskedelmi szektorban. Ezekben az adathalmazokban elrejtett információkat azonban nem használták ki. A [[gépi tanulás|gépi tanuló]] algoritmusok fejlődésével lehetőség nyílt arra, hogy a nagy adathalmazokat elemezzék, ezzel támogatva a döntéshozást, értékesítést, vagy akár optimalizálják az egyéb üzleti folyamatokat. Az adatbányászat mint önálló tudományterület az 1980-as években jött létre. Kezdetben a döntéshozóknak túlzottan nagy elvárásai voltak, amit az adatbányászat nem tudott teljesíteni, így sok vezető leírta a technológiát, de mára letisztultak a technológia korlátai, így sok sikeres projekt születhet.
 
Az adatbányászati piacnak két fő szereplőtípusa van Magyarországon: szoftvergyártó cégek, mint a SAS, IBM, Oracle és az adatbányászati fejlesztő/tanácsadó cégek. Ezen túlmenően megjelentek az nyílt forráskódú adatbányászati eszközök is, mint például a RapidMiner, a Konstanz Information Miner (KNIME), az Orange Canvas vagy az R programozási nyelv.
Magyarországon az első adatbányászati tanácsadó cégek a 90-es évek végén alakultak.
 
 
== Az adatbányászat mint folyamat ==
60

szerkesztés